Legkésőbb az életközépi válság idején a legtöbb nőben felmerül az igény, hogy valami intenzívebb mozgással próbálja formába zökkenteni a fizikumát, hogy még egy ideig dacolni tudjanak a szövetei a gravitációval.
A legtöbb helyen viszont tartja magát a nézet: szülés után már nem kéne ugrálni, nehogy vizeletinkontinencia legyen a vége. Ismeretségi körömben tényleg sok anya panaszkodott erre, megkérdeztünk tehát dr. Oláh Orsolya nőgyógyász, urogynekológus szakorvost, hogy mi az igazság, az intenzív, rázkódással is járó sportolás valóban ellenjavallt-e azoknál a nőknél, akik már szültek.
„Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy a magas intenzitású edzésformák (pl. futás, kocogás, tánc, aerobik) csak kismértékben növelik a vizeletinkontinencia előfordulási gyakoriságát; a kismedencei süllyedésekét pedig általánosságban véve nem.” – válaszolt a szakorvos.
Az eddigi vizsgálatok azonban még korántsem teljes körűek. Ha például a szülés alatt medencefenéki izomsérülés történt, vagy tünetmentes korai stádiumú kismedencei süllyedése van valakinek, illetve bizonyos műtétek, vagy szülés után lehet, hogy az intenzív, rázkódással járó edzés mégis ronthat a medencefenék állapotán.
Le kell mondani a futásról?
A valóság az, hogy az orvostudomány még korántsem tudja biztosan, hogy melyik tényező mennyire számít. Ezért, például kismedencei süllyedés esetén, javasolják a pácienseknek, hogy az ugrálással járó kardió edzések, vagy futás helyett inkább olyan edzésformákat válasszanak, amik biztosan nem rónak komoly terhet a medencefenékre. Ilyen például az úszás, a kerékpározás vagy női jóga.
![shutterstock 196137794](http://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1998/19985/199854/19985467_e08f7b81ba250a87c8a634f89a4267ed_wm.jpg)
„Én személy szerint mindig hozzáteszem, hogy ha az érintett nem hagy fel az előbbi intenzív sportokkal, akkor sem száz százalék, hogy romlik az állapota, bár jót biztosan nem tesz neki” – tette hozzá dr. Oláh Orsolya.
Nagyon fontos, hogy a medencefenéki izmokat szakszerű gyakorlatokkal jó állapotban tudhassuk. Ehhez a leghitelesebb segítség a hazánkban még nem túl nagy számban elérhető diplomás gyógytornászok által betanított medencefenék torna.
Ha már futunk, vagy gyalogolunk, akkor azt lehetőleg ne betonon vagy aszfalton tegyük, egyre több a minőségi gumisalak, nem beszélve az erdei utakról. Ha tehetjük, áldozzunk a jó futócipőre, sokat számít! Ne fussunk lejtőn lefelé, csökkentsünk a lépéstávolságon, és ha megy, szabaduljunk meg a plusz kilóktól! A többi magas intenzitású sportnál is nagyon fontos a jó cipő – javasolja a szakorvos.
Ha szakorvosi vizsgálattal netán kiderül, hogy valamilyen fokú medencefenéki defektusunk van, érdemes kipróbálni az erre a célra kifejlesztett szilikon (pl. kocka-) pesszáriumokat, akár csak az edzés ideje alatt, mivel ezek csökkentik a medencefenék terhelését.