Nyolc hónapos babám épp fogzott és náthás is volt, tehát egyfolytában kibírhatatlanul nyűgösködött, és a szokásos módszerek már mind leperegtek róla. Ekkor javasolta háromgyerekes anyuka barátnőm, hogy tegyük egy pokrócra és hintáztassuk: a hintázás ugyanis megnyugtatja a gyerekeket, mint az közismert. És tényleg, a baba lényegesen nyugodtabbá vált.
Később utánanéztem, van-e ere bármilyen tudományos magyarázat, és kiderült, hogy barátnőmnek egy igen naprakész idegtudományi témára sikerült ráéreznie. Az elmúlt hónapokban két friss tanulmány is foglalkozik a vesztibuláris ingerlés (a hintázás) stresszcsökkentő hatásával, ráadásul az egyensúlyi rendszer és a stresszrendszer idegi összeköttetéseit pár éve egy magyar kutatócsoport írta le. Kiderült, hogy vizsgadrukk és premenstruális panaszok ellen is hatásos a hinta!
Kezeld hintával a PMS-t!
A premenstruális szindróma (PMS) okai összetettek: részben hormonálisak, részben stressz eredetűek, leginkább a kettő keveréke. A tünetek is változatosak, testiek és pszichések egyaránt: puffadás, mellfeszülés, emésztési zavarok, fejfájás, ingerlékenység, alvászavar, szorongás, lehangoltság. Egy friss kutatás során a szakemberek azt vizsgálták, csökkenti-e ezeket a tüneteket a kontrollált vesztibuláris ingerlés, vagyis magyarul az, ha ingereljük az egyensúlyszervünket, még magyarabbul a hintázás.
A tanulmány során húsz, 18-30 év között nőt vizsgáltak, akiknek hagyományos (előre-hátra hajtott) hintán kellett rendszeresen hintázniuk. A kutatók mérték a PMS tüneteit, beleértve a hangulati tüneteket, és mérték a résztvevők vérnyomását, pulzusát is. A vizsgálat két hónapig tartott. A végére a depresszió és a stressz skálákon elért pontszámok javultak, a vér kortizolszintje (stresszhormon) csökkent, a vérnyomás csökkent, a fájdalomérzés csökkent. A kutatók a résztvevők térbeli és szóbeli memóriáját is megvizsgálták és ezekben is tapasztaltak némi javulást.
Fontos kiemelni, hogy ez egy kis elemszámú, úgynevezett felderítő jellegű kutatás volt, nem pedig egy nagy elemszámú, randomizált, kontrollált vizsgálat. Az eredmények akkor lesznek bizonyító erejűek, ha nagyobb kutatásokkal is megismétlik őket – ez eddig azért nem történt meg, mert maga a felismerés, a felderítő kutatás is teljesen friss. Mindenesetre a hintázásnak nincsenek mellékhatásai és viszonylag könnyen elérhető, szóval szerintünk ebben az esetben a gyakorlati megvalósítással nem muszáj megvárni a metaanalíziseket.
Vizsgák, felelés, dolgozat? Küldd a kamaszt hintázni!
Egy másik tanulmány szerzői egyenesen azt javasolják, szereljünk hintákat az egyetemi tanszékekre, hiszen mint kiderült, a vizsgák okozta stresszt is jól enyhíti a módszer. Ez egy kontrollált vizsgálat volt, összesen hatvan főiskolás diák részvételével. A kutatók rendszeresen mérték a résztvevők depresszió, szorongás és stressz pontszámait, alvásminőségüket, vérnyomásukat, készült vérvizsgálat és memóriatesztek is.
Majdnem minden területen javulást tapasztaltak: a szorongás skála pontszámai jelentősen javultak a hintázós csoportban már egy hónap után. A hintázós csoport vérnyomása csökkent, de az úgynevezett testhelyzet okozta vérnyomásesés (amikor hirtelen felállunk és leesik a vérnyomásunk) mégis javult, szóval összességében a vérnyomásuk stabilizálódott. A hintázók alvása is javult, illetve alvászavaruk rendeződött.
Hogyan lehetséges ez?
Kicsit ezoterikusnak tűnik? Nem az. A pszichiátria hajnalán (nem a hőskorában, mert valójában igen sötét idők voltak ezek), a gyógyszerek és pszichoterápiák előtt a nyugtalan, agresszív vagy rettegő páciensek nyugtatására gyakran alkalmaztak különféle hintákat. Az egyensúlyszervünk ingerlése ugyanis nyugtató hatással van ránk. Ahogy a kisgyerekes anyukák egy része is észrevette már, hogy a gyerek nyugodtabb, ha hintázik egy kicsit.
Mindez azért lehetséges, mert az egyensúlyszervünk és az úgynevezett stressztengely között közvetlen idegi kapcsolatok vannak az agyunkban. Stressztengelynek azokat az egymással hormonális összeköttetésben lévő szerveket nevezzük, amelyek stressz hatásra aktiválódnak, hormonokat (pl. kortizolt) termelnek és ezáltal idézik elő a stressz testi és pszichés tüneteit. A stressztengely szervei a hipotalamusz, agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg.
Az egyensúlyszerv pedig egy kicsi, de bonyolult szerkentyű a fülünkben, amit idegi összeköttetéseivel együtt vesztibuláris rendszernek szokás hívni.
Ezeket eddig is tudtuk, 2008-ban azonban egy magyar agykutató-csoport közvetlen idegi kapcsolatokat írt le a két fenti rendszer, konkrétan a vesztibuláris idegsejtek és a hipotalamuszban lévő idegsejtek között. Eredményeik bizonyítják, hogy a stressztengely és az egyensúlyszervek között kézzelfogható anatómiai kapcsolat van, vagyis az egyensúlyrendszer állapota könnyen képes befolyásolni a stressztengely aktuális állapotát.
