Annak ellenére, hogy a válások száma az utóbbi években csökkenni látszik, Magyarországon minden harmadik gyerek megtapasztalja élete során a szülei válását, azt, hogy milyen egyszülős családban felnőni vagy együtt élni valakivel, aki nem vér szerinti hozzátartozója. Nem könnyű belerázódni ezekbe a helyzetekbe, a jelenlegi korlátozások pedig újabb nehézségeket szülhetnek.
Legyen a gyerek az első
Szerencsésebb esetben váláskor a szülők meg tudnak egyezni a láthatással kapcsolatban, más esetekben pedig a bíróság dönt arról, hogy melyik félnél mennyi időt tölt a gyerek. Az általános gyakorlatban ezek a döntések azonban nem térnek ki vészhelyzetekre, így a jelenlegi helyzetre sem. Mivel a bíróság vagy más hatóság által elrendelt kapcsolattartási rendtől közös megegyezéssel bármikor el lehet térni, ezért a legjobb, ha a szülők közösen döntenek arról, hogy hogyan alakul a láthatás a következő időszakban. Ilyenkor a legfontosabb a gyerek érdekeit szem előtt tartani, ami magában foglalja, hogy a szülők kellő rugalmassággal állnak egymáshoz, az alternatív kapcsolattartási rendet pedig közösen, egyetértésben alakítják ki.
Amennyiben mindkét fél megteszi a szükséges óvintézkedéseket, a vészhelyzet és a kijárási korlátozás önmagában nem akadályozza a kapcsolattartást. Változik a helyzet azonban, ha a gyerek karanténba kerül, vagy a külön élő szülővel kapcsolatban egészségügyi kockázat merül fel. A törvény szerint a szülőknek tájékoztatniuk kell egymást a kapcsolattartást akadályozó körülményekről, és mivel nem a külön élő szülő hibájából marad el a kapcsolattartás, az elmaradt alkalmakat legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
Bármikor, szabadon eltérhetnek a szülők a kapcsolattartás rendjétől, amennyiben közösen meg tudnak egyezni az új időpontokról. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a szülők nem tudnak megegyezni abban, hogy az éppen aktuális járványügyi helyzetben a kapcsolattartás hogyan valósuljon meg. Ilyenkor, ha a gyereket nevelő szülő úgy dönt, hogy a kapcsolattartásra történő elvitelt a járvány miatt nem biztosítja, a külön élő szülő a bíróságon kérheti az elmaradt kapcsolattartás végrehajtását.
A törvény szerint ugyanis a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésének minősül, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett fél neki felróható okból
- határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének;
- a határozatban megállapított határidő alatt nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást;
- a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza;
- vagy egyéb módon meghiúsítja a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.
Ezekben az esetekben tehát azt fogja a bíróság vizsgálni, hogy a gondozó szülő magatartása felróható volt-e. „Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják, hogy a szülő úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általában elvárhatóság egy zsinórmérték, amit a gyakorlat alakít ki, a vírushelyzethez hasonló helyzet azonban eddig nem állt elő, egyelőre tehát nem tudhatjuk, hogy mi számít ilyen esetben elvárhatónak a gyerek érdekében” – mondja dr. Stummer Vera, a Patent Egyesület munkatársa. A jogász kiemeli, hogy az egészséghez való jog a kapcsolattartáshoz való jogot felül kell hogy írja. Ha tehát a gondozó szülő szigorúan követi a szabályokat, de a külön élő szülő nem tartja be a járványügyi intézkedéseket, a kapcsolattartás veszélyeztetheti a gyerek egészségét, aminek védelme felülírhatja a kapcsolattartás biztosításának kötelezettségét. Természetesen az így elmaradt alkalmak utólag pótolandók lehetnek, most viszont a legfontosabb, hogy a gyerekek érdekeit tartsuk szem előtt.
