A legtöbb férfi fejében, amint kiderül, hogy gyereke lesz, megfogalmazódik a gondolat, hogy ő lesz a világon a legkirályabb apa. De mi lenne, ha előbb még életet kellene adnod közel kétezer csemetének? Fájdalmasnak hangzik, ugye? Pedig a csikóhalak számára bizony ez is az apává válás megkerülhetetlen része.
Vannak nagyobb kihívások, mint éjjel felkelni a gyerekhez
És nem ez az egyetlen faj, amely számára sokkal keményebb meló az apaság, mint amit el tudunk képzelni. Az Atlanti-óceán északnyugati részén, valamint a Mexikói-öbölben élő harcsafaj férfi példányai nagyjából 65 ikrát tartanak a szájukban, hogy megvédjék a kicsiket az óceán viszontagságaitól. Emiatt a harcsaapák hónapokig nem is esznek, nehogy véletlenül lenyeljék a kicsiket.
Az óriás vízibogarak hímjei még ennél is nagyobb részt vállalnak a szülővé válásból. A nőstény nagyjából száz darab tojást rak a hím hátára, aki a következő 2-3 hétben így védi a kicsiket. Igen ám, de ahogy a tojások fejlődnek, nyálkát termelnek, ami leragasztja a hím szárnyait, aki így röpképtelensége miatt sokkal könnyebben prédává válik, a tojások súlya pedig szintén lassítja a mozgását. De megéri ez a pár hét kellemetlenség, ugyanis az utódok kifejlődése után az apa visszanyeri régi tulajdonságait, a kicsik pedig már rögtön képesek megvédeni magukat.
Azonban nem minden állat ilyen szerencsés. A struccfélék közé tartozó nandu apák például nem csak egy fészeknyi fiókát tartanak szemmel. A hím nanduk óriási fészket építenek, hogy ezzel minél több nőstényt magukhoz vonzzanak, így a kiválasztott 5-7 nőstény nandu a tojást a hím fészkébe rakja, majd elfut. A hím egyedül költi ki a több mint 30 tojást, majd a fiókák hat hónapos koráig vigyáz rájuk.
És ha már az egyedülálló szülők nehézségeiről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a hím császárpingvinek feladatai mellett sem. A nőstények ugyanis rájuk bízzák a tojásokat, így a hímek – fészek híján – a lábuk között egyensúlyozva vigyáznak, hogy ne fagyjon meg a tojás. És bár így táplálékot szerezni sem tudnak, mégsem ez a legnagyobb kihívás a dologban. Amikor ugyanis végre kikel a fióka, annak ellenére, hogy az apa már hetek óta nem evett, megpróbál felöklendezni valamit az általa korábban elfogyasztott táplálékból, hogy a kicsinek legyen mit ennie. Nyami!
