Ezt felismerve a Tanulást Könnyítő Program megálmodói olyan pedagógiai módszert dolgoztak ki, mely az oktatás problémái helyett a tanulás örömére fókuszál, és aminek központjában a boldogság, a flow, a kezdeményezés és a siker áll. Az Edison100 tavalyi kiírásában közönségdíjat elhozó programról annak megalkotójával, Kárpáti Anikóval beszélgetünk.
Miért szükséges boldogság a tanuláshoz? A legtöbben nem minden esetben kapcsoljuk össze ezt a két fogalmat.
A boldogságkutatás hosszabb ideje a pszichológia egyik központi kérdése: szakemberek és civilek is szeretnénk tudni a választ, mitől leszünk boldogok, és legfőképpen hogyan segíthetjük a gyerekeinket abban, hogy boldog felnőtt váljon majd belőlük. A kutatók felfedezték, hogy a boldogság egyik nélkülözhetetlen kelléke az optimális kihívás.
Ha ugyanis egy feladat nem nyújt elegendő kihívást, unatkozni fogunk, ha viszont túlságosan nagy falat, akkor idegesek, stresszesek leszünk.
Unalom és stressz – sokszor emlegetik őket, ha az iskolai életről van szó. Ez azért van, mert a gyerekek az iskolában jellemzően nem optimális kihívással, hanem túlzó elvárásokkal vagy uniformizált, sokszor életidegen feladatokkal szembesülnek, ez pedig nem vezet el a tanulási sikerhez.
Ha röviden szeretném megfogalmazni, ehhez képest miben másak a mi foglalkozásaink, akkor azt mondanám, hogy a mi óráinkon a gyerekek számos élményszerű, valós, ugyanakkor az ő szintjükön megoldható problémával találkoznak. Olyanokkal, amik a fentebb említett optimális kihívást jelenthetik. A problémából így megoldandó feladat, abból kihívás, abból pedig őszinte öröm lesz.
Milyen kapcsolat van a boldogság és a jó tanulási eredmény között? Hogyan függ össze ez a kettő?
Legújabb kutatások igazolják, hogy a tanulás eredményességét jelentősen befolyásolja az úgynevezett elsajátítási motiváció. Ennek vizsgálata a pedagógiaelmélet egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan tanulnak a gyerekek, elengedhetetlen, hogy azt is megvizsgáljuk, mi motiválja őket a tanulásban. Milyen érzések, érzelmek kapcsolódnak az ismeretek elsajátításához. Ha ezek az érzelmek pozitívak, akkor van esély az élethosszig tartó tanulásra: a boldogság az egyik legerősebb hajtóerőt jelentheti.
Milyen problémákkal szembesülve fogalmazódott meg a program ötlete?
Az iskolában nagyon sok gyerek tapasztalata az, hogy a pedagógus arra kíváncsi, mi az, amit nem tud, hogy sose elég az, amit megtanul, és hogy a tanulás nem más, mint a kimerítő és rettentően unalmas görnyedés a tankönyv fölött. Ebben a lelkiállapotban szerintünk nem is lehet tanulni, a kudarcélmények ráadásul elveszik a motivációt, és még rosszabb teljesítményhez vezetnek. A tapasztalat az, hogy bár a gyerekek rengeteg időt töltenek az iskolában, elképesztő mennyiségű információt adnak át nekik, ebből alig marad meg valami. Elég csak a saját tanulmányainkra visszaemlékezni: töredéke rémlik csak annak, amit tanultunk. Mindemellett legalább akkora probléma, hogy annyi mindent nem tanítanak, amire viszont égető szükségük lesz majd az életben.
Miért alakulhatott ez így?
Az iskolában jellemzően fix a felosztás: a tanárok tanítanak, a diákoktól ez idő alatt pedig az az elvárás, hogy udvariasan figyeljenek, saját gondolataikat, érzéseiket, ötleteiket lehetőleg tanulják meg magukban tartani, és ne zavarják vele a tanórát. A dolgozatokban is többnyire arról kell számot adniuk, hogy mire emlékeznek, és nem arról, amit nekik valójában jelent, vagy amit fontosnak tartanak. Ez nagyon veszélyes.
Ha ugyanis a gyerekek azt tapasztalják, hogy nem fontosak a gondolataik, érzéseik, ötleteik, akkor egy idő után e képességeiket nem is fogják gyakorolni. Minek?
Így szoktathatók le lassan a gondolkodásról, így tanulják meg azt, hogy az érzéseik mellékesek, az ötleteik feleslegesek. Az iskolákból kikerülve viszont épp ennek az ellenkezőjét várják el tőlük: gondolkodjanak kreatívan, legyenek saját ötleteik, és rendelkezzenek magas EQ-val, képesek legyenek csapatban dolgozni, inspirálják egymást, motiválják a környezetüket. Úgy látjuk, hogy az iskola nem készít fel a kihívásokra. Ezen szerettünk volna változtatni.
Mik a program legfontosabb elemei?
A játék, a motiváció, az élmény és a gyermekközpontú pozitív szemlélet, ami annyit jelent, hogy arra helyezzük a hangsúlyt, amit a gyerek tud, és ami az ő érdeklődését felkelti.
A TKP módszerével már egészen kicsi kortól hagyjuk, hogy a maguk módján tapasztalják meg a dolgokat. Fontos számunkra az, hogy ők egy-egy jelenségről, témáról mit gondolnak, milyen ötleteik vannak, és folyamatosan figyeljük, hogy mindeközben hogy érzik magukat. A gyerekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy felfedezzék azt, amit szeretnénk, hogy megértsenek összefüggéseket, de ehhez olyan játékot alkalmazunk, ami megmozgatja a fantáziájukat és felkelti az érdeklődésüket. Hagyunk számukra időt a gondolkodásra, majd együtt örülünk, amikor sikerül, és biztatjuk, ha mégsem. Az iskolai anyaghoz csatlakozunk, de igyekszünk a gyerekek saját kulcsát megtalálni hozzá.
Mit tanul mindebből egy gyerek?
Rengeteg mindent. Megtanul a feladatokra, problémákra kihívásként tekinteni, pozitívan viszonyulni hozzájuk, és megtapasztalja a tanuláshoz kapcsolódó flow élményt, ami óriási motivációt jelent számára a jövőre nézve is. Erre a tudásra ráadásul saját tapasztalat és élmény útján jut, ezért nem fogja elfelejteni, a tudása maradandó lesz. Fejlődik a gondolkodása és a kitartása, nem fog félni a hibáktól, hiszen megtapasztalja, hogy azokból is sokat tanulhat. Látja, hogy örülünk a próbálkozásainak, eredményeinek: tudni fogja, hogy ez nekünk is fontos. Mindettől egyre kompetensebbnek érzi magát, fejlődik az önbecsülése, pozitív énképe lesz, saját tapasztalatai útján pedig felismeri, hogy számára mely tanulási technika lesz hatékony és élvezetes.
Hogyan lett annak felismeréséből, hogy öröm nélkül nem megy, komplett program és országos hálózat?
A legfontosabb célunk, hivatásunk egy olyan tanulási módszer létrehozása volt, amely a tanulás-tanítás folyamatát oly módon segíti, hogy azt örömmel éljék meg a gyerekek és a pedagógusok egyaránt, kölcsönösen inspirálva egymást arra, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. Az elméleti és gyakorlati munkánkat szakmai team segítette, és az évek során rengeteg gyerek inspirált bennünket arra, hogy izgalmas, szerethető, játékos programmal ajándékozzuk meg őket, amellyel a tanulás során is megélhető a közösségi élmény, az öröm, a kreativitás, az önmegvalósítás.
Be tudná mutatni, hogy hogy néz ki egy ötvenperces foglalkozás?
Az 50 perces TKP-foglalkozások heti egy alkalommal, a tanév rendjét követve a délutáni órákban folynak. Nyolc-tíz, azonos korú gyerek alkot egy-egy csoportot. A foglalkozások barátságos környezetben, sok fejlesztő eszközzel berendezett teremben, a testet és a szellemet egyszerre tornáztatva, jó hangulatban zajlanak egy TKP-oktató pedagógus vezetésével, akit egy asszisztens segít a munkájában. A szülők pedig otthon is tudják folytatni a munkát: a nekik szóló ajánlások alapján egy aktív, kreatív, érdeklődő, motivált, egyre sikeresebb gyereket tudnak terelgetni.
Csoportjaikban kis létszámmal dolgoznak. Mi valósítható meg módszereikből egy 35 fős iskolai osztályban?
Nemcsak foglalkozásokat tartunk, de képzéseket is szervezünk a módszer iránt érdeklődő pedagógusoknak. A képzéseinken részt vevő szakemberek olyan szemlélettel ismerkedhetnek meg, amelyben választ kaphat az oktatásunkra jellemző legnagyobb kihívásokra, és ezeket az ismereteiket természetesen magukkal viszik a közoktatásba is. Oktatóképzésünk során a pedagógusok több száz gyakorlatot, feladatot, játékot sajátítanak el, melyeket könnyedén integrálhatnak testnevelés-, magyar-, matematikaórákon tantermi környezetben is. Az elmúlt években egyre nagyobb igény mutatkozott erre, ezért alkottuk meg a „TKP az iskolapadban és azon kívül” módszertani képzésünket, melynek legfőbb célja, hogy a pedagógusok olyan gyakorlatokkal ismerkedjenek meg, melyekkel az iskolai tanórákat tudják hatékonyabbá, élvezetesebbé és eredményesebbé tenni.
A szintén a TKP-hez köthető értő olvasás módszerének hírét is szétviszik a pedagógusok és oktatási szakemberek, és egyre többen tudnak róla a szülők körében is.
Igen, ezt a programot a United Way Magyarországgal közösen végezzük. Nem kisebb cél köti össze szervezeteinket, mint az, hogy Magyarországon minden gyerek értse azt, amit olvas. Az elmúlt két évben közel száz pedagógus sajátította el a módszert, és kezdték el alkalmazni több mint 30 iskolában. A visszajelzések alapján a gyerekek és a pedagógusok is élvezik a foglalkozásokat, melyek eredményeit a méréseink is mutatják. A témában már több tudományos konferenciát is rendeztünk, ahol kiváló elismert szakemberek, prof. dr. Csépe Valéria, illetve dr. Steklács János is biztosítottak támogatásukról.
Milyen tapasztalat volt a tavalyi Edison100-on való részvétel? Mit tudott profitálni a szervezetük abból, hogy több mint száz gyerekeket fejlesztő kezdeményezés közül a TKP kapta a közönségdíjat?
Hatalmas élmény volt már maga a kampány, az, ahogy sikerült mozgósítanunk a Tanulást Könnyítő Programban dolgozó kollégáinkat, támogatóinkat, partnereinket, szülőket és gyerekeket országos szinten. Sőt, határon túlról is érkeztek a szavazatok, és ezzel együtt rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. Egy ilyen kampánynak nagyon nagy hatása van a szervezetünkre. Minden munkatársunknak pozitív megerősítést adott, közösségünket országos szinten összekovácsolta, hiszen mindannyian tiszta szívvel tudtunk a célunkért tenni. A Vissza a vadonba programmal voltunk nagy versenyben, amiért nagyon hálásak voltunk, mert nélkülük nem lettünk volna képesek ilyen nagy eredményre. Fontosnak tartunk minden olyan lehetőséget, ahol bemutatkozhatunk és megmutathatjuk küldetésünket, céljainkat, és az Edisonplatformon kiváló teret kaptunk ehhez.
Mit jelent önöknek ez a közönségdíj?
Mindenképpen egy kiemelkedő elismerést az Edisonplatformtól és mindazoktól, akik használják, megtapasztalták a TKP hatásait, szavaztak ránk, buzdítottak, támogattak, erősítettek bennünket. A jövőre nézve pedig úgy látjuk, hogy nagyban erősíti a hitelességünket, ismeretségünket, valamint olyan új szakmai kapcsolatokat hozott, amelyekkel tovább tudjuk erősíteni egymást azokkal, akikkel közös vagy hasonló céljaink vannak. Az Edisonplatform rendezvényein, képzésein pedig lehetőségünk van inspirálódni, fejlődni, együtt gondolkodni, támogatni és jó gyakorlatokkal segíteni egymást.
Mit tekint a program eddigi legnagyobb sikerének?
Nagyon nagy sikerként éljük meg a hétköznapokban a gyerekek mosolyában és fejlődésében tapasztalható pozitív változásokat. Kiemelkedő sikerként tekintünk arra, hogy a United Way Magyarország a Tanulást Könnyítő Programunk módszerét választotta értő olvasás fejlesztő KönyvForgató programjába. És természetesen óriási sikerként éltük meg az Edison100 közönségdíját is.
Az Edisonplatform idén is keresi Magyarország legjobb jövőbarát, gyerekeket fejlesztő kezdeményezéseit. Ha te is ismersz ilyen szervezetet, március 9-ig jelölheted őket a 2020-as Edison100-as listára. A jelölteket az Edisonplatform szervezői keresik majd fel, és segítik a pályázattal kapcsolatosan. További részleteket az alábbi dobozra kattintva találsz, és jelölésedet is itt tudod leadni:
