Születésünktől fogva megosztjuk a testünket különböző baktériumokkal, gombákkal és más apró élőlényekkel, melyek összességét mikrobiomnak nevezzük. Nem mindegy azonban, hogy milyen arányban vannak jelen a hasznos és a káros mikrobák a szervezetben, különösen a bélrendszerben – ezek ugyanis akár az egész életre kihatóan befolyásolják az ember egészségét. Uusitupia a Philadelphiai Ted DuPont konferencián tartott előadáson avatta be a hallgatóságot a témába.
Születéskor és csecsemőkorban eldől a dolog
A belekben tanyázó baktériumok által alkotott mikrobiom összetétele sokaknál már születésekor és csecsemőkorban eldől. A császármetszéssel világra jött gyerekek például másmilyen mikrobiommal rendelkeznek, mint természetes úton született társaik, de a kisgyermekként kapott gyógyszerek, táplálék és az otthoni környezet (a lakás tisztasága, a testvérek és háziállatok jelenléte) is alapvetően befolyásolja, milyen mikroorganizmusok telepednek meg a bélrendszerben. Hasznosabb, ha nem egy mindenestül tiszta, steril környezet veszi körül a kicsiket.
Az, hogy kisgyerekként milyen baktériumok lelnek otthonra a beleinkben, és milyenek nem, az egész életünkre kihat, és igen fontos dolgokban dönthet. Idetartozik az elhízás, a cukorbetegség, sőt a rák egyes fajtái is – magyarázza az előadó. Rengeteg olyan dolog történik csecsemőkorban, ami akadályozhatja a megfelelő mikrobiom kialakulását. A legtöbb ezek közül – mint a gyógyszerek vagy akár a császármetszés – természetesen hasznosak, ezért nem kiiktatni kell őket, hanem létrehozni olyan módszereket, amikkel ellensúlyozhatók ezek a hatások, és biztosítható a hasznos baktériumok kifejlődése.
Az anyatej csodákat tesz
Uusitupia jelenleg egy olyan projektben dolgozik kutatóként és technikai vezetőként, amelynek célja biztosítani, hogy minden gyereknél kifejlődhessen az egészséges mikrobiom, függetlenül attól, milyen hatások érik őket életük korai szakaszában. De pontosan mit is lehet tenni ennek érdekében? Ahhoz, hogy a megfelelő kombinációban telepedhessenek meg a mikroorganizmusok a szervezetben, először is a megfelelő sorrendben kell megérkezniük oda. Az egész jelenség valamelyest arra emlékeztet, ahogyan a telepesek birtokba vesznek egy új földterületet, azaz először megérkezik egy előőrs, amely előkészíti a terepet a következő hullám számára.
A császármetszéssel született gyerekek nem érintkeznek a vaginában található baktériumokkal, ezek így nem telepednek meg a szervezetükben, és nem tudják megtenni az első lépéseket a következő „telepesek” beköltözéséhez. Ez hátrányos helyzetbe hozza őket, és akár egész életükre kiható egészségi problémákhoz vezet. Vegyük például az elhízást. Kutatások úgy találták, hogy azok a kisbabák, akiknek az ürülékéből hiányoznak bizonyos baktériumok, később hajlamosabbak lehetnek a túlsúlyra vagy akár a kóros elhízásra. Ezek a baktériumok a hüvelyi szüléskor kerülnek a szervezetbe, és a csecsemőkorban kapott antibiotikumok is elpusztíthatják őket.
Nem kell azonban megijedni: ha a gyerek születésekor nem rendelkezik ezekkel a baktériumokkal, később is megszerezheti őket. Az egyik legjobb módszer erre a szoptatás. Az anyatej rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz nemcsak a gyerek, de a mikrobák számára is, így segíti a hasznos baktériumok elszaporodását. Sok csecsemőt azonban nem szoptatnak, így az ő számukra mesterséges úton kell biztosítani a hasznos mikroorganizmusokkal való találkozást. Ebben pedig hatalmas előrelépést tett a tudomány az utóbbi években.
Legegyszerűbb a hasznos baktériumokat a táplálék részeként elfogyasztva bevinni a szervezetbe. Probiotikumnak hívjuk azokat a jótékony hatású mikrobákat, melyeket mesterséges úton ételekbe, italokba vagy táplálékkiegészítőkbe, gyógyszerekbe tesznek. A probiotikumok segítenek megőrizni a bélflóra egészségét, a gyerekeknél pedig garantálhatják annak megfelelő kifejlődését. A tudósok számos alkalommal letesztelték a probiotikumok hatását a csecsemőkre, kiváló eredményekkel. Sikerült például segítségükkel megelőzni az ekcéma kialakulását későbbi életkorban.
Laborban szintetizálják a baktériumok tápanyagát
Már az 1930-as években felfedezték az anyatejben bőségesen megtalálható úgynevezett oligoszacharidokat, a funkciójuk azonban sokáig rejtély maradt a tudomány számára. Ezeket a molekulákat az emberi szervezet képtelen lebontani – vajon akkor miért állítja elő őket az anya a gyermeke számára? A kutatók végre rájöttek a válaszra, amikor kiderült, hogy az oligoszacharidok nem az újszülött, hanem a benne fészkelő mikroorganizmusok részére szolgál táplálékként.
Mára a tudósoknak sikerült a több száz oligoszacharidtól néhányat mesterséges úton, laboratóriumban előállítaniuk. Ezeket összecsomagolva a probiotikumokkal, és hozzáadva őket az ételekhez, táplálékkiegészítőkhöz, elérhetjük, hogy anyatej hiányában is ugyanúgy kifejlődhessenek és elszaporodhassanak a hasznos mikrobák a kicsik beleiben. Ez az új „szuper fegyver” végre valahára segíthet kiküszöbölni azokat a hátrányokat, melyeket például a császármetszéssel született gyerekek szereznek, sokszor egész életükre.
Az előadás zárlatában Uusitupia felvázolt egy olyan jövőt, melyben a szülőknek elegendő lesz egy egyszerű orvosi vizsgálatra elvinni gyermeküket, mely ellenőrzi a kicsi bélflórájának egészségét. Ha a mikrobiom fejlődése rendellenességet mutat, egy egyszerű, szabványosított gyógyszerrel könnyen helyreállítható a megfelelő egyensúly. Ezzel a későbbi egészségi problémák jelentős részét is meg lehetne előzni már zsenge korban, és ez nemcsak egészségesebb és hosszabb életet garantál a gyerekek számára, de az orvosi beavatkozások zömét is szükségtelenné teheti. A kutató és munkatársai azon dolgoznak, hogy ez az elképzelt jövő egyszer valósággá válhasson.
