Lőttek az iskolai velencei karneválozásoknak, az olcsó sítáboroknak, és a többi jóárasított iskolai kirándulásnak, ha jogszabállyá változik, amit Palkovics államtitkár belengetett: diákokat szállító busz éjszaka nem közlekedhet.
Ezek a túrák annak köszönhették az olcsóságukat, ezzel együtt népszerűségüket, hogy az éjszakai utazással megspórolták egy-két vendégéjszaka költségét. És hát tegyük hozzá: ez volt az, ami miatt a legtöbb gyerek családja megengedhette ezeket magának. Vagy legalább a gyereknek. Hát, mostantól ez sem lesz.
Pár héttel ezelőtt szörnyű tragédia rázta meg az országot, a veronai buszbalesetben tizenhatan meghaltak, és sokan megsérültek, amikor a sítáborból hazatérő diákokat és felnőtteket szállító busz lesodródott az útról, és kigyulladt. Egy ország gyászolt, akiket pedig közvetlenül érintett a tragédia, sokáig nem fogják tudni kiheverni a testi, lelki sebeiket. Minden együttérzésünk az övék.
A kormány is úgy érezte, hogy gyorsan tenni kell valamit, elgondolkoztak, és hamarosan meg is lett a megoldás, mi az a szuperrendelkezés, ami garantálja, hogy soha többé nem hal meg senki az utakon: nem utazhatnak a diákok éjszaka. Tényleg szuper ötlet, csak két baj van vele.
Egyrészt nem oldanak meg vele semmit. Lehet, hogy a kormány tud valamit, amit elfelejtett a nagyközönség elé tárni, de jelenleg még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mi is okozta a tragédiát. Mert az, hogy mit suttognak, gyanítanak, vagy feltételeznek, hát, eléggé kevés ahhoz, hogy döntést alapozzanak rá.
Mert ennek a döntésnek azért vannak következményei. Az éjszakai utazást senki sem azért választja, mert menet közben szereti nézni a hold sugarát, vagy hallgatni a többiek horkolását, és állati viccesnek tartja, ahogy a többiek lebólintanak ülvealvás közben, hanem azért, mert ez így olcsó. Jóval olcsóbb, mintha ki kellene fizetni plusz egy-két éjszakát, vagy mintha repülővel mennénk ugyanoda.
Nem véletlenül szervezik így az iskolák az utakat: péntek délután felugranak a buszra, reggelre odaérnek Velencébe, nap közben karneváloznak, este visszaülnek a buszba, vasárnap reggelre itthon vannak. És még mindig van egy napjuk kipihenni a farsangozás fáradalmait, hétfőn pedig újult erővel és élményekkel telve mehetnek suliba. Mindezt néhány ezer forintért, amit nagyjából bárki ki tud fizetni. Ehhez képest egy Velence környéki szállás költsége, maradjunk abban, már egészen más árkategóriába helyezné a kiruccanást.
Ugyanezen az elven működnek az iskolai sítáborok is: minél olcsóbbra szervezik, hogy minél több gyerek ott lehessen, hiszen sokuknak ez az egyetlen esélye arra, hogy valaha az életben síeljen. Egy gyereknek ugyanis még valahogy kiköhögi a család az olcsó sítúrát, ha viszont az egész család menne, rögtön négyszer annyiba kerülne minden, ami sokszor már egyáltalán nem fér bele a költségvetésbe.
Ezt a lehetőséget tervezi most elvenni a kormány azzal, hogy idézzük: „Mint azt már korábban is hangsúlyoztuk, az éjszakai utazás tilalmát a hosszabb, elsősorban külföldi utazásokra tervezzük bevezetni. Nem az a célunk, hogy a tanórán kívüli programok csökkenjenek, hanem, hogy a diákok utaztatása még biztonságosabbá váljon. A hamarosan megjelenő szabályozás pontosan meg fogja határozni azoknak az utazásoknak a körét, amelyre a fenntartó speciális előírásai vonatkoznak".
Csakhogy nyilván ők sem gondolják komolyan, hogy ez bármin is segítene. Mert ha komolyan gondolnák, hogy ez lenne a csodaszer a balesetek ellen, akkor nemcsak a diákokat szállító buszoknak tiltanák meg az éjszakai közlekedést, hanem a családokat nyáron Görögországba, meg a katolikusokat a krakkói zarándoklatra, és a rézfúvószenekarokat a rigai fellépésre szállító autóbuszok is vesztegelhetnének az út szélén éjjel 23 és négy óra között. Vagyis szó sincs vesztegelésről, nyomás a szállodába, aludni mindenkinek! Nem lesz olcsó, de megéri, első a biztonság.
Abban egyetértünk, hogy mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a baleseteket, és mindenki, aki útra kel, elérje a célját, majd biztonságban hazatérjen. A diákok, a családok, a katolikus zarándokok, és a rézfúvószenekarok tagjai egyaránt.
Mindent egybevetve azt gondolom, hogy ez az ötlet annyira elhamarkodott, és sokkal több kárt okozna, mint hasznot, hogy normális országban soha nem lenne belőle jogszabály. Az itthoni tapasztalatok alapján azonban pont az ilyen agymenések válnak a leggyorsabban törvénnyé. Azt kívánom, hogy ne legyen igazam!
