Az első 1000 nap soha vissza nem térő lehetőséget jelent a szülők számára, hogy megalapozzák gyermekük egészségét: a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak megfelelő táplálásával olyan felnőttkori népbetegségek előzhetők meg, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, de hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is - ez derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából kiadott közleményéből.
Az európai népesség több mint fele elhízott
Ha a túlsúly vagy az elhízás kerül szóba, sok szülő hajlamos kizárólag a génekben keresni a megoldást, pedig az állapot kialakulásában az örökölt tulajdonságoknál nagyobb szerepet játszik a korai táplálás. A negatív tendencia ráadásul egyre meghatározóbb világszerte: a gyermekek körében az elmúlt 20 évben csaknem megduplázódott az érintettek száma.
„Mára az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni. Sokan közülük már gyermekként súlyproblémákkal küzdenek, életvitelükön azonban korai felnőtt éveikben sem változtatnak. A felnőttek naponta legalább 5 órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője” – hívta fel a figyelmet az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.
Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása nemcsak a kisgyermekkori egészség miatt fontos, de az ekkor rögzült szokások is végigkísérik felnőttkorunkat
– tette hozzá.
A kevés mozgás is nagy gond
A mozgásszegény életmód nem csak a felnőttek körében jelent problémát, a legfrissebb felmérések szerint a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada egyáltalán nem él aktív életet, ami kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 13 évesek csaknem harmada és a 11 éves gyerekek 33 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – közülük tízből hatan felnőttként is túlsúlyosak maradnak.
A felmérés a 15 év feletti korosztályban is aggasztó eredményeket közölt: a kamaszok 60 százaléka ritkán vagy sohasem sportol, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, például kerékpározik vagy táncol.
Gyermekkorban veszélyesebbek a plusz kilók, mint felnőttként
A közelmúltban végzett vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel az elhízás és olyan felnőttkori népbetegségek kialakulása között, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke. A gyermekkori elhízás ráadásul sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha felnőttként küzdünk plusz kilókkal: az érintett gyermekeknél közel 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is.
Ma Európában csaknem 60 millió ember szenved 2-es típusú cukorbetegségben, az elkövetkező években pedig további 32 millió embert érinthet a megbetegedés. A statisztikák alakulásában az elhízás központi szerepet játszik: a cukorbetegséggel diagnosztizált európai esetek 65-80 százalékáért felelős.
A baba nem minifelnőtt
A kisgyermekkori elhízás legfőbb oka, hogy a szülők jelentős része nem a megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és nem a megfelelő ételeket kínálja a babának: minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne. Rendkívül fontos, hogy a babát nem szabad “mini felnőttként” táplálni, hiszen tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől.
„A felnőttkori elhízás megelőzésében a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos, hogy már várandósként odafigyeljünk a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelre. A minőségi táplálék biztosításáról a baba születése után sem feledkezhetünk meg, hiszen az anyatejes táplálás és a hozzátáplálás kiemelt szerepet játszik a gyermek későbbi egészséges fejlődésében. Nem győzzük hangsúlyozni: a kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás” – hangsúlyozta Kubányi Jolán.
