A digitalizáció körülvesz minket, életünk részévé vált: reggel az okostelefonunk ébreszt, kávé mellett átpörgetjük a híreket vagy az e-mailjeinket, a telefonunk segít a parkolásban, számítógépen dolgozunk, este pedig digitális tartalmat fogyasztunk a vacsora mellé. Ez a rengeteg inger a gyerekeket is közvetlenül érinti, ezért kiemelten fontos, hogy legyenek olyan tevékenységek, amelyeknek digitáliseszköz-mentesek, mint például az alvás és az azt megelőző időszak – és ilyen az étkezés is.
Már újszülöttkorban is hatalmas jelentősége van annak, hogy az etetésnél megjelenik-e külső, zavaró inger. Csecsemőkorban a szemkontaktus felvétele a kapcsolatteremtés fontos eleme. Abban a pillanatban, amikor az etetés közben a szülő képernyőt néz, statikus arcot vesz fel, nem mutat érzelmeket. A csecsemő nem érti, hogy a szülő arca miért érzelemmentes, miért nem reagál a gesztusaira, ezért nyugtalan és feszült lesz. Ezt kutatási eredmények igazolják.
Csak még egy falatot... Itt jön a repülő a finom levessel, hamm!
Ha egy kicsivel nagyobb a gyerek, nem egyszerű feladat lefoglalni etetés közben. A szülők mindenféle trükköket és technikákat alkalmazva próbálnak még egy-egy kanálnyi ételt célba juttatni. A régi módszerek helyett ma már egyre többször kerülnek elő ilyen esetekben is a digitális eszközök, mint például a tablet, amivel könnyedén leköthető a gyerekek figyelme. És bár a tányér ilyenkor kiürül, hosszú távon ez a szülői magatartás komoly kockázatokat hordozhat magában:
1. Függőséghez vezethet
Bár az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiájának (AAP) ajánlása szerint 2 éves kor alatt a gyerekeknek teljes „digitális mentességben” kellene élniük, a kutatások szerint az ilyen kicsi gyerekek is magas számban találkoznak digitális eszközökkel. Pedig ők bizonyítottan csak valós társas interakciókból képesek a nyelvet, a kreatív önkifejezés módját megtanulni. Ha étkezés közben mesét néz a gyerek, szépen lassan szokássá alakulhat, amitől később nagyon nehezen fog tudni szabadulni.
2. Túl sokat/keveset eszik a gyerek
Ha nem az evésre figyel a gyerek, hanem egy mesére, akkor könnyen előfordul, hogy többet – vagy éppen kevesebbet – eszik, mint amennyi táplálékra szüksége lenne. Ez vezethet elhízáshoz vagy alultápláltsághoz is.
3. Rágás hiánya
A figyelemelterelés következménye lehet, hogy a kicsi nem rágja meg eléggé az ételt, ami félrenyelést vagy hasfájást okozhat.
4. Kevesebb kapcsolat a szülővel
A közös családi étkezések során történő beszélgetés segít fejleszteni a gyerekek kommunikációs képességét, és mélyíti a családi összetartozás érzését. Ha egy gyerek tanult magatartása az, hogy evés közben képernyőt néz, akkor a családtagjaival nem kezdeményez, nem lép interakcióba, és ez hosszú távon negatív hatással lehet a társas kapcsolataira is.
A szülők példamutatása a meghatározó
A gyerekek nagyon jól tudnak alkalmazkodni, tanulni, továbbá a megfelelő kereteket elfogadni – ezeknek a szabályoknak a kijelölése viszont nem egyik napról a másikra történik. A szülők valószínűsíthetően sokkal hamarabb fogtak bele a tanítási folyamatba, mint ahogyan abban tudatosak lettek volna. A gyerek születésétől fogva hallja és látja azokat a mintákat, amiket az őt körülvevő felnőttek mutatnak. A megfelelő stratégia közös kialakítása elengedhetetlen, azt tudnunk kell azonban, hogy a gyerekek a körülöttük lévő felnőttek által képviselt mintából és magatartásából tanulnak a legtöbbet. Érdemes átgondolni, hogy mi, felnőttek hogyan viszonyulunk a kérdéshez, és hogy mit tehetünk azért, hogy megtaláljuk a helyes egyensúlyt a gyorsuló digitális világban.
