Kezdő szülőként meghatározó élmény volt az első orrszívás. A lányom körülbelül féléves múlt, és egyáltalán nem értette, hogy mi történik, de ki kellett szívni az orrát. Egyik kezemben a porszívóra dugott orrszívó, a másikkal a gyereket próbáltam valahogy nyugton tartani, és küzdelmesen, de sikerült a dolog, ám természetesen nem úsztuk meg sírás nélkül. Nagyon sokáig rengeteg szenvedéssel járt a művelet, 1,5 évesen már kifejezetten nehéz volt tartani a gyereket, aztán kétéves kora körül jobb lett a dolog, és egyszer csak eljutottunk oda, hogy magától szívta az orrát. Hatalmas megkönnyebbülés volt.
Utána derült ki, hogy lett volna jobb technika is a szívásra, ha nem a pelenkázón próbálom meg kivitelezni, hanem leülök a földre, és a lábam közé veszem a fejét. Így talán van esély arra is, hogy közben az ember a másik orrlyukba sóoldatot sprézzen be, hogy hatékonyabb legyen a szívás. De alapvetően az egész orrszívás felér egy gyerekkínzással, kivéve, hogy muszáj, mert ez a leghatékonyabb módja a váladék eltávolításának egy olyan gyereknél, aki még nem tudja kifújni az orrát.
Hogyan kell helyesen használni az orrszívót?
„Többféle orrszívó létezik már a piacon. Így például szájjal szívható, tömlős (ennek az alját kivágva porszívóhoz is csatlakoztatható), porszívós (ebből is többfajta van), elektromos, elemes. Fontos, hogy a használati utasítást követve alkalmazzuk őket. Figyeljünk arra, hogy a kisebb gyermeket biztosan fogjuk meg, a nagyobb pedig stabilan üljön. Így elkerülhető, hogy a gyermek elmozdulása során sérülést okozzunk az orrnyálkahártyán” – mondja dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekgyógyász. „Nem szükséges mélyre dugni a szívó végét, hiszen a megfelelő szívóerő a hátsóbb, orrgarati részből is kiszívja a váladékot. Ehhez esetenként szükség lehet arra, hogy felváltva, ismételten szívást gyakoroljunk az orrjáratokra. Arra sincs szükség, hogy körbe-körbe mozgassuk a szívó végét, legtöbbször elegendő, ha a nyílás kissé lefelé és kifelé irányul” – teszi hozzá.
Sajnos az orrszívóra jó pár évig szükség van, mert a kisgyerekek többsége hiába tanulja meg az orrfújást, az nem elég. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szerint ugyanakkor már kiskortól taníthatjuk a gyereket a technikára. „Először minket, szülőket láthat, ahogyan orrot fújunk, és már egy kisgyerek is szívesen utánozza a nagyokat. Amikor már próbálkozik az önálló fújással, játékos feladatokat adhatunk neki, amelyekkel a fújás erősségét, hatékonyságát növelhetjük. Ilyen lehet például az, amikor apró papírgalacsinokat fújatunk vele minél messzebbre. Általában az óvodáskor végére már megbízhatóan tudják fújni az orrukat a gyerekek.”
Lazítsuk fel szívás előtt!
Mielőtt nekiesnénk a gyereknek, érdemes előtte kicsit fellazítani az orrjáratokban lévő váladékot. Ennek a legbékésebb módja az inhalálás, mely naponta többször is alkalmazható, kisebbeknél maszkos toldalékkal, nagyobbaknál, akik már ügyesen, szivárgásmentesen képesek a szájukba venni és ott tartani, csutorával is használható – mondja a gyermekorvos. „Az inhalálandó oldat lehet élettani sóoldat vagy Salvus gyógyvíz, illetve orvosi javaslatra bizonyos gyógyszerek is bejuttathatók a légutakba. A Salvus-víz Bükkszékről származik, jelentős mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmaz, egyedülálló gyógyhatású gyógyvíz. Számos más hatása mellett légúti nyákoldó tulajdonsága is kiváló, elsősorban hörghurut kezelésében jó kiegészítő terápia lehet.”
Az orrváladék fellazítására használhatunk tengervizes orrsprét, fiziológiás sóoldatot vagy csapvizet is. Ezeket úgy célszerű használni, hogy az egyik orrlyukon befújjuk, a másikon keresztül pedig szívjuk – egészen addig, amíg a váladék ürül.
Nagyon makacs, letapadt váladék esetén sokat segíthet az úgynevezett Proetz-kezelés, mely az orr- és arcüreg átmosásának rendelői körülmények között történő módja. „Ezt az eljárást eredetileg helyettesítéses módszernek is nevezik, mert az a célja, hogy az orrmelléküregekben összegyűlt váladékot élettani sóoldattal helyettesítse, így kiszorítva onnan azt. Az eljárás során az orrüregen át vákuumot hoznak létre, melynek hatására a melléküregben megszorult levegő kitágul, és helyet cserél az orrba töltött sóoldattal. Ez pedig felhígítja a váladékot, amely aztán könnyebben kiürül a melléküregből” – részletezi dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.
Orrcsepp vagy orrspré?
A legnépszerűbb, gyerekek számára készült, nátha kezelésére szolgáló, recept nélküli készítmények cseppentős és spréformában is kaphatóak. A gyermekorvos szerint mindkettő alkalmazható, az orrspré előnye, hogy permetszerűen, egyenletesen oszlik el az orrnyálkahártyán, tehát nagyobb felületen fejtheti ki a hatását. „Orrcsepp használatakor előfordulhat, hogy a folyadék gyorsan lecsorog a garatig, és nem tudja a hatását kifejteni az orrüregben. Az orrspré tehát korszerűbbnek és hatékonyabbnak mondható, hiszen minden egyes befújáskor ugyanannyi hatóanyagot juttat a nyálkahártyára, és olyan területekre is, ahová a csepp nem.”
Tehát a lényeg: először lazítsuk fel a váladékot, így sokkal hatékonyabb lesz az orrszívás. Az orrszívó a kisgyerekek zsebkendője, ezért elsőre bármennyire is kellemetlennek tűnik, ne tántorodjunk el tőle, mert egy esetleges arcüreg- vagy fülgyulladás sokkal rosszabb, mint az a néhány orrszívás. Inkább bátorítsuk a gyereket arra, hogy egyedül is megpróbálkozzon vele, hátha akkor a későbbiekben együttműködőbb lesz.
