Normálisan a középiskolások négy éven át készülnek az érettségire, az utolsó év pedig már tényleg másról sem szól nekik, csak a Nagy Lezárásról. Aki érettségizett, alighanem egész életében tisztán emlékszik majd, hogy milyen nagy volt az utolsó hónapokban a nyomás, a stressz, és sok a tanulnivaló. Nem véletlen, hogy aki ezt végigcsinálja, az „érett” lesz.
A kiszámítható körülményekre ilyenkor nagy szükség van, mondhatni, alap lenne, de sajnos nem jött össze, legalább is a szakgimnáziumokba járóknak nagyon nem. Helyette csak néhány nappal ezelőtt derültek ki egyáltalán az új érettségi követelmények. A jelenlegi végzős szakgimnazisták már ezek szerint vizsgáznak májusban.
Az érintettek ezért egy nyílt levéllel fordultak a döntéshozókhoz, amiben felsorolják és alaposan alátámasztják a bajaikat. A kezdeményezést a Tanítanék Mozgalom, és a Független Diákparlament is felkarolta, és máris több százan csatlakoztak hozzá.
Az idei végzősök egyik gondja az, hogy ők az első olyan évfolyam, amelyiknek szakmai tantárgyból is érettségizni kell, ám hogy pontosan miből és hogyan, az csak pár nappal ezelőtt, december 29-én derült ki. Vagyis négy év felkészülés helyett maradt 5 hónapjuk.
Ez a nem túl sportszerű húzás azoknak okozza a legnagyobb gondot, akik menet közben meggondolták magukat, és ma már úgy látják, hogy nem azon a vonalon szeretnének továbbtanulni, amihez 14 éves korukban iskolát választottak. Vagyis ha egy közgazdaságiban tanuló gyerek mégis inkább állatorvos szeretne lenni, az egyetemi felvételhez szükséges közismereti tárgyból csak hatodik tantárgyként tehetne érettségit, a szakmai tárgy viszont csak a többitől venné el az időt, energiát, hiszen arra a továbbiakban nem lenne szüksége.
Tavaly még úgy volt, hogy magyarból, matekból, történelemből, idegen nyelvből, és egy választható tantárgyból érettségiztek a szakgimnazisták, idén azonban ez az ötödik tárgy már kötelezően a szakcsoportjuknak megfelelő szakmai tárgy lesz. Petíciójukkal azt szeretnék elérni, hogy állítsák vissza az eredeti állapotokat, és idén is választható legyen az ötödik tárgy.
A másik probléma pedig az, hogy nehezedett a nyelv érettségi is. A nemzeti alaptantervhez igazítva az idegen nyelvi érettségi középszintje a B1 szintnek, az emelt szint továbbra is a B2-nek felel meg, vagyis kikerültek az érettségiből a könnyű, A2 szintnek megfelelő feladatok – másképpen fogalmazva nem lesznek könnyen megszerezhető pontok. Ez azoknak is rossz, akik a kettesre gyúrtak, de a jobbaknak is, mert nekik meg nehezebb lesz jó jegyet szerezni.
Ebben pedig az az igazi kitolás, hogy a nyelvoktatás semmit sem változott, nem lett több óra, nem lettek jobbak vagy hatékonyabbak a módszerek, egyszerűen csak nehezebb lett az érettségi.
Azt írják az érettségire készülők a döntési helyzetben lévő minisztereknek, államtitkároknak és helyettes államtitkároknak, valamint az oktatási jogok biztosának, hogy nekik egyetlen tollvonásba kerülne ezen változtatni, az érettségizőknek viszont az életük és a jövőjük, sőt, az ország jövője múlik rajta.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a petíció máris kézről kézre jár a szakközépiskolákban, és igen gyorsan nő az aláírók száma. Aki szeretné, itt támogathatja a diákok kezdeményezését, és itt elolvashatja teljes terjedelmében a nyílt levelet is.
