„A legtöbben ott esünk nagy csapdába, hogy lényegében mindig csak a következő hónapot vagy egy évet próbáljuk megoldani. Ha lakást szeretnénk venni, akkor is viszonylag rövidebb, 3-4, esetleg 5 éves távon tudunk gondolkodni” – mondja Himer Csilla pénzügyi coach. „A nyugdíj és a gyerekvállalás két olyan dolog, ami az egész életen átível, és tudni kellene jó 20-25 évre előre látni. Ha jobban megnézzük, akkor minden felnőttként fontos életeseményünk a gyerekhez kapcsolódik. Kezdve az összeköltözéstől a házasságon át a lakásvásárlásig, majd a még nagyobb lakásig, aztán, ha kirepült vagy taníttatni kell, akkor meg a kisebbig” – teszi hozzá a pénzpedagógus.
Szerencsére ezek az események nagyjából kiszámíthatóak, így fel tudunk rá készülni. El tudjuk tervezni, hogy nagyjából mikor szeretnénk gyereket, ha pedig már megszületett, akkor tudom, mikor megy majd iskolába, mikor lesz középiskolás, mikor fog ballagni, továbbtanulni – ezek mind tervezhető események. Himer Csilla szerint pedig csak egy jó pénzügyi tanácsadóra van szükség, aki a terveink és a lehetőségeink alapján meg tudja mondani, milyen megtakarítással vagy befektetéssel tudjuk elérni a kívánt célt.
„Van például egy méltatlanul elhanyagolt megtakarítási forma, az önsegélyező pénztár. Különböző célokra lehet pénzt gyűjteni, akár többfélére is. Ezekre a megtakarításokra ugyanúgy jár a 20 százalék állami jóváírás vagy maximum 130 ezer forint évente, mint az egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári megtakarításoknál” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A zsebpénz olyan, mint a fizetés
Himer Csilla úgy gondolja, gyermekünket azzal segíthetjük a leginkább, ha megtanítjuk bánni a pénzzel. Biztosítsunk neki egy rugalmas keretrendszert, melyet a saját személyiségének megfelelően alakíthat! A zsebpénzzel azt kellene modellezni, hogy milyen bérből és fizetésből élni. Fedeznie kell belőle a saját költségeit, és félre kellene tenni, ahogy nekünk is. A spórolós típusú gyerek például magától értetődően vezet nyilvántartást, tervezget, míg a költekező típusnak segítség kell a pénz beosztásához. Nekik érdemes felülről nézve megtervezni a havi kiadásokat, hó elején szétosztva, hogy mekkora összeget költ ennivalóra, közlekedésre, szórakozásra.
A középiskolás vagy egyetemi évek után a gyerek számára nagy segítség lehet, ha valamilyen formában tudunk neki életkezdési támogatást adni. Ez az előtakarékosság lehet akár egyösszegű vagy havi járadék is, attól függően, mi a cél: a mindennapi megélhetés támogatása vagy mondjuk egy lakáshitel önrésze.
Érdemes időben elkezdeni félretenni
Ha huszonévesen elkezdünk dolgozni, és van előttünk 40-45 év a nyugdíjig, akkor ennyi idő alatt kisebb összegek félrerakása is elég ahhoz, hogy tisztességes nyugdíjat kapjunk. Ám ha csak 50 évesen kapcsolunk, akkor sokkal kevesebb időnk van. Ilyenkor is érdemes egy pénzügyi tanácsadót felkeresni, aki segít kiszámolni azt, mennyit kell félretenni ahhoz, hogy a megszokott életszínvonalat nyugdíjasként is tartani tudjuk – figyelembe véve, hogy a várható élettartam fokozatosan kitolódik, így minimum 10-20 évről beszélünk. (A KSH adatai alapján Magyarországon a 2017-ben születetteknél a nők várható élettartama 79 év, a férfiaké 72,4 év. 2001-ben a nőknél még csak 76,5, a férfiaknál 68,1 év volt.)
Bár az ember nem szívesen gondol az utolsó éveire, de ha nem szeretnénk jelentős terhet róni az utódainkra, akkor érdemes arra az esetre is felkészülni, ha az állapotunk annyira leromlik, hogy gondoskodásra szorulunk. Ez pedig már gyakran ma is problémát okoz a családoknak, mert a lakáskörülmények vagy a munka miatt nem mindig tudják megoldani az idős vagy beteg családtag elhelyezését. Ha intézményi elhelyezésre van szükség, akkor az otthon rendszerint a nyugdíjat kéri a havi ellátásért cserébe, de a megfelelő ápoláshoz a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás is jó kiegészítés lehet. Halálunk után pedig ezek a vagyonok örökölhetőek, és ha előre rendelkezünk róluk, akkor sokkal könnyebben jutnak majd hozzá a gyerekek.
