Szülés után sem rózsaszín habcsók az élet

A szülés után az anyákban felmerülő sötét gondolatok kimondatlansága, és a miattuk érzett bűntudat és szégyen az, ami tényleg veszélyes lehet.

A szülés utáni depresszióval és az anyák kimondatlan kételyeivel és félelmeivel foglalkozik az a meglehetősen borongós képregénysorozat, amely az anyák sokszor valóban sötét és rémisztő, de főként a kimondatlanságuk okán veszélyes gondolataira koncentrál.

Az anyák titkos gondolatainak kimondását és kommunikációját sürgető #speakthesecret kampányt útnak indító szociális munkás, Karen Kleinman és képeket megrajzoló Molly McIntyre kezdeményezéséről a Scary Mommy írt.

A sötét oldal

A kampány célja Karen szerint az, hogy „véget vessen annak a tévhitnek, hogy a szülés után minden nő repes az örömtől, hogy anya lehet.” Az anyákban önkéntelenül is felmerülő sötét gondolatokról és fantáziákról, amelyek általában csak a babákra leselkedő veszélyekre vonatkoznak, sokszor még a partnerüknek és a barátaiknak sem mernek ugyanis beszélni a nők. Ahogy arról sem, hogy gyakran jó ideig és minden szempontból pocsékul érzik magukat a szülés után.

A kimondatlan gondolatokat a társadalom által elvárt/elfogadott válaszok mellett felvonultató rajzok sok minden másra is kitérnek persze. Például arra, mire van szüksége egy újdonsült anyának. Hogy egyedül lehessenek egy kicsit, alvásra, egy forró fürdőre, házi kosztra… MINDENRE!

"De jól nézel ki!"

A testükkel is csak a legritkább esetben elégedett anyák arról sem beszélnek persze, hogy gyakran nem igazán tudják elképzelni, hogy még élvezni fogják a szexet.

"Most akkor hány réteg kell rá pontosan?!"

Vagy hogy milyen idegesítőek tudnak lenni az állandó jótanácsok, és mennyire nehéz folyton úgy csinálni, mintha biztosak lennének a dolgukban.

Inkább magukban tartják

Karen szerint az anyák általában azért nem vallják be, hogy érzik magukat, mert félnek tőle, hogy elítélik őket; ők is magukat hibáztatják, és gyenge, alkalmatlan anyának tartják magukat; vagy attól tartanak, hogy még a gyereküket is elvehetik tőlük, ha kiderül, mire gondolnak valójában. Pedig a legtöbb sötét gondolat teljesen normális, egészen addig, amíg a miattuk érzett bűntudat és szégyen miatt nem vezetnek egyre ijesztőbb és borzalmasabb képzelgésekhez.

Ki vele

Ha valaki nem csak a félelmei miatt képzeleg a gyerekét érintő legkülönbözőbb katasztrófákról, és állandósulnak az ilyen gondolatok, különösen fontos persze, hogy beszélni tudjon a problémáiról. Éppen ezért lenne fontos Karen szerint, hogy a negatív érzések és gondolatok szülte fájdalmat és frusztrációt rejtegető nők megnyílhassanak végre, és felismerhessék, mennyire gyakori mindez a friss anyák körében.

Mustra