Mire felső tagozatos vagy középiskolás lesz a gyerek, akár tudatában van, akár nem, már kialakulnak benne bizonyos szokások, jók és rosszak egyaránt. Ezek a szokások akkor ütköznek ki, amikor elérkezik a cselekvés ideje. Vannak, akik az utolsó pillanatig várnak, amikor már olyan nagy a nyomás, hogy nincs más választásuk, mint cselekedni (például virrasztaniuk kell éjszaka, vagy nagyon korán kell kelniük másnap reggel, hogy befejezhessenek egy iskolai feladatot).
Mások az alapján döntik el, hogy mit tegyenek, hogy pillanatnyilag mihez van kedvük. És sokszor bizony a könnyebbik feladatot választják, holott tudják, hogy a nehezebb sokkal fontosabb.
A szokásokon kívül általában érzelmi, társadalmi és szülői hatások is befolyásolhatják a cselekvési stratégiákat. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az így kialakult szokásos stratégiák hatékonyak is.
David Allen, a személyes és szervezeti hatékonyság világhírű szakértőjének és a GTD (Getting Things Done) módszer kidolgozójának alternatív megoldása, az úgynevezett reflektorfény-stratégia abban segít, hogy ne mindig a legaktuálisabb és a legsürgősebb (a legkirívóbb és a leghangosabb) dolgokat végezzük el. „A rivaldafénnyel ellentétben ez azt jelenti, hogy ha listáid (térképeid) a használat során reflektorfénybe kerülnek, hatékonyabban dönthetsz. Ebben a különleges megvilágításban agyad négy kritériumot mérlegelhet egyszerre: idő, energia, hely és prioritás” – magyarázza legújabb, fiataloknak szóló könyvében.
Idő
Van, hogy repül, van, hogy csigalassúsággal vánszorog, ezt tudomásul kell venni, azt azonban megtanulhatjuk, hogyan használhatjuk ki a rendelkezésünkre álló időt. Ezt nevezik időmenedzsmentnek, ami köré mára már milliárdokat érő iparág épült – mégis kevesen tudják sikeresen beosztani, menedzselni az idejüket.
Az alábbi kérdések segíthetnek a gyereknek abban, hogy átgondolja, hogyan tudna minél jobban gazdálkodni az idejével:
- Mennyi idő áll rendelkezésemre a következő beütemezett teendőig? 5 perc? 10 perc? 30 perc?
- A fenti kérdésre adott válasz alapján: mi az, amivel hatékonyan foglalkozhatok, vagy amit elvégezhetek ennyi idő alatt?
Amennyiben csak öt perce van, kár belefognia egy nagyobb projektbe. Ennyi idő legfeljebb arra elég, hogy megírjon egy rövid üzenetet, nagyjából átfusson egy weboldalt, gyorsan ki- vagy bepakolja a táskáját. Az ilyen ötperces befektetések azonban nem elhanyagolhatók. Ha igazán jól kihasználja őket, több lesz a szabadideje.
Azonban ha 30 perc is rendelkezésére áll, nem érdemes az üzeneteivel foglalkoznia, valamelyik weboldalt nézegetnie. Ilyenkor ugyanis könnyen rabul ejtheti a figyelemelterelés csapdája, és mindent halogatni fog. „Egy félórás blokk elég lehet egy nagyobb lélegzetvételű, több gondolkodást, több anyagot vagy több lépést igénylő teendővel kapcsolatos ötletbörzére, arra, hogy utánanézz valaminek, vagy hogy tisztázz néhány, időközben felhalmozódott dolgot” – javasolja Allen.
Energia
Fizikai, mentális és érzelmi energiánk is véges, a jó hír viszont az, hogy nem kell maximális energiaszinten lennünk ahhoz, hogy folyamatosan úgy érezzük, kezünkben az irányítás. Akár fáradtan is végezhetjük hatékonyan a feladatainkat. Sokat segíthet ebben, ha legalább nagyjából megismerjük a saját energiaszintjeinket, és tisztában vagyunk azzal, mikor tudunk a leghatékonyabban gondolkodni, dolgozni és pihenni. Így nemcsak az időegységeket kapcsolhatjuk a megfelelő cselekvésekhez, hanem az energiaszintünket is.
Íme, a kérdések, amelyek a gyerek segítségére lehetnek ebben:
- Mikor hozom a legjobb formámat? Kora reggel? A nap közepén? Késő éjjel?
- Mikor érzem a legfrissebbnek és a legéberebbnek magam, és mikor a legnagyobb az állóképességem a kihívást jelentő feladatok elvégzéséhez?
Ha megérti, hogy mikor tud teljes erőbedobással dolgozni, akkor azt is jobban el tudja dönteni, mikor fogjon hozzá a legnagyobb kihívást jelentő feladatai elvégzéséhez.
„Ha van olyan feladatod vagy projekted, amiről tudod, hogy több energiára és kitartásra lenne hozzá szükséged, ne halaszd az utolsó pillanatra! Könnyen lehet, hogy addigra elfogy az energiád, és sokkal kevésbé leszel hatékony. Nehezebb feladataidat időzítsd inkább akkorra, amikor csúcsformában vagy!” – tanácsolja a szakember, aki az érem másik oldalára is felhívja a figyelmet. Azt is nézni kell ugyanis, hogy mikor kezdünk lelassulni, mikor erezzük úgy, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk bármire is.
„Ha megfigyeled, mikor kerülsz rendszerint mélypontra, később könnyebben felismerheted, mitől fogy az energiád, és megtanulhatod, mikor kell elővenned a kevés odafigyelést igénylő feladataidat. Az alacsony energiaszintű időszakok jó alkalmat jelenthetnek rövid üzenetek elküldésére, vagy egy fiók rendberakására, miközben egy filmet nézel.”
Hely
A hatékony időbeosztáshoz azt is tudnia kell, mikor és hol tud valójában valamit elvégezni, vagyis mire képes reálisan az adott helyen és időben. Ahogy egy hajvágásra biztosan nem lehet éjjel 11-kor bejelentkezni, ugyanúgy képtelenség olyan helyről e-mailt küldeni, ahol nincs wifi vagy hálózati kapcsolat, és nem érdemes bevásárolni egy távoli üzletben, hogy onnan cipekedjünk.
Éppen ezért a legjobb tanács, amit a gyereknek adhatsz, hogy ne azzal törődjön, amit nem tud megcsinálni az adott helyen, inkább azt gondolja végig, hol, mikor, milyen energiával rendelkezik, és ennek alapján mi az, amit megcsinálhat. Lehet, hogy kevesebbet, de azt legalább jobban megcsinálja majd.
Prioritás
A reflektorfény-stratégia négy kritériuma közül talán ez a legfontosabb szempont. Előfordul, hogy nincs mese, valamit azonnal meg kell csinálni. Ha például másnap reggel be kell adni egy írásbeli feladatot, háttérbe szorul, mennyi ideje és energiája van a gyereknek és éppen hol tartózkodik. A prioritás egyértelműen meghatározza, mit kell előrevennie. Ha egy óra múlva dolgozatot kell írnia, a tanulás kényszere felülírja meglévő energiáit és hangulatát. Ha sürgősen beszélnie kell egy barátjával, nem számít az idő és az energia.
A hatékonyság és eredményes problémamegoldás kulcsa tehát, hogy átgondoljuk, mire van időnk és energiánk az adott helyen, és mit kell azonnal megcsinálnunk. Ahhoz pedig, hogy a rövid és hosszabb távú céljai elérése érdekében a lehető legjobb döntéseket hozhassa meg a kamasz, a megfelelő biztatás mellet érdemes minél gyakrabban arra emlékeztetni, hogy a fenti tényezők alapján mérlegeljen.
