A glutén a gyerekkori cukorbetegséggel is összefüggésbe hozható

Olvasási idő kb. 2 perc

Minél több glutént fogyaszt egy anya, annál nagyobb az esélye, hogy cukorbeteg lesz a gyerek - állítja egy kutatás.

Az anyák által elfogyasztott glutén mennyisége és a gyerekkori cukorbetegség kockázata közötti összefüggések megerősítéséhez vagy kizáráshoz, és az ok-okozati kapcsolat megállapításához további kutatásokra lesz szükség, egyelőre korai lenne tehát megváltoztatni az anyák étrendjére vonatkozó irányelveket.

Így is elég ritka azért a betegség

A szerzők szerint mindenesetre nem árt észben tartani, hogy akár a gyerekkori cukorbetegség kockázatát is befolyásolhatja a glutén - írja a Science Daily. A búza, a rozs és az árpa magjaiban megtalálható fehérje elhagyása néhány állatkísérlet tanúsága szerint gyakorlatilag nullára csökkenti egyébként a gyerekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. De mi a helyzet az emberekkel?

A gluténfogyasztás hatását egy 63.529 terhes anya által kitöltött kérdőív és a gyerekek egészségügyi adatai alapján határozták meg a kutatók: összesen 247 gyerek lett cukorbeteg, ami a közel 64.000 anya esetében 0,37 százalékos arányt jelent.

A démoni fehérje

A napi átlag 13 gramm volt, a legtöbb glutént (min. 20 grammot) elfogyasztó csoport esetében ugyanakkor már kétszer akkora volt a betegség kialakulásának kockázata, mint a legkevesebbet, csupán 7 grammot fogyasztók esetében.

Az ok-okozati összefüggések egyelőre nem egyértelműek, de a szerzők szerint a résztvevők száma alapján elég megbízhatónak tűnnek a megfigyeléseik. A glutén szerintük gyulladást okozhat, és az emésztőrendszer átjárhatóságát is fokozhatja, könnyen lehet tehát, hogy ezen jelenségek valamelyike áll a háttérben. Egy másik, finn kutatóintézet szerint ugyanakkor mindenképpen ki kell mutatnia a kutatóknak azt is, hogy valóban a glutén, nem pedig az érintett gabonafélék egyéb tulajdonságai felelősek a kockázatemelkedésért.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?