Még mindig viszonylag kevesen tudják mi a teendő, ha az interneten gyűlöletkeltő, pedofil, vagy egyéb káros tartalmakat látnak, esetleg áldozatul esnek az internetes zaklatásnak, vagy visszaélnek személyes profiljukkal, képeikkel, videóikkal.
Pedig a szakemberek szerint különösen fontos, hogy minél hamarabb jelentsük az olyan internetes tartalmakat, viselkedéseket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy veszélyesek lehetnek ránk vagy mások fizikai, lelki biztonságára. Például a képmással való visszaélés kapcsán különösen fontos az időfaktor, ugyanis a tartalmak gyors letörlésével elejét lehet venni azok elterjedésének, és egy későbbi internetes zaklatásnak.
Ugyan hajlamosak vagyunk az internetes visszaéléseket elbagatellizálni, de a tapasztalatok, és akár a tragikus kimenetelű esetek azt bizonyítják, hogy súlyos lelki károkat tudnak okozni az internetes visszaélések, és az úgynevezett internetes zaklatások, amelyek főleg a kiskorúakat veszélyeztetik.Utóbbival kapcsolatban sajnos rendre jelennek meg sajtóhírek, amelyek olyan tinikről szólnak, akik végső elkeseredettségükben végeztek magukkal.
"A szavak bántanak, mindenkinek meg kellene ezt értenie, mielőtt túl késő."
Ezt a glasgow-i Britney Mazzoncini írta a saját Facebook oldalára, nem sokkal azelőtt, hogy önkezével vetett véget az életének, mert kortársai a közösségi oldalain nap mint nap bántalmazták.
De nemcsak a cyberbullying jelent veszélyt a gyerekekre, hanem a sorra megjelenő gyűlöletkeltő oldalak és az egyéb kiskorúakra káros tartalmak, illetve azok a pedofil felnőttek, akik az interneten keresztül próbálnak meg gyerekeket behálózni.
Hogy még több tragédia ne következzen be, érdemes komolyan venni a veszélyesnek tűnő internetes tartalmakat, viselkedéseket és jelenteni azokat a közösségi oldal adminjának, a rendőrségnek, de a leghatékonyabb ha olyan forródróton teszünk jelzést, amely kimondottan az internetes esetekre jött létre.
Ilyen itthon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett Internet Hotline nevű szolgáltatás, amelyen keresztül kizárólag a neten található jogellenes vagy a kiskorúakra káros, veszélyes tartalmakat lehet bejelenteni.
Az NMHH háttérbeszélgetésén Arda Gerkens, az Inhope elnöke a Díványnak elmondta, hogy az első forródrót Hollandiából indult 1996-ban, ezt követően pedig számos hasonló kezdeményezés követte más országokban.
A szervezet 45 ország 54 hotline-jának munkáját fogja össze, illetve segíti az új online segélyszolgáltatások létrehozását. Az INHOPE koordinálja és támogatja a 49 tagország hotline szolgáltatásait, közös adatbázist működtet, és ösztönzi a tagok közötti információcserét. A bejelentések nyomán gyakran rendőri akciók indulnak, sikerül azonosítani és kiszabadítani helyzetükből az áldozatokat, és elfogni a tetteseket. Egy évben több mint 96 ezer (!) bejelentést juttat el az egyes országok rendőrségeinek. A szervezet fő fókusza a pedofil tartalmak terjesztése elleni harcra irányul; partnerei a helyi bűnüldöző szervek, az INTERPOL és a technológiai cégek.
Arda Gerkens, a szervezet elnöke egy háttérbeszélgetésben elmondta, legfőbb üzenetük minden netezőhöz, hogy nem szabad elmenniük a gyanús jelek mellett, minden egyes bejelentés számít, ezért is választották a szervezet fő üzenetének a „Ne hagyd figyelmen kívül! Jelentsd be!” szlogent.
„Saját példát mondhatok az elmúlt időszakban Hollandiából, amely megmutatja, milyen ereje lehet minden bejelentésnek. Egy internetre feltöltött képet jelentettek a holland hotline-nak, mint később kiderült, egy tizennégy hónapos gyermekről. A szervezetünk természetesen azonnal felvette a kapcsolatot a bűnüldöző szervekkel, és a jó nemzetközi együttműködésnek köszönhetően két napon belül elfogták Romániában a bűncselekmény elkövetőjét. Ráadásul a felderítés során egy nyolcéves gyermeket ért abúzusra is fény derült. Az eset – a cselekmények borzasztó volta mellett – példa arra, hogy lehet tenni a szörnyűségek ellen” - mesélte a szervezet elnöke.
A hazai Internet Hotline 2012-ben csatlakozott a szervezethez, amely számos előnnyel jár. A közös nemzetközi adatbázis hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a külföldi szervereken található jogsértő tartalmak elérését. A csatlakozás óta a magyar szervezetnek már nem kell az adott állam jogellenes tartalmat közlő szolgáltatója után kutatnia, mert ezt egy jelzés alapján megteszi a tagországban működő hotline partner, amely a szükséges jogi lépésekről is intézkedik. Mindez természetesen fordítva is érvényes.
Bejelentést bárki, akár anonim módon is tehet telefonon, vagy e-mailen keresztül, vagy az Internet Hotline oldalán.
Milyen esetben tehetünk bejelentést?
- hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom (pl. visszaélés egy fotóval);
- pedofil tartalom;
- zaklatás;
- rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom;
- erőszakot megjelenítő tartalom;
- drogfogyasztásra csábító tartalom;
- terrorcselekményre felhívó, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom;
- adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak;
- egyéb, kiskorúakra veszélyes tartalom.
De mi történik a bejelentést követően?
A bejelentést minden esetben megvizsgálják az Internet Hotline szakemberei, és ha megalapozottnak találják, felszólítják a jogellenes tartalmat közreadó honlap szerkesztőjét vagy az azt tároló szerver üzemeltetőjét, hogy távolítsa el a kifogásolt tartalmat. Ha a jogsértő tartalom bűncselekményt vagy annak előkészületét is megvalósíthatja, akkor a rendőrséget is értesítik, ha pedig a bejelentett pedofil tartalom külföldi szerveren van, akkor tájékoztatják az adott országban működő hotline-t is, és ők ott riasztják a bűnüldöző szerveket.
A kiskorúakra káros, illetve veszélyes, de nem jogsértő tartalmak esetén arra kérik meg a honlap szerkesztőjét vagy a szerver üzemeltetőjét, hogy a honlapon egyértelműen jelezze, hogy az oldalon lévő tartalom a kiskorúak számára káros lehet.
Az esetek miné hatékonyabb lezárása érdekében szoros együttműködésben dolgoznak az Országos Rendőr-főkapitánysággal (ORFK), és rendszeresen egyeztetnek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársaival is.
Az NMHH Internet Hotline-jának adatai szerint a hozzájuk befutó jelzések zöme személyes tartalmakkal való internetes visszaéléssel, valamint kiskorúakra káros és pedofil tartalommal kapcsolatos, de nem elhanyagolhatóak az úgynevezett cyberbullying ügyek sem, amelyekkel kapcsolatban ugyan nagy a látencia, ellenben egyre gyakoribb a fiatalok körében.
Sorozat is készült az internetes zaklatásról
A Netflix egyik legújabb, a 13 Reasons Why című sorozata egy olyan tinilány utolsó hónapjait dolgozza fel, akit a gimnáziumban sorozatos verbális és fizikai bántalmazások érik. A filmet érdemes megnézni, ugyanis nagyon pontosan ábrázolja a kortárs bántalmazás természetét, és azokat a hibákat, amiket a felnőttek elkövethetnek ilyen esetekben. Hanna ugyanis számtalanszor próbált a maga módján jelezni, segítséget kérni, de ezek rendere válasz nélkül maradtak. Végül nem lát más megoldást, mint hogy végezzen magával. Halála előtt kazettákra mondja, ki volt az a 13 ember, mi volt az a 13 ok, akik és amik idáig juttatták.
Mit tehetnek a szülők?
A mai gyerekek már pár éves korukban elkezdenek ismerkedni a technikai kütyükkel, és átlagosan 11 évesen a közösségi média használatával, éppen ezért óriási a felelősség a szülőkön. A szakemberek azt tanácsolják, hogy tiltás helyett érdemesebb a kontrollra és a felvilágosításra helyezni a hangsúlyt. Ráadásul ma már remek szűrőprogramok léteznek, amelyekkel korlátozni lehet a gyerekek netes aktivitását. De ennél is fontosabb, hogy a gyerekeket minél korábban szembesítsék az internet kockázataival, veszélyeivel, és egyúttal felkészítsék őket olyan esetekre, amikor valaki visszaél például a fotójukkal, feltörik a személyes profiljukat, vagy a közösségi felületeken zaklatja őket.
Hogy ez minél gördülékenyebben menjen, már számos letölthető, szülőknek és pedagógusoknak készített prevenciós anyag is található, amely mankóul szolgálhat a felvilágosításban. De a szakemberek szerint akkor vannak legnagyobb biztonságban a gyerekek, ha a szülő-gyerek kapcsolat megalapozza, hogy a kiskamaszok és tinik (akik egyébként is hajlamosak a titkolózásra), merjenek szólni, ha bajba kerültek, ha segítségükre van szükségük.
