Minden harmadik magyar gyereknek van olyan online ismerőse, akit személyesen nem ismer, és akinek kilétéről valójában fogalma sincs.
A középiskolás lányok és fiúk szerint a társadalmi megítélés attól függ, hogy mennyi lájkot kapnak egy képre, és itthon is vannak olyan gyerekek, akik egy negatív komment hatására kárt tesznek magukban.
Tíz országra, köztük Magyarországra is kiterjedő felmérés eredményeit tette közzé a Vodafone Csoport, amelyben több, mint ötezer 13 és 18 év közötti fiatalt kérdeztek meg az internethasználatukkal kapcsolatos szokásaikról és tapasztalataikról.
Az Ipsos MORI-val közös kutatás célja, hogy felmérje, milyen kihívásokkal és fenyegetésékkel jár együtt a digitális világba beleszületett fiatalok életében és mindennapjaiban az online- és mobiltechnológia, és hogyan változtatja meg a világról alkotott képüket.
Február 7-e a Safer Internet Day, vagyis a biztonságosabb internet napja, bár tény, hogy a biztonságos internethasználat, és a veszélyek megismertetése egész éves feladattal látja el a szülőket és pedagógusokat világszerte. Főleg, hogy a kutatás szerint a fiatalok közel fele még soha nem kapott tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan éljen a közösségi média nyújtotta lehetőségekkel.
“A kutatás alapján a magyar fiatalok internethasználattal kapcsolatos szokásai igencsak hasonlóak a nemzetközi trendekhez. Érdekes módon egyetlen kérdéskörnél volt jelentős az eltérés: a magyar tinédzserek negyede posztolt már magáról fényképet úgy, hogy azt később megbánta, és minden negyedik fiatal kikéri ismerősei véleményét, hogy megtartsa, illetve törölje-e a közzétett fényképet. Ezzel szemben a nemzetközi átlag mindössze 13 és 10 százalék. “– mondta Marchhart Pál, a Vodafone vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
Ismeretlen ismerősök
A magyar részre vonatkozó adatok szerint a megkérdezettek 32 százalékának van olyan ismerőse a közösségi oldalakon, akivel a való életben még sosem találkozott, vagyis nem is tudja, hogy az adott profil mögött tényleg az áll, akinek kiadja magát. Ebben egyébként jobbak vagyunk az európai átlagnál, ahol ez az arány 42 százalék.
A Vodafone 2015 decemberében indította el a Digitális Iskola Programot a hátrányos helyzetű magyar fiatalok digitális ismereteinek fejlesztése és a hazai oktatás digitális átalakításának ösztönzése érdekében, a programban többek között a biztonságos internetezésre is oktatják a gyerekeket.
Mikor a program keretében Reziben beszélgettünk általános iskolás fiatalokkal, ott is előkerült a téma, és volt, aki saját elmondása szerint több mint 3000 ismerőssel rendelkezik a Facebookon, akik többségével még soha nem is találkozott, de visszajelöli azokat, akiket szimpatikusnak talál, legtöbbször egy szimpla fénykép alapján.
A kutatásban különösen érdekes, hogy a megkérdezett magyar gyerekek nagyjából ugyanilyen arányban, 35 százalékban vannak tisztában azzal, hogy vannak olyanok, akik hamis profil segítségével posztolnak képeket és kommentelnek. Jó hír, hogy ebben például az európai átlag felett teljesítünk, ugyanis az egész kutatásra vetítve ez az arány mindössze 29 százalék.
A bántalmazás jelen van
Nem csak a visszahúzódó, az iskolai közösség peremére került tinik, de a népszerű fiatalok is lehetnek a bullying, vagyis szekálás áldozatai, aminek egy jelentős része virtuálisan éri a fiatalokat. Hogy ezt hogyan ismerheti fel a szülő, arról itt írtunk bővebben és már csak azért is jó, ha felvértezi magát ezekkel az ismeretekkel, mert 10-ből 9 gyerek vallja, hogy több és nagyobb erőfeszítésre lenne szükség annak érdekében, hogy a gyermekeket megvédjük a közösségi média veszélyeitől.
A cyberbully mellett jelen van a roasting, amiről a gyerekek 70 százaléka azt vallja, hogy a bántalmazás egyik eszköze. Roastingnak hívjuk azt a jelenséget, mikor egy fénykép alatti kommentben mondják el kérve vagy kéretlenül a véleményüket az ismerősök, vagy ismeretlen ismerősök. Világszerte a fiatalok negyedének van olyan barátja, aki a közösségi médián keresztül kérte ismerősei véleményét, érdekes módon Magyarországon ez az arány mindössze 13 százalék. A megkérdezettek jelentős része (82 százaléka) gondolja, hogy ez lerombolja az ember önbizalmát.
Van, aki kárt tesz magában egy negatív komment miatt
Míg valakinek jó poén, a magyar gyerekek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy negatív komment hatására levert lesz, ez valamivel magasabb mint a nemzetközi átlag, ott a megkérdezett gyerekek 11 százaléka mondta, hogy rosszkedvű lesz egy negatív komment miatt.
Van, aki itt nem áll meg, a gyerekek 2 százaléka ugyanis alkoholhoz nyúl, a magyar gyerekek 1 százaléka drasztikus fogyókúrába kezd, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik tesznek kárt magukban.
Mi ér többet, a lájk vagy a pénz?
A kutatásban megkérdezték a fiataloktól azt, hogy mi ér többet, a lájk vagy a pénz? A magyar gyerekek 8 százaléka szerint a lájk többet jelent a pénznél, és hogy megszerezzék az elismerést, a magyar tinik 24 százaléka retusálja a bőrhibáit mielőtt megoszt egy fényképet, 37 százalékuk szűrőket is használ, 7 százalékuk pedig karcsúsítja magát a képeken, hogy jobban mutasson, holott teljesen természetes ha egy 13 évesnek van néhány pattanása, ahogyan az is természetes (lenne), hogy bizonyos kor felett az emberek megöregednek és ráncaik lesznek.
A felmérésben szereplő lányok 19 százaléka véli úgy, hogy rendívül kínos, ha új profilképét tíznél kevesebben lájkolják, 18 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy társadalmi megítélése attól függ, hány barátja van a közösségi médiában és hányan lájkolják a posztjait.
A visszajelzés fontos
A nemzetközi kutatásban résztvevőknek mindössze 13 százaléka, míg a magyar gyerekek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy posztolt már magáról olyan képet, amit később megbánt, vagyis ebben jóval az európai átlag alatt vagyunk.
Az európaiak 10 százaléka, a magyarok 23 százaléka kéri ki ismerősei véleményét, hogy megtartsa vagy törölje a közzétett fényképet. Ezért is lenne jó tudatosítani a gyerekekbe, hogy ami egyszer felkerül a világhálóra, az ott is marad.
Szintén aggasztó adat, hogy minden 10. lány és a fiúk 6 százaléka megosztja a közösségi médiában használt jelszavait, vagyis nincsenek biztonságban a személyes adataik.
