Folytatódik a sztrájkhullám az oktatási rendszer megreformálásáért. Kissé nehéz már követni, hogy ki, mikor és miért szünteti be a munkát, de összességében egyszerű a dolog, levezetjük.
A sztrájkba most már a diákok is beleálltak, az ő felhívásuk egészen jól megvilágítja, hogy mikor és mit tegyen, aki szerint erősen ráfér az oktatásra a demokratikus modernizálás.
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott, kedvesen suta amatőr videójában Nagy Kincső diák mondja el a tudnivalókat.
Az előzmények
Nézzük az előzményeket is, hogy hogyan alakult ki mindez. A Civil Közoktatási Platform (CKP, Pukli Istvánék) április 12-ére tárgyalásra hívták a kormány képviselőit a 12 pontjukról, vagyis többek közt a szabad tankönyvválasztásról, az oktatás megfelelő finanszírozásáról, a tanulói terhek csökkentéséről, az érettségiben bevezetett változások elodázásáról, az SNI-s gyerekek méltányos ellátásáról, és még egy csomó fontos kérdésről.
A CKP ismét jelezte, hogy az erősen korlátozott hatáskörű köznevelési kerekasztalt, melynek kereteit az EMMI egyoldalúan határozza meg, továbbra sem fogadják el, vagyis külön szeretnének tárgyalni a kormány képviselőivel. Ha a 12-i tárgyalásra nem jönnek el a valódi döntéshozók, a tanárok folytatják a nyomásgyakorlást. Ez volt az április 15-e reggeli, kétórás munkabeszüntetés, melyet a Mendrey László-vezette Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezett, és amihez a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék mozgalom is csatlakozott, és a diákok is részt vettek benne.
A kormány nem jelent meg a megbeszélésen, a mozgalom képviselője, Törley Katalin pedig ezután arra kérte a pedagógusokat, gondolják végig, mit tudnak tenni a tantestületeken, a kis kollektívákon belül a nyomásgyakorlás érdekében, használják az eddigi szimbólumokat, és alakítsanak helyi szinten kockás köröket.
20-án egész napos sztrájk jön
Az április 20-i, egész napos sztrájkot pedig a Galló Istvánné-vezette Pedagógusok Sztrájkbizottsága szervezi. Ők a 25 pontjukról tárgyaltak a kormánnyal, amiből ötben egyáltalán nem közeledtek az álláspontok. Már csak az úgynevezett elégséges szolgáltatásról folytak a tárgyalások, vagyis, hogy hány iskolában és óvodában kell gyerekfelügyeletet biztosítani – ezért kérik a diákok, hogy ezen a napon inkább ne is vigyék a szülők iskolába a kisebb gyerekeket.
A napokban ez a megállapodás is megszületett, mely szerint minden iskolának és óvodának kell gyermekfelügyeletet és étkezést biztosítania a gyerekeknek, ami végülis már majdnem olyan nagy ötlet, mint a munkaidő utáni sztrájk.
Nincs itt semmi látnivaló
Mindeközben a Sipos Imre, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint minden a legjobb úton halad, az MTI-nek azt mondta, hogy „a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 12 pontjáról - mivel nem fogadták el a köznevelési kerekasztalt – külön zajlanak az egyeztetések (???), a Pedagógusok Szakszervezete 25 pontja közül viszont "sokban szövegszerű megoldási javaslat készült".
A szülő nem sztrájkolhat, a gyerek igen
Ahogy a „kockásinges napon”, és a „nem megyek suliba” pénteken is kiderült, a szülők legalább is megosztottak a kérdésben, hogy rendben van-e az, hogy a felnőttek a gyerekeket is bevonják a politikai harcaikba. Sokan vélekednek úgy, hogy habár ők a tanárok összes követelésével egyetértenek, és fontosnak is tartják, hogy támogassák őket, a gyerekeiket inkább kihagynák ebből. Méghozzá azért, mert nem tartják sem szerencsésnek, sem pedig etikusnak, hogy a gyerekük öltözékét, távolmaradását tartsák maguk előtt transzparensként, és nem akarják őket felhasználni a politikai véleménynyilvánításukhoz.
Más szülők pedig simán eleget tesznek ezeknek a felhívásoknak, mondván, a tanárok harca nagyrészt az oktatásról, vagyis a gyerekekről szól, természetes, hogy kifejezik az egyetértésüket.
Egyáltalán, mi az a kor, amikortól kezdve a gyerek önálló véleménye, hogy felveszi a kockás inget és tiltakozik? 14 éves kor fölött? Jogilag még akkor sem cselekvőképes, és választójoga sincs, vagy ez nem számít?
Megkérdeztük az egyik legnagyobb szülőket képviselő szervezetet, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületét. A jogszabályokat értelmezve arra jutottak, hogy a gyermekeknek jogukban áll, hogy a véleményüket békés gyülekezés keretében kinyilvánítsák, ugyanakkor vigyázni kell, hogy a különböző felnőtt csoportok ne tudják saját céljaiknak megfelelően manipulálni a kiskorú tanulókat.
A 14 éves koráig jogi értelemben cselekvőképtelen gyerekek csak szülői engedéllyel vehetnek részt a tanulói jogok védelmében szervezett diáktüntetésben. Az egyesület elnöke, Keszei Sándor azt javasolja, hogy a diákok kérjék az iskola vezetőjét, hogy engedélyezze a tanulók demonstrálását, és ha ez az engedély megvan, és nem akadályozzák a többi diákot a tanulásban, akkor az emiatt mulasztott órákat igazolhatja is az igazgató. Ha az iskolavezetés nem engedélyezi a demonstrációt, akkor a gyerekeknek joguk van iskolaidőn kívül tüntetni az iskolában. Ha pedig ragaszkodnak a tanítási időhöz, és nincs engedélyük, akkor vállalniuk kell a mulasztás következményeit.
Bizonyos jogokért a szülők is kiállhatnak
A szülők nem sztrájkolhatnak, mivel nincsenek nevesített jogviszonyban az óvodával, iskolával, viszont a törvény értelmében részt vehetnek az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében. Például megtagadhatják, hogy pénzt adjanak be az iskola fenntartására, osztálypénzre vagy tanulmányi kirándulásra, megkövetelhetik a minőségi oktatást, ellenőrizhetik, hogy miért buknak meg több százezren év végén, és miért marad ki az iskolából évente 12-15 ezer kiskorú tanuló.
Ugyanakkor az MSZOE szerint senki sem kérdezte meg a gyermekeik neveléséért, és taníttatásáért elsősorban felelős szülőket, hogy mit tekintenek „elégséges szolgáltatásnak” a tanév során. Nem kérdezték meg a szülőket, hogy elégedettek –e az iskolai oktatás színvonalával, a pedagógus munka minőségével. Nem kérdezték meg a „dolgozó szülőket”, hogy egyetértenek-e a pedagógusok munkaidejének csökkentésével – áll a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének lapunk kérdése után közzétett állásfoglalásában.
