Idén éppen tíz éve vállalhatnak gyermeket Magyarországon egyedülálló nők is mesterséges megtermékenyítés útján. Nem régen pedig napvilágot láttak az első nemzetközi kutatási eredmények, melyekből kiderül: az ilyen családban élő gyerekek általában lelkileg és szellemileg teljesen normálisan fejlődnek – adta hírül a Science Daily.
Természetesen foglalkoztatja őket a hiányzó apa gondolata, de nem jelent nekik különösebb érzelmi megbicsaklást, amikor felfogják a családi körülményeiket.
A kutatást a Cambridge-i Egyetem Család Kutató Központja készítette, és Helsinkiben, egy szakmai konferencián mutatták be nemrégen. A vizsgálat során 51 egyszülős családot hasonlítottak össze 52 heteroszexuális kétszülős családdal, a közös pont pedig az volt, hogy mindkét családtípusban élt legalább egy, 4-9 éves, mesterséges megtermékenyítés útján született gyermek.
A vizsgálat során kérdőívet töltettek ki a szülőkkel a gyermekük fejlődéséről és az őket ért szülői stresszről. Ebből az derült ki, hogy a gyerekek ugyanúgy fejlődnek lelkileg és szellemileg az egy és kétszülős családokban is, ahol viszont nincs másik szülő, ott az anyára nehezedő anyagi terhek és a stressz sokkal magasabb, és ez okozhat problémákat.
Az egyedülálló anyákat kikérdezték arról is, hogy szerintük hogyan áll hozzá a gyermekük az apa témához, beszélnek-e erről egyáltalán. Kiderült, hogy igen, a legtöbb családban fontos szerepük van ezeknek a beszélgetéseknek – vagyis a gyerekeket igenis érdekli a téma. 39 százalékuknak semleges, 28 százalékuknak pedig vegyes érzelmeik vannak ezzel kapcsolatban – mármint a gyerekeknek.
Mivel a kutatás 4-9 éves gyerekekről szólt, akik már egészen jól tisztában vannak a családi körülményeikkel, őket is kikérdezték a tudósok. Például arról, hogy ha megtehetnék, változtatnának-e a családjuk helyzetén. A többségnek (51 százaléknak) teljesen megfelel úgy, ahogy van, nem szeretne változtatni, 38 százalék pedig apró módosítást szeretne – a beszámoló arra nem tér ki, hogy ezek mik lennének, valószínűleg mindenféle.
Kérdezték őket az iskolával kapcsolatban is, és a legtöbb gyerek (összesen 59 százalékuk) szeret odajárni, alapvetően pozitív élményeik vannak, élvezik a tanulást és az iskolai légkört. Vannak barátaik, és semmivel sem piszkálják őket gyakrabban vagy durvábban, mint a többi gyereket.
Mindent egybevetve a kutatásból kiderült, hogy ebben az életkorban gyakorlatilag semmiféle lelki vagy mentális hátránnyal nem jár a gyereknek az, ha egy anya mesterséges megtermékenyítés útján egyedül vállalja őt, vagyis, ha van is különbség a „tipikus családokban” felnőtt gyerekekhez képest, azt nem az otthoni felállás, hanem a nevelés minősége és a szülő-gyerek kapcsolat határozza meg.
Természetesen a hosszú távú hatásokat jelenleg még nem lehet látni, ehhez több időnek kell eltelni.
