Vivienne Ming elméleti neurológus azt állítja, hogy bármit meg tud jósolni egy gyerekkel kapcsolatban: hogy mennyi pénzt fog keresni, vagy, hogy meddig fog élni. Előre megmondja, hogy milyen végzettséget fog szerezni, sőt, még azt is, hogy melyik kérdésre nem fogja tudni a helyes választ a záróvizsgán.
Nem, nem kristálygömbje van, hanem egy mesterséges intelligencián alapuló szoftvere, amely megfigyeli a gyereket, kezdve a tanulási szokásaitól, és társadalmi interakcióitól a kognitív modellezés és a gépi tanulás kombinációján át. Ez utóbbi fogalmak persze elég homályosak azoknak, akik nem foglalkoznak a témával, sebaj, ez is a világhoz tartozik, hogy mindenhez nem érthetünk.
Semmi sem fest világosabb képet egy társadalomról, és annak jövőjéről, mint az adott ország középiskolái
Ugyanakkor az osztálytermeket röhögve maga mögött hagyja a hihetetlen sebességgel változó világ, és benne az egyre mélyülő társadalmi különbségek, a példátlan globalizáció és a technológiai újítások.
A Siri által kezelt határidőnaplótól az önvezető autókig a mesterséges intelligencia (AI – artifical intelligence) a feje tetejére állította a világot, kivéve persze az oktatást, mert az, mint egy masztodon, csak áll, és nem reagál gyakorlatilag semmire. Habár a tőzsdén már rég számítógépek kereskednek az ember helyett, az iskola nagyjából ugyanúgy néz ki, mint a 12. században.
A gyerekek ugyanolyan rendezett sorokban ülnek évszázadok óta, és az euklideszi geometriáról tanulnak, miközben szénné unják magukat. Jó, a mai gyerekek oda vannak ragadva az IPad-jükhöz, ugyanakkor a technológia szinte alig tesz hozzá valamit a tanulásukhoz – legalábbis egyelőre. A mesterséges intelligencia megjelenése az osztálytermekben azonban olyan áttörést ígér, amire régóta várnak a diákok – írja az Ozy.com.
Na de mi értelme a Nagy Testvérhez hasonlatos megfigyelésnek? Alapvetően ugyanarról a szisztémáról beszélünk, amely képes volt legyőzni a világ legjobb pókerjátékosát, csakhogy most más a célja: megérteni a középiskolai tanulókat – magyarázta Ming, hogyan építhetnének egy jobb jövőt a jelenlegi kisiskolásoknak. A mesterséges intelligenciától, amely előre jelzi, hogy a diák mikor fog megakadni a feladatban, az intelligens, személyre szabott tanítóig, íme, egy kis betekintés az oktatás jövőjébe.
Hogyan tudja a mesterséges intelligencia fellendíteni a középiskolai oktatást?
Ming szerint ez egy nagy kihívás. El kell képzelni egy olyan modellt, amelyben a technológia hagyományosan nem egy kolonc, hanem az oktatás szerves része. Mostanában egyre többen tanulnak MOOC rendszerben (massive open online courses, vagyis interneten keresztül sajátítják el a tananyagot, és sosem járnak fizikailag az „iskolában”), vagy más, virtuálisan elérhető tananyagból.
Ami pedig a legizgalmasabb az AI vezérlésű tanulásban, képzeljék el, hogy 30 gyerek ül a tanteremben, és a mesterséges intelligencia folyamatosan monitorozza, hogy egytől egyig hogyan fejlődnek a gyerekek, miközben a maguk természetes útján tanulnak.
A tanárnak nem kell várnia a dolgozatok eredményeire, vagy a vizsgákra, hogy megtudja, hogy hol tartanak a gyerekek, mármint egyenként mindegyik, mivel mindig világosan ott van, látszik. A rendszer pedig ezeken az információkon alapuló ajánlásokat is tesz a szülőknek és a tanároknak, hogy hogyan tovább.
Vannak, akik az érzelemkifejezés mesterséges intelligencia általi felismerését kutatják, például annak érdekében, hogy a tanár tudja, hogy mikor kell beavatkoznia egy diákja munkájába. A legtöbb ember nehezen képzeli el, hogy milyen lesz, ha az oktatástechnológia megjelenik az iskolában. Nagyjából arra kell gondolni, hogy a tanulás egy személyre szabott, és az egyes diákokhoz pontosan passzoló kalanddá fog válni. A tananyag sima megértése helyett a diákok szellemi fejlődése áll majd a középpontban.
Miért nincs még jelen a technológia a tantermekben?
Az edukációs technológia valóban nem egy sikertörténet, miközben egy csomó elképesztően bölcs és valóban szükséges projekt pedig nem ment át a gyakorlatba, mint például a mesterséges intelligencián alapuló tanító, amely felismeri a diák hibáját, és javaslatot tesz a kijavítására. Jelenleg úgy néz ki az oktatástechnológia, hogy harminc gyerek ül a monitor előtt, és órákon át bámulja, miközben a tanár teljességgel kiszorul a dologból. A jelenlegi kutatások pedig Ming szerint olyan irányba mennek, hogy nemhogy kiegyenlítenék, de még inkább csak elmélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Mik lehetnek a veszélyei az AI megjelenésének az iskolákban?
Valójában nem mindig van szükség a technológiára az oktatáshoz. Ming szerint a legtöbb ed-tech felhasználó olyan kifejezésekkel jön, mint a „személyre szabottság”, holott minden diákot ugyanabba a kategóriába suvasztják bele, aztán kapálózhat, hogy kövesse az elvárásokat. Úgy kezelik őket, mintha minden diák egyforma lenne. De mi van azokkal, akik mégsem ugyanolyanok? Állandóan ott van a félelem, hogy elveszítik az igazi, egyszeri és megismételhetetlen emberi kapcsolatot az egyes gyerekekkel.
A gépi tanulás elfogult? Gyakran, például a Google arcfelismerője időnként gorillaként azonosítja a feketebőrűeket, a Facebook Auschwitz-ot pedig játszótérként. A mesterséges intelligenciának, akárcsak egy embernek – attól függnek a reakciói, hogy hogyan „nevelik”. Van egy skála, hogy ezek a rendszerek mennyire képesek kezelni az egyik legáltalánosabb dolgot: az átlagos gyereket.
Csakhogy, nincs átlagos gyerek. A mesterséges intelligenciának arra kell fókuszálnia, hogy megértse az egyes emberek közötti különbségeket ugyanúgy, ahogy a hasonlóságokat. Igazából senki sem tudta megoldani ezt a problémát. De ha nincs tudomásod a dologról, akkor az AI sem fog tudni mit kezdeni vele.
Mit tud tenni az AI az egyébként is változásban lévő középiskolákkal?
A középiskolások éppen az átmenetben élnek a gyerekkorból a felnőttkorba. Kicsit olyan, mintha most esnének át a tűzkeresztségen. Mit tehet az AI abban a környezetben, ahol… elkezded megérteni a saját érzéseid, öntudatra ébredsz, kialakul a saját gondolkodásmódod, és képes leszel önálló és strukturált tervezésre. A középiskola átmenet a védett gyermekkorból a felnőttek világába. Ez nem oktatás, erről szól az egész játék.
Izgalmas lehetőség olyan technológiát létrehozni, ami kevéssé foglalkozik a megszokott magolással és többet azzal, hogy (a középiskolások) céltudatosabbakká válhassanak. Ming szerint az lenne a jó, ha az AI a tinik gondolkodásmódjára hatna. Az AI személyre szabott feladatokat kreálhatna minden egyes diáknak, hogy motiváltabbak és kreatívabbak lehessenek, és ez elkísérje őket egész életük során.
