A gyerekek 13,2 százaléka 4 óránál is több időt tölt el a világhálón napi szinten a Logiscool programozóiskola kutatása szerint. A 3500 diák válaszaira épült felmérés arra is rámutatott, hogy az internethasználat időtartama az életkor emelkedésével folyamatosan nő. De vajon mit takar mindez a gyakorlatban, mi történik a fiatalokkal a digitális térben?
Mindennapos az internet használata
A kutatásban részt vett diákok válaszai azt mutatták, hogy mind a fiatalabb (6-12 éves), mind az idősebb (13-18) korosztály jelentős része napi szinten internetezik, és a világhálón eltöltött idő az életkor emelkedésével egyenes arányban nő. Az internethozzáférést az is segíti, hogy a gyerekek egyre fiatalabban (jellemzően 8-9 éves koruk között) kapják meg az első okostelefonjukat, ami újabb – zsebben hordható – kaput nyit a digitális térre.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a gyerekek nagy része átlagosan 1-2 órát internetezik napi szinten, de a szélsőségekre is van példa: a fiúk 14,3 százaléka, míg a lányok 8,6 százaléka négy óránál is több időt tölt a világhálón. Ez idő alatt nagyrészt videójátékokkal játszanak, de ezt sokszor barátaikkal közösen teszik, így a játékok nemcsak kikapcsolják és fejlesztik őket, hanem egyfajta találkozási pontot is jelentenek a fiatalok számára. Emellett érdekes, vicces videókat, valamint filmeket és sorozatokat néznek leginkább. A szórakozás mellett azonban a tanulásra is marad idő: a gyerekek több mint fele a házi feladatok és beadandó dolgozatok elkészítéséhez is használja a netet.
Az internet hatással van arra is, hogy kit tekintenek követendő példának. A fiatalok több mint harmada online véleményvezéreket (youtuberek, gamerek) nevezett meg példaképeként. A dobogó második helyét ismert sportolók, míg a harmadik helyet nem más, mint maguk a szülők foglalták el. Vagyis komoly befolyással bírnak a gyerekek által követett véleményvezérek (akik nem egyszer saját kortársaik közül kerülnek ki), de a szülői minta továbbra sem elhanyagolható.
Vannak jó hatásai is
A kutatás arra is rámutatott, hogy a napi átlagos 1-2 óra házifeladat-írás mellett a gyerekek nagy része 2-3 fajta különórára is jár hetente. A programozáson túl a sport, az iskolai szakkörök, a nyelvtanulás és a zenetanulás jelent meg a leggyakoribb iskola utáni elfoglaltságként. Ilyen fokú leterheltség mellett nagyon nem mindegy, hogy a választott különórák valóban hozzájárulnak-e a gyerekek fejlődéséhez. Emiatt is fontos eredmény, hogy saját bevallásuk szerint, a fiatalok több mint egyharmada jobban tud figyelni az órákon, amióta programozást tanul, és a matematikát is jobban szereti. Mindez összecseng a nemzetközi kutatások eredményeivel, amik szerint a programozás tanulása amellett, hogy fejleszti a problémamegoldó képességet, kitartásra nevel és magabiztosabbá teszi a gyerekeket, pozitívan hat a koncentrációra is.
A felmérés alátámasztotta, hogy az internet és az okoseszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyerekek életében. Így a legkevésbé sem elhanyagolható, hogy mi történik a digitális világban, vagyis, hogy a fiatalok csupán passzív felhasználói vagy aktív alakítói lesznek-e ennek a térnek.
Hazai kutatók szerint így alakítja át agyunkat a digitális világTéged is érdekel hogyan hat a gyereked agyműködésére a sok kütyü? Az ELTE kutatói erre keresik a választ.
Tovább olvasom
