Már napi fél csészényinél mérhető a pozitív hatás, három csészényivel pedig ki is maxolhatja a gyerek IQ növekedését.
A várandósság alatt érdemes sok gyümölcsöt fogyasztani – ezt a tanácsot már évekkel ezelőtt sokat hallottam a védőnőtől, az anyukámtól, és a szomszéd nénitől is, hiszen abban van a vitamin. Ráadásul itt a nyár, amikor nem muszáj beérnünk az almával és a banánnal, hiszen sorra érnek a jobbnál jobb gyümölcsök.
Egy, a témában megjelent friss kutatás ráadásul újabb érvvel támogatja a dolgot: kiderült, hogy ha sok gyümölcsöt eszünk a terhesség alatt, akkor okosabb is lesz a gyerek. Úgyhogy elő a fonott kosárral és irány a piac! Jelenleg kapunk még epret, de már megjelent a cseresznye és talán néhány sápadt barack is, vagyis mindent megtehetünk a magzat IQ-jáért. De mi köze az étkezésünknek és a vitaminfogyasztásnak a gyerek későbbi szellemi képességeihez?
Étkezés és intellektus
Az intellektus, vagyis a kognitív készségek összessége (utóbbi eggyel tágabb fogalom) soktényezős tulajdonság. Részben genetikailag meghatározott, részben környezeti tényezők befolyásolják, a környezeti tényezők közül pedig az egyik a táplálkozás. A táplálkozásról pedig az utóbbi időben kiderült, hogy már a magzatkorban töltött hónapok is számítanak. Ez azért nem teljesen meglepő: korábban is tudtuk, hogy ha az anya éhezik, súlyosan vitaminhiányosan étkezik vagy épp sok alkoholt iszik, az hátrányosan befolyásolja a magzat idegrendszeri fejlődését, súlyosabb esetben intellektuális elmaradást okozva.
A kanadai kutatók most arra keresték a választ, hogyan passzol a képbe a gyümölcsfogyasztás. Ehhez megvizsgáltak rengeteg kanadai terhes nőt, illetve gyerekeiket, és megvizsgálták ugyanezt állatkísérletes formában is. Kiderült, hogy mind az embergyerek, mind a muslinca jobban jár, ha anyukája sok gyümölcsöt eszik.
Gyerekek, muslincák
A kutatók majdnem 700 gyereket vizsgáltak a következőképpen: a terhesség alatt felmérték az anya gyümölcsfogyasztását, majd egyéves korukban megvizsgálták a gyerek kognitív képességeit. Egyéves korban még nem lehet IQ-t mérni, az értelmi képességeket ezért egy sokféle készséget felölelő skála (aBayley-skála) segítségével állapítják meg. Ez többek között a memóriát, figyelmi képességeket, kommunikációs készségeket méri 1-42 hónapos korban.
Az állatkísérletes részben várandós muslincákat tartottak szokványos diétán, vagy egészítették ki azt narancslével és/vagy paradicsomlével. A születendő muslincacsemeték értelmi képességeit az erre kidolgozott tesztekkel mérték fel (igen, lehetséges a muslincák értelmi képességeit mérni, nagyjából azon alapul, hogy mennyire emlékeznek ismerős szagokra).
Több gyümölcs = okosabb gyerek?
Az eredmények szerint minél több gyümölcsöt evett anya, annál több pontot ért el az egyéves gyerek az értelmi képességeket mérő skálán: konkrétan napi egy adag gyümölcs 2.38 pont emelkedéshez vezetett. Egy adag gyümölcs alatt a szakemberek a kövekező mennyiségeket értették: ¾ csésze száz százalékos, igazi gyümölcslé, vagy fél csészényi friss gyümölcs, vagy negyed csészényi aszalt gyümölcs.
Ami a muslincákat illeti, a gyümölcslével táplált muslincaanyák gyermekei 30 százalékkal jobban teljesítettek a tanulási készségeiket mérő teszteken a szokványos diétán élőkhöz képest. A kutatók az állatmodell segítségével az összefüggés molekuláris hátterét is pontosabban fel tudták térképezni.
További kérdésként merülhet fel, hogy az egyéves kori értelmi képességek megfelelően előrejelzik-e a későbbieket – ebben a kutatásban ugyanis csak egyévesen vizsgálták az embergyerekeket. Ezzel kapcsolatban vannak kétségek, ugyanis nem feltétlenül lesz okos felnőtt abból, aki egyévesen jól teljesít a kognitív teszteken (és fordítva) – mindez annak köszönhető, hogy az értelmi képességeinket további környezeti tényezők is befolyásolják, tehát egyéves korunk után is lehet rajta javítani vagy rontani. Vagyis arról nincs adatunk, hogy embernél a magzatkori gyümölcsevés áldásos hatása későbbi életkorokban is kitart-e.
Optimizmusra ad okot, hogy a muslincánál igen: vagyis a gyümölcslével táplált muslincaanyák gyermekei, akik fiatal korukban okosabbak voltak, felnőtt korukra is okosabbak maradtak, az életkor növekedésével a jó hatás nem tűnt el.
Mennyit? Milyet?
A gyümölcsevés és az értelmi képességek közötti összefüggés egyenesen arányos volt, azaz minél több gyümölcsöt evett az anya, annál jobban teljesített a gyermek. A legjobb pontszámokat azok a gyerekek érték el, akiknek az anyukája a terhesség alatt több mint hat adag gyümölcsöt evett naponta (ez három csészényi friss gyümölcs, szóval még ez sem egy teljesíthetetlen mennyiség). Ha nem szeretjük a gyümölcsöt, vagy épp olyan diétát kényszerülünk tartani, ami korlátozza a szénhidrátfogyasztást, akkor sem kell elkeseredni, hiszen már napi egy adag (fél csészényi) gyümölcsnél mérhető volt a különbség.
A gyümölcsfogyasztást illetően még két kérdést érdemes hangsúlyozni. Az egyik, amit szintén megtanultunk már anyukánktól: hacsak nem a saját biokertünkben szedtük fél órával ezelőtt, akkor a gyümölcsöt mindig érdemes fogyasztás előtt megmosni. Ez különösen érvényes várandósság esetén.
A másik, hogy mindig olyan gyümölcsöt válasszunk, amelynek szezonja van: nemcsak mert olcsóbb és környezetkímélőbb, de ilyenkor a legmagasabb a gyümölcsök vitamintartalma is. Az idénygyümölcsökről, vagyis arról, melyik hónapban mi érik, könnyen tájékozódhat például itt.
