Ahhoz, hogy minél hatékonyabban késztessük meghátrálásra a kórokozókat, először is tudnunk kell, mi a különbség baktérium és vírus között. A bakteriális fertőzés az esetek nagy részében napokig tartó magas lázzal jár, a kis beteg elesett, aluszékony, levert, a fertőzött terület fájdalmas. A betegség nem múlik el egyik napról a másikra, jellemzően legalább egy hétre van szükség a gyógyuláshoz.
A vírus okozta megbetegedés másképpen fest. Előfordul, hogy szinte a semmiből csap le, hamarabb is múlik, a gyerek pedig közben energikus, jókedvű lehet akkor is, ha hőemelkedése van. Jellemzően felső légúti fertőzések jelentkeznek, orrfolyás, köhögés, torokfájás, de izomfájdalommal, az egész testre kiható gyengeségérzéssel is párosulhat. Lényeges, hogy ne otthon próbáljuk meg eldönteni, milyen eredetű fertőzéssel van dolgunk, hiszen egy vírusosan kezdődő betegség is felülfertőződhet baktériummal, és a láz is egyénenként változó lehet. A diagnosztizálás és a kezelés előírása mindig az orvos feladata. A döntés pedig azért lényeges, mert a vírusra semmilyen antibiotikum nem hat – tényleg nem.
Igazi kavalkád
Nagyon sokféle vírus létezik: a nátháét, a bárányhimlőét, az emésztőrendszeri fertőzésekét, a gyermekbénulásét vagy az influenzáét mindannyian ismerjük is. A jó hír az, hogy a legtöbb vírus ellen létezik védőoltás. Idén februárban leggyakrabban az influenza fertőz, ami ellen gyerekek esetében is érdemes védőoltással védekezni. Amennyiben az injekciót a téli időszak elején megkapta a csemete, az egész szezonban védetté válik a betegség ellen (két hétre van szükség a védettség kialakulásához). Így még ha el is kapja az influenzát, minimális tünetekkel átvészeli, és jóval kisebb az olyan veszélyes szövődmények kialakulásának esélye, mint a tüdőgyulladás. Az emésztőrendszert érintő vírusok közül a rotavírus ellen létezik védelem kisgyerekek számára, ám a calicivírus ellen például védőoltás szempontjából tehetetlenek vagyunk. Épp ezért merül fel a kérdés, hogy hogy védjük meg a gyereket azoktól a vírusoktól, amelyek ellen nem fejlesztettek ki oltást?
A megelőzés kulcsfontosságú lépése
Nagyon sokszor elmondták már, mégsem csináljuk elégszer, és pláne nem jól: a legfontosabb védőbástyánk a kézmosás. Csakhogy a gyerekek ezt teljesen felesleges szertartásnak érzik, ha lehet, elnagyolják, nem használnak szappant, nem törlik meg a kezüket és még sorolhatnánk. Ha már óvodás vagy iskolás, nem is állhatunk ott mellette, hogy minden alkalommal ellenőrizzük. Annyit tehetünk, hogy hazaérve első utunk a fürdőszobába vezet, és játékos vagy tudományos alapon, de élményszerűvé próbáljuk tenni a kézmosást. Ne csak a hazatérésünk után mosassunk kezet a gyerekkel, de az étkezések előtt is – minél inkább rutinná válik, annál jobb. A szappanok közül azonban – hacsak a gyerekorvos másképp nem tanácsolja – nem érdemes a baktériumellenes fertőtlenítő készítményeket bevetni, ezek ugyanis erősen szárítanak, ráadásul tönkreteszik a bőr saját baktériumflóráját, és a rezisztens kórokozók kialakulását is segíthetik. A meleg vizes, elég ideig tartó sima szappanos kézmosás, a mindig tiszta törülköző és alapos kéztörlés elegendő a vírusok elleni harcban. Ha napközben nincs lehetőségünk mosdóba menni, a kis flakonos alkoholos kézfertőtlenítők segíthetnek, de rendszeres, rutinszerű használatuk károsíthatja a bőrt. Ezen túl fertőtlenítsük rendszeresen otthon a telefonokat, kilincseket, a padlót, a fürdőszobát, sőt ha az óvodai vagy iskolai állapotokat lesújtónak tartjuk, más szülőkkel összefogva ott is gyakrabban fertőtleníthetünk. Mossunk és mosogassunk minél magasabb hőmérsékleten, hogy a ruhákon található kórokozók is elpusztuljanak. És még egy fontos tanács: szoktassuk le a gyereket arról, hogy a szemét, száját, orrát piszkálja, ugyanis így jut be a legkönnyebben a vírus a kezéről a szervezetébe.
Mit kezdjünk a tömeggel?
A vírus alapvetően emberről emberre terjed, méghozzá meglepően könnyen. Az óvodai, iskolai csoportokban szinte pár nap alatt végigsöpör, hiszen a gyerekek közel vannak egymáshoz, együtt játszanak. A közösen használt poharak, evőeszközök is segítik a vírusok terjedését. Ugyanígy veszélyforrás lehet a tömegközlekedés, az egész iskolának szóló farsangi bál, vagy bármilyen helyzet, ahol órákat töltünk egy nagy tömeg ember közé zárva. Az influenzaszezonban azonban nem vehetjük ki a gyereket az iskolából két hónapra. Bíznunk kell a védőoltásban, a gyerek saját immunrendszerében, ami legyűri a kórokozókat, a kézmosás és a zsebkendő használatában.
Ezenkívül szájon át alkalmazható vírusellenes szerek is elérhetők, amelyek C-vitamint, flavonoidokat, gyógynövényeket tartalmaznak, és védőbevonatot hoznak létre a nyálkahártyán. A legtöbb ilyen termék már iskoláskorú gyerekeknél is használható. A WHO ajánlása szerint a fent említett megoldások (megfelelő és gyakori kézmosás, zsebkendő használata, az arc érintésének elkerülése, konyhai higiénia, a betegek elkülönítése) a koronavírus ellen is védelmet nyújthatnak. Sokkal inkább, mint a patikákban beszerezhető kétféle maszk, amely a port ugyan valóban kiszűri, illetve műtéteknél védi a beteget, de az apró méretű vírust nem képes kívül tartani. Azoknak, akik nem egészségügyi dolgozók, vagy épp vírusfertőzöttek, nem igazán ajánlják viselését.
Az immunrendszer segítői
Hatékony kiegészítője lehet a vírusok elleni harcnak a cink. Trükkös ásványi anyag, amely hiába szerepel a legtöbb multivitaminos készítményben, igazán jól csak akkor szívódik fel, ha előtte és utána nem eszünk legalább egy órán át, és nem kevertük másik húsz vitaminnal, ásványi anyaggal. A megfelelő C-vitamin-bevitel is elengedhetetlen, de jó, ha tudjuk, hogy még egy felnőtt szervezete is csak néhány száz milligramm C-vitamint képes felhasználni egyszerre, a felesleget a vesék kiválasztják a vizeletbe. Jobban járunk a többször kis adagban adott, lehetőleg természetes forrásból származó C-vitaminnal.
Az immunrendszer működését segíti még a megfelelő mennyiségű alvás – 5 és 12 éves kor között 10-11 óra alvásra van szükség az egészséghez –, a rendszeres sport, a szabad levegőn történő játék, kirándulás, az egészséges bélflóra megléte, a megfelelő mennyiségű D-vitamin-bevitel, a zöldségek (például hagymafélék) és gyümölcsök gyakori fogyasztása, a megfelelő folyadékbevitel (víz, különböző gyógyteák, cukrozatlan gyümölcs- és zöldséglevek). Ezek egy idő után unalmasan ismétlődő tanácsoknak tűnnek, nem is olyan egyszerűek, mint venni egy maszkot és ezzel letudni (elméletben) a védekezést, de hosszú távon az egészséges életmód rendszeressé tétele jelent valódi megoldást, felnőttnél és gyereknél egyaránt.
