Azt hiszed, rosszalkodik a gyerek, pedig nem is

A gyerekek időnként tényleg idegesítően viselkednek, és eléggé sok mindentől függ, hogy szülőként ezeket hogyan toleráljuk, és mit reagálunk rájuk. A Huffpost összegyűjtött 10 olyan helyzetet, amikor a gyerek magatartása eléggé távol áll az elfogadottól, magyarul: rosszalkodik, de ha jobban a dolgok mögé nézünk, valójában mégsem. Sokszor inkább teljesen természetes reakciók a gyereket ért hatásokra, a környezetére, vagy éppenséggel egy fejlődési fázis normális velejárói ezek.

1. Nem tudja irányítani az indulatait

Ezerszer rászóltál már, hogy ne dobálja azt a követ, ő mégis eldobja ezeregyedszer is? A helyzet az, hogy azok az agyi területek, amelyek az önkontrollért felelősek, gyakorlatilag a kamaszkor végéig fejlődésben vannak. Sajnos, az önuralom csak hosszú évek alatt alakul ki (már akinél egyáltalán sikerül), vagyis egy gyereknél teljesen normális, hogy nem tud uralkodni magán, ha valamit nagyon szeretne.

Ennek ellenére kutatások szerint a szülők hajlamosak azt gondolni, főleg a saját gyerekükről, hogy bizonyos dolgokra sokkal korábban is képesek, mint valójában. Például, a felnőttek több mint fele abban a hitben él, hogy egy három év alatti kisgyerek képes ellenállni valaminek, amire vágyik, csak azért, mert azt mondták, hogy nem szabad. Hát nem, a legtöbb gyerek 3 éves kora előtt egyáltalán nem képes erre.

A hiba tehát nem a gyerekben van, ilyenkor ő nem rosszalkodik, hanem nagyjából lehetetlent kérünk tőle. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, rájövünk, hogy sokkal kedvesebbek, és türelmesebbek is lehetnénk vele, de hát mi akadálya?

2. Túlingerlés

Ha túl sok inger éri a gyereket, mondjuk, egyetlen délelőtt elvisszük a játszótérre, utána összeeresztjük a barátaink gyerekével, és hazafelé még beülünk egy cukrászdába – egyáltalán nem ritka, hogy a gyerek túlpörög, elveszti az önuralmát, vagy teljes ellenállást mutat. A túlingerlés és az ebből fakadó kimerültség a modern családi élet fémjelei.

Kutatások szerint az amerikaiak harmada állandóan pörög, fele pedig úgy érzi, hogy sosincs ideje megpihenni. Kim John Payne, az Egyszerűbb gyermekkor szerzője szerint már a gyerekben is egyre növekvő stresszt okoz, hogy túl sok mindennel veszik körül őket: játékokkal, programokkal, mindenféle földi javakkal, és még a döntés terhét is sokszor rájuk rakják a szülők.

Csakhogy az ilyesmitől a gyerek túlpörög, kifárad. Szükség van az aktív és a pihenőidőszakok egyensúlyára. Egy jól felépített napirenddel, amiben sok a nyugalom, megvan az ideje a játéknak és a pihenésnek is, drámai változást érhetünk el a gyerek viselkedésében.

3. Alapfeltételek

Voltál már nyűgös azért, mert fáradt, vagy éhes voltál? Ugye, mindenki idegeire mentél? Hát akkor képzelj el egy kisgyereket, aki éhes, fáradt, szomjas, álmos, beteg, vagy éppen túltömték cukorral! A gyerekek természetesen még a felnőtteknél is nehezebben kontrollálják az érzéseiket, és sokkal jobban kiborulnak, ha valamiért nem érzik jól magukat, hiányoznak ezek a működéshez szükséges alapfeltételek. Egy kisgyerek nehezebben tudja önállóan kielégíteni a szükségleteit, szüksége van a szülei segítségére, együttműködésére.

Éppen ezért teljesen fölösleges ebéd előtt, az éhes és álmos gyerekkel veszekedni, amiért hisztizik. Csapd a hónod alá, vidd haza, etesd meg, és tedd le aludni, helyre fog állni a világ rendje.

4. Nagy érzelmek kifejezése

A felnőttek már jó esetben tudják kezelni, elrejteni, vagy konform módon megélni a nagy érzelmeiket. A kisgyerekek erre még képtelenek, ők általában sikítanak, üvöltenek, vagy sírni kezdenek, ha a lelkük nagyon forrong. Janet Lansbury, a gyerekkor szakértője azt javasolja a szülőknek, hogy ilyenkor hagyják a gyereket, nem kell csinálni semmit, de semmiképp se büntessék érte! Helyre fog állni a béke, főleg, ha megértőnek mutatkozunk. 

5. Óriási természetes mozgásigény

Az ülj le, és maradj csendben ugyebár hülyeség, már korábban is megírtuk, és nem is túl bölcs dolog elvárni egy gyerektől. A gyerek agya a mozgáson keresztül fejlődik, ha ezt megértjük, talán könnyebb lesz elfogadni, hogy miért ugrálnak állandóan a kanapén, miért kardoznak minden kezük ügyébe kerülő tárggyal, és miért rugdossák a testvérük lábát evés közben, az asztal alatt.

A gyerekeknek még annál is több mozgásra van igényük, mint azt elképzelnéd. Órákon át kellene a friss levegőn bringázni, rollerezni, bukfencezni, fára mászni. Szóval, ha a gyereked nem bír magával, a legjobb, amit tehetsz, hogy kiviszed a parkba, rögtönöztök egy csapatot a többi gyerekből, és indulhat a játék. Máris jobban érzi majd magát.

6. Természetes igény, hogy ellenálljon, és egyre önállóbb legyen

Az ovisok időnként fejükbe vesznek dolgokat, és végre is hajtják, még akkor is, ha az anyukájuk nem ért velük ebben egyet. Nem baj, végül is, nem kell mindent tudnia anyunak, elég, ha a gyerek tudja, hogy mit akar. Ez nem rosszaság, hanem céltudatosság, és persze teljesen normális és természetes igény arra, hogy egyre önállóbb, és függetlenebb legyen, ez az élet rendje. Hát, a gyerekek felnőnek, és nem irányíthatjuk őket örökké. Ennek ezek az első lépései, jobb, ha beletörődsz!

7. A fő erősségeinek megvannak az árnyoldalai is

A legjobb tulajdonságaink gyakran a legrosszabbak is egyben, mondok egy példát. Ha valaki rendkívül jól tud fókuszálni egy bizonyos feladatra, ugyanakkor nagyon nehezen vált, rugalmatlan. Lehet valaki érzékeny és intuitív, de ugyanezért mindenki baját és bánatát a szívére veszi.

A gyerekek ugyanilyenek. Lehet, hogy mindig odafigyel a biztonságára, éppen ezért fél kipróbálni új dolgokat. Vagy maximálisan képes megélni játék közben amit csinál, ezért nem tud olyasmivel törődni, hogy utána rendet is rakjon maga után.

Érdemes átgondolni, lehet, hogy a gyerek legidegesítőbb tulajdonságai éppen a legjobb dolgaiból következnek?

8. Mindenképpen játszani akar!

Kifesti magát joghurttal, vagy fogócskázik, miközben a haját fésülöd? Hát, barátom, ez a gyerekkel együtt jár, mondhatni, természetes, nem ér haragudni érte! Jó, nehéz őszintén mosolyogni, amikor játékból apa cipőjét húzza fel, amikor már az ajtóban toporogsz, és késésben vagytok, de a játék lételeme a gyereknek.

Mindennél jobban gyönyörködteti, ha sikerül bevonni a játékba, a közös öröm, bohóckodás, nevetés, imádja az újdonságokat, az izgalmat, a meglepetést.

Ha sikerül jól beosztanod az időtöket, ha elég időt hagysz játékra, akkor nem fogja a tiédet húzni, és nem kell összevesznetek és letörni az ellenállását minden alkalommal.

9. Reakció a szülők hangulatára

A gyerekek nagyon könnyen és gyorsan képesek felismerni a szüleik hangulatát, aktuális lelkiállapotát. Ha állandóan stresszes, ideges, rosszkedvű és morgós vagy, a gyerek is az lesz. Mutass jó példát: (sok sikert hozzá!), ha nyugodt vagy és kiegyensúlyozott, a gyerek is ezt fogja leutánozni. Meg a hangulat is egész más lesz otthon.

10. Válasz a következetlenségre

Ha egyszer megengeded a gyereknek, hogy csokit egyen, legközelebb viszont nem, mert nem fog vacsorázni tőle, akkor a gyerek nyilván tiltakozásban fog kitörni. Ha egyik este elolvastál neki öt könyvet, legközelebb viszont már csak egyet, akkor természetes, hogy könyörögni fog egy következőért. Ha egyszer választhat, hogy mit vacsorázik, máskor azt kell ennie, amit elé teszel, nincs más, akkor borítékolható a botrány.

Ahogy a felnőttek, a gyerekek is szeretik tudni, hogy mire számítsanak. De ha a szabályok napról napra változnak, és sosem tudják, mihez tartsák magukat, frusztráltak, idegesek és hisztisek lesznek. Minden erőfeszítés, ami a kiszámíthatóságot növeli, rendkívüli módon képes javítani a gyerek viselkedésén.

Kulcsszó az empátia: ne várjunk többet egy kicsi gyerektől, mint amire magunk is képesek vagyunk, mondjuk, a rosszabb napjainkon, és akkor minden rendben lesz.