Decemberben két Budapesten született csecsemőn is szamárköhögés betegséget diagnosztizáltak. A szamárköhögés a múlt században csaknem eltűnt a fertőző betegségek köréből, de legalábbis igen látványosan csökkent az előfordulása: míg az 1940-es években évi hatvanezer megbetegedést regisztráltak, addig napjainkban évi nagyjából 20 eset fordul elő. A betegség cseppfertőzéssel terjed, a beteg köhögésével és tüsszentésével könnyedén a levegőbe kerül. Akkor most kell félnünk járványtól?
Két beteg újszülött
A két friss páciens két olyan újszülött, akik még nem voltak beoltva, mivel két hónaposnál fiatalabb csecsemőkről van szó - értesült az Index. A szamárköhögés ellen ebben a korban még nem kapnak védőoltást a gyerekek, az első oltást két hónapos korban adják. A babák a Magyarországon ritka fertőzést valószínűleg családtagjaiktól kaphatták el. A két gyerek egy budapesti magánklinikán született, egyikük október 9-én, a másik december 4-én. Néhány nap után mindketten egészségesen hagyták el a magánintézményt, de a két gyerek néhány hét múlva szamárköhögés tüneteivel került másik kórházba, ahol intenzív osztályon is kezelték őket. Jelenlegi egészségi állapotukról nincs információnk.
Mi az a szamárköhögés?
A szamárköhögés napjainkban maximum a kötelező olvasmányokból lehet ismerős, mivel az ötvenes évek óta drasztikusan lecsökkent az esetek száma. A betegség kórokozója a Bordetella pertussis nevű baktérium. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed, a beteg köhögésével és tüsszentésével könnyedén a levegőbe kerül. Érdekesség, hogy nem csak az ember betegsége: néhány főemlős faj is fogékony a B. pertussis-ra: a szamárköhögés ismert a vadon élő gorillák körében, és számos állatkertben régóta rutinszerűen oltják a főemlősöket szamárköhögés ellen.
A betegség néhány napos lappangási időt követően enyhe köhögéssel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik. Ezt követően, 1-2 hét leforgása alatt a köhögési rohamok kontrollálhatatlanná válnak: a rohamok 5-10 erőltetett köhögésből állnak, amelyet kicsiknél szamárbőgésre emlékeztető, hangos belégzés követ (erről kapta a nevét a betegség).
A köhögési rohamok fájdalommal, hányással járhatnak és óránként több alkalommal törnek rá a betegre. Ez a szakasz 2-8 hétig tart. Ezután a tünetek fokozatos csökkenése kezdődik, de a szamárbőgésre emlékeztető belégzési hang és enyhébb köhögés még további hetekig fennállhat.
Mivel a betegséget baktérium okozza, így antibiotikumokkal kezelhető.
Hogyhogy létezik, ha van oltás?
Az oltás hatékonyságával, az átoltottsággal kapcsolatban megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága az alábbi válaszokat adta:
„Szamárköhögésben leggyakrabban a csecsemők és a részlegesen oltott kisgyermekek betegszenek meg, azonban a pertussis nem csupán a gyermekek betegsége, hanem serdülőknél és felnőtteknél is előfordulhat. Hazánkban 2012 és 2016 között a regisztrált esetek száma évente 5 és 20 között változott.
Feltételezhető, hogy a bejelentett megbetegedések száma nem teljesen felel meg a ténylegesen előfordult esetek számának, hiszen a felnőttkori fertőzés akár 50%-ban is klinikai tünetek nélkül zajlik, ezek a csecsemők és gyermekek megbetegedéseinek fertőző forrásai.
Az idősebbek infekciói, amelyek vagy a védőoltásokat követően alakultak ki, vagy a természetes immunitás hanyatlása miatt következnek be, magyarázatul szolgálnak a magas szinten oltott, és az oltatlan populációban is előforduló megbetegedések kialakulására.
A pertussis elleni védőoltás hatékonysága a beadott védőoltások számától függően 60-80% között változik. A legtöbb tanulmány szerint a 3 vagy annál több védőoltásban részesített gyermekek mintegy 80-90%-ban védettek a klinikai tünetekkel járó fertőzéssel szemben.
Az oltás ellenére esetlegesen megbetegedett gyermekeknél a tünetek enyhék, és a szövődmények kialakulásának esélye is kisebb.
Az életkorhoz kötött védőoltások végzésén kívül javasolt a szülők, nagyszülők, különösen a leendő édesanyák számára a szamárköhögés elleni újraoltás.”
Akkor csak részben véd az oltás?
Ez azt jelenti, hogy az oltás által nyújtott védelem feledi a gyermekkort, amikor a betegség igazán súlyos tud lenni és akár életveszélyes szövődményekkel is járhat, de nem tart ki az életünk végéig. Mivel felnőttkorban a betegség már nem ennyire veszélyes, ezért ez nem baj. Ugyanakkor a már nem védett felnőttektől ritka esetekben elkaphatják a még oltatlan kisbabák – feltehetően a mostani esetekben is ez történt.
Fontos tudni azonban, hogy ha az embert nem olták be és átesik a betegségen, még az sem okoz egész életre szóló immunitást: a fertőzés átvészelése sem alakít ki teljes természetes védettséget, idővel annak a védőhatása is csökken. Vagyis nem az oltás hibája, hogy nem véd egész életre, hanem az immunrendszer, illetve a baktérium sajátossága.
Többféle védőoltás van
Védőoltásból többféle típus létezik: van, amelyikben élő, legyengített kórokozók vannak (pl. a mumpsz), van, amelyikben elölt kórokozók, és van, amelyikben az elölt kórokozóknak is csak egy kis darabja található meg. Ez utóbbi csoportba tartozik a ma használt szamárköhögés elleni védőoltás, szakmai nevén acelluláris pertussis vakcina. Azért acelluláris, vagyis sejtmentes, mert nem tartalmazza a teljes bakrétiumsajtet, hanem csak azokat a részeit, amik kiváltják az immunválaszt.
A többkomponensű acelluláris pertussis vakcina hatékonysága 71-85%, de a súlyosabb lefolyású betegséget okozó törzsekre a hatékonysága jobb. Eredetileg, a negyvenes években teljes sejtet tartalmazó oltóanyagot használtak, ez volt a DiPerTe (kombinált torokgyík, szamárköhögés, tetanusz oltás), de felmerült, hogy a pertussis komponens ritka mellékhatásként agykárosodást okozhat.
Bár ezt a kutatások nem igazolták, az oltásellenes tömeghisztériát már nem lehetett megállítani, sok országban elutasították az oltást a szülők, ennek köszönhetően járványok törtek ki. Ennek hatására egy japán kutató az 1980-as években kifejlesztette a sejtmentes oltóanyagot, amelynek még kevesebb mellékhatása van (magyarul az enyhe mellékhatásai, mint láz, aluszékonyság stb. is sokkal ritkábbak és enyhébbek, mint a korábbi oltásé), és egészen biztosan nem okoz agykárosodást sem.
Van járványveszély?
Míg hazánkban a védőoltás bevezetése óta nem volt igazán súlyos szamárköhögés járvány, addig az Egyesült Államokban más a helyzet.
Kaliforniában 2010-ben volt egy csaknem tízezer esettel járó járvány, amelyben 10 csecsemő meg is halt. Az esetek értelemszerűen gyakrabban fordultak elő olyan gyerekek körében, illetve közvetlen környezetében, akik az oltás alól „nem egészségügyi okok miatt” voltak felmentve, magyarul a szülők nem akarták őket beoltatni: a személyes meggyőződés, amely a védőoltás elutasításával járt, súlyosbította a járványt. (Az oltásellenesség bizonyos környékeken, iskolákban gyakoribb volt, volt pl. olyan iskola, ahol a szülők ¾-e nem oltatott, és ezeken a helyeken terjedt igazán a betegség.)
A következő járvány 2012-ben volt Washingtonban, több mint háromezer esetet okozott, majd Vermontban következett egy 522 esettel járó járvány, ezt követően pedig Wisconsinban betegedtek meg majdnem négyezren.
Ami hazánkat illeti, évi 20-30 esettel kell számolni, amelyek többnyire egymástól független esetek. Nagyon kis járványok is voltak már, pl. 2007-ben Szombathelyen 17 serdülő fertőződött meg - az, hogy valami járvány vagy sem, nem (csak) a megbetegedések számától függ, hanem attól is, hogy a megbetegedések összefüggenek-e, vagyis egymástól kapták-e el az érintettek. A 17 serdülő egymást fertőzte meg, emiatt bár egészen kis esetszámról van szó, ezt járványnak nevezték. Ennél nagyobb esetszámú szamárköhögés járvány az utóbbi évtizedekben nem volt Magyarországon.
A magyar oltási renddel nincs baj
A Minisztérium tájékoztatott arról is, hogy a magyar oltási rend és ennek betartása jelenleg nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét: „A magyarországi kötelező védőoltási rendszer eredményei világviszonylatban is kimagaslóak. A rendszer a rendkívül magas átoltottság révén hozzájárul a védőoltással megelőzhető fertőző betegségekkel szembeni védekezéshez, a hazai járványügyi biztonság fenntartásához.
A kormány eddig számos oltást tett térítésmentesen elérhetővé a lakosság számára. A tuberkulózis, a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs, a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz, a b típusú Haemophilus influenzae, a Pneumococcus és a hepatitis B vírus okozta megbetegedések megelőzésére áll rendelkezésre térítésmentesen kötelező védőoltás.
A 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző lánygyermekek számára a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus elleni védőoltás önkéntes és szintén térítésmentes. Nagy eredmény, hogy a kormány döntése értelmében a meningococcus C vakcina 2017. január 1-jétől szintén ingyenesen elérhetővé vált valamennyi két éven aluli kisgyermek számára.”
