A vírusos gyerekbetegségek körében a szakirodalom szerint inkább a nyári időszakban gyakoriak a hányással, hasmenéssel járó bajok – ezt meghazudtolva a mi ovinkban december óta a harmadik járvány söpör keresztül, és az ismeretségi körünkben is rendszeresen előfordulnak hányós, hasmenős kisgyerekek a téli hónapokban. Is.
Ezeket a tüneteket az esetek jelentős többségében vírusok okozzák, vagyis a kezelésük a tünetek enyhítését jelenti – ez viszont kulcsfontosságú, főleg a kiszáradás megelőzése szempontjából. Most, hogy egyébként országos hiány is van az egyik rotavírus elleni védőoltásból, összeszedtük, mivel teszünk jót, ha elkapta a gyerek a hányós, hasmenős betegséget!
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A hányással és/vagy hasmenéssel, esetenként lázzal járó, néhány nap alatt lezajló betegségeket többnyire vírusok okozzák. Hasmenést ritkábban baktériumfertőzések is okozhatnak, de ez többnyire ki sem szokott derülni, és a kezelés menetét sem igazán befolyásolja. Az egy héten belül gyógyuló esetekben nem szokás székletvizsgálatot végezni, a tünetek enyhítése mellett a betegség lezajlik, immunrendszerünk teszi a dolgát.
1. Ha magas láz is jelentkezik
Bár a vírusfertőzések egy részénél teljesen normális a magas láz, és valószínűleg nincs vele különösebb teendő, a hányó, lázas gyereket érdemes megmutatni a körzeti gyermekorvosnak azért, hogy más, kezelést igénylő betegségeket ki tudjon zárni.
2. Véres, nyákos, gennyes széklet
A sima hasmenéssel nem muszáj orvoshoz vinni a gyereket, de ha vért vagy nagy mennyiségű gennyet látunk a székletében, akkor már igen.
3. Kiszáradás veszélye esetén
Ha kiszáradás veszélye áll fenn, akkor nem kell megvárni a körzeti orvos rendelési idejét, hanem azonnal be kell vinni a gyereket a sürgősségi ügyeletre. A kiszáradás tüneteit alább részletesen tárgyaljuk.
4. Ha egy hét alatt sem múlik el
Több mint egy hétig tartó hasmenés esetén felmerül, hogy nem sima vírusfertőzés, hanem mondjuk Campylobacter nevű baktérium okozta fertőzés, vagy valami teljesen más, például ételintolerancia áll a tünetek mögött, ezért ilyenkor szintén meg kell mutatni a gyermeket a háziorvosnak.
Kiszáradás? Az miből látszik?
A kiszáradás azt jelenti, hogy a gyerek a hányással, hasmenéssel vesztett folyadékot nem tudja pótolni (mert többet hány és súlyosabb a hasmenése, mint amennyit inni képes). Ez potenciálisan életveszélyes állapot, de nagyon könnyen meggyógyítható sima infúzióval: a folyadékot így egyenesen a gyerek érrendszerébe töltik bele a gyomor-bél elkerülésével, ettől pikkpakk elmúlik a kiszáradás.
A kiszáradás tüneteit a gyermekorvos és anyuka Dokimami pár éve jól összefoglalta, és az alábbi tippeket adja (csecsemőkorú gyermek esetén):
Enyhe: a baba bőre ugyan sápadt, de a turgora megtartott; ha megcsíped a hasa alját azonnal kisimul. Kapilláris újratelődés kevesebb mint 2 másodperc: ha megnyomod a körmét az ujjacskáján, akkor kevesebb mint 2 másodperc alatt visszapirosodik. Nyálkahártya nedves, nyelve enyhén bevont, ha sír van könnye, a kutacsa a megszokott szintben, viselkedése olyan mint máskor.
Mérsékelt: Bőre sápadt, turgor csökkent: ha megcsíped a hasa alját 1-2 másodperc alatt simul el a bőr. Kapilláris újratelődési idő 2-3 másodperc, nyálkahártya száraz, nyelv bevont, a könnyelválasztás csökkent, kutacs besüppedt, vizelet csökkent mennyiségű (csecsemőknél száraz a pelenka), beteg benyomását kelti, letargikus, irritábilis lehet, fájhat a feje.
Súlyos: Bőre szürkés-sárga, turgora rossz, a hasalját ha összecsíped másodpercekig megmarad a ránc, 3 másodpercnél több a kapilláris újratelődés, nyálkahártya száraz, nyelv lepedékes, a könnyelválaszás megszűnt, kutacs besüppedt, a vizelet erősen lecsökkent, a tudat zavart (görcs, kóma)
A fentiek mellett hasznos a pisis pelenkákat, nagyobb gyerek esetén értelemszerűen a vizeletmennyiséget számon tartani, hiszen a kiszáradás egyik jellegzetes jele a túl kevés, sötét színű vizelet, vagy a vizeletürítés hiánya. Mérsékelt kiszáradás esetén már induljunk az orvoshoz.
Mivel gyógyítsam?
Ha a fenti esetek közül egyik se áll fenn, vagyis nem kellett orvoshoz rohanni, akkor ápolhatjuk otthon a gyereket. Az ápolást illetően a legfontosabb a folyadékpótlás, vagyis itassuk rendszeresen, kis adagokkal - és vannak hasznos szerek, amelyekkel csökkenthetjük a betegség súlyosságát és időtartamát. Ezek:
1. Anyatej
Ha még szoptatunk, az a legjobb hír, hiszen az anyatej immunanyagai révén támogatja a gyomor-bélrendszer védekezőképességét. A már hozzátáplált, de még szoptatott babák jó része magától is diétába fog ilyenkor, és minden ételt elutasít, kivéve az anyamellet. Ez igazából hasznos a számára, de fontos, hogy ha így alakul, akkor ebben a pár napban igény szerint szoptassunk, a kiszáradás megelőzése érdekében. Vagyis nyugodtan lógjon cicin egyfolytában a hasmenős baba, nem fog így maradni, a betegség végeztével pedig visszatérhetünk az addigi táplálási rendre.
2. Orális Rehidráció (ORF)
Az „orális rehidráló folyadék”-ok olyan innivalók, amelyek só- és cukortartalmuknál fogva ideális mértékben képesek felszívódni a bélfalon keresztül. Ez azt jelenti, hogy a beleink sejtjei számára létezik egy ideális összetételű, adott mennyiségű sót és adott mennyiségű cukrot tartalmazó mix, amit jobban fel tud szívni, mint a sima vizet vagy sima sós vagy cukros italokat.
Ez az ideális só- és cukortartalmú ital komolyan életeket képes menteni, ugyanakkor rémes íze van, szóval nem fog meginni a gyerek zokszó nélkül egy üveggel. Itassuk rendszeresen, kis kortyokban vagy kiskanalanként, kapjon jutalmat, ha megissza, lényeg, hogy belekerüljön a cucc, hiszen ezzel elkerülhető a kiszáradás és a kórház. Ha csak egyetlen dolgot teszünk a hányós-hasmenős gyerekért, akkor az orális rehidráló folyadék legyen az!
Orális rehidráló folyadék többféle gyártó és név alatt kapható gyógyszertárakban és drogériákban is, némelyik receptköteles, míg mások nem.
Dr. Novák Hunor ajánlása szerint hasmenés, hányás után kialakult folyadékhiány pótlására kb. 5 óra alatt 50-100 ml/kg rehidráló folyadékot érdemes adni a gyermeknek (azaz egy 8 kg-os csecsemőnek 2-4x 200 ml-t), egy-egy jelentősebb hasmenés vagy hányás után pedig további kb. 1 deci rehidráló folyadék adása javasolt. Az én gyerekeim még sose voltak hajlandóak ennyit meginni, szóval természetesen ne essünk pánikba, ha nem jut a gyerekbe fél liter ORS, de egyébként virgonc és nem mutatja kiszáradás tüneteit.
3. Jó bacik
A hasmenéses betegségek időtartamát valamelyest lerövidítik, ha probiotikumokat adunk a betegnek, vagyis olyan baktériumokat, amelyek normál körülmények között élnek a belünkben. Probiotikumból számtalan típus kapható a gyógyszertárban, itt találunk egy hatékonyság szerinti osztályozást őket.
Gyakorló anyaként én ebben az esetben kevésbé a bizonyítékokon alapuló orvoslás eredményeit követem elsősorban, hanem inkább azt az elvet, hogy melyiket hajlandó megenni a gyerek: a vízben oldható porokat az enyém nem eszi, a kiskanálban csepp formában adhatót és a vízhez hasonló ízetlen folyadékot elfogadja.
4. Nyálkahártya-bevonó szerek
Ezek még mindig nem hasmenés vagy hányás elleni szerek, hanem úgynevezett nyálkahártya-bevonók: a bélben zselé állagot vesznek fel, megköti a vírusokat és bacikat, ezzel gyorsítja a gyógyulást. Ezek is vízben oldható porok, a legismertebbek recept nélkül kaphatóak gyógyszertárban. Gyermekorvosunk szerint az egyik jobb ízű, mint a másik, de az én gyerekeim mindegyiket egyformán utálják, de szerencsére elég napi egy zacskó.
Kicsit hasonló hatása van az almának, a reszelt alma pektintartalma miatt nyálkahártya-védő hatású. A pektint az emberi enzimek nem tudják lebontani, de a bélbaktériumok olyan vegyületekké bontják, amely védi a bélnyálkahártya felületét, megkötik a mérgező anyagokat, segítik a bél tisztulását. Az almalé nem ér, abban nincs benne a pektin!
Mit egyen a gyerek?
A hányós, hasmenős betegség diétáját illetően az utóbbi években változtak a szakmai ajánlások, ugyanakkor érdemes a józan eszünkre hallgatni. Gyerekkoromban még kötelező volt napokig böjtölni, utána pár nap háztartási keksz, és később már vajat is kenhettem a pirítósra. A mostani ajánlások szerint a legfontosabb a folyadékbevitel és az orális rehidrálás, ha pedig kiszáradás már nem fenyeget, akkor ehet a gyerek, amit akar.
Na jó, azért természetesen ésszel. Székletlazító hatású, hasmenést okozó ételek, szilva, aszaltszilva, a nagyon zsíros vagy nagyon cukros ételek, a puffasztó hatású ételek meg a nagy mennyiségú tejcukrot tartalmazó ételek (pl. tej) ronthatnak a tüneteken, ezért érdemes ezeket egy héttel későbbre halasztani.
Akkor sem kell megijedni, ha három napig két szál ropin kívül semmit sem hajlandó enni a gyerek, és – a folyadékfogyasztással ellentétben – az evést nem kell erőltetni. Néhány nap böjttől nem esik baja. Utána érdemes fokozatosan visszatérni a normál táplálkozásra, eleinte inkább hasfogó hatású, semleges ételekkel (alma, répa, krumpli), de ha a gyerek mást kíván, azt ésszerű keretek között nyugodtan meg szabad engedni.
