Nincs könnyű dolguk azoknak a szülőknek, akik nem hisznek az állami oktatásban, vagy úgy érzik, a gyerekük egyáltalán nem való a poroszos iskolarendszerbe, ezért inkább valami alternatív megoldást választanának. Ha pedig mindehhez még jelentősebb anyagi áldozatot sem tudnak vállalni, majdhogynem reménytelen a helyzetük. De azért van pár lehetőség, mutatjuk is.
Előrebocsátjuk, inkább csak ötleteket adunk, hogy merre érdemes keresgélni, mivel a legfontosabb praktikus szempont az iskolaválasztásnál mégiscsak az, hogy hol él a család. Egyáltalán, van-e vállalható távolságon belül bármiféle alternatív lehetőség, mivel egy zalaegerszegi anyukát értelemszerűen legfeljebb elméletben fog felvillanyozni egy debreceni iskola. Budapestiek pedig ismét előnyben (jé).
Mutatunk is rögtön egy térképet, amelyen összegyűjtötték az ország elég sok alternatív-jellegű iskoláit, elsőként lehet itt kezdeni a tájékozódást. Ennek megalkotójával, Dobos Orsolyával, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetőjével beszélgettünk, aki többször felsóhajtott közben: a helyzet kimondottan rossz, választási lehetőség szinte alig van.
Még pénzért sem könnyű
Jelenleg kevés az ajánlható iskola. Még annak is nehéz, aki tudja vállalni a havonta több tízezer forintos tandíjat, vagy támogatást, mert a jó alternatív iskolákba hatalmas a túljelentkezés.
Dobos Orsolya egyébként óva int attól, hogy csak azért alternatív iskolába vigye valaki a gyerekét, mert mindenképpen ki akarja menekíteni az állami oktatásból. Akik így tesznek, valószínűleg csalódni fognak, méghozzá azért, mert ezeknek az iskoláknak markáns pedagógiai programjuk van, és ez nyilvánvalóan nem illik mindenkihez. Olyanoknak érdemes alternatív iskolába járatni a gyereket, akik tudják, mit szeretnének, és valóban azt keresik, amit az adott iskola adni tud. És persze figyelembe kell venni azt is, hogy ezek az iskolák erősen építenek a szülői háttérre, szóval nem lehet hátradőlni a következő 8-12 évben azzal a jóleső érzéssel, hogy a gyerek sorsa el van rendezve, a többi az iskola dolga.
Mit nevezünk alternatív iskolának?
Pontos definíciója ugyan nincs, de az alternatív iskoláknak közös és legfontosabb jellemzője a gyerekközpontú szemlélet. Ezekben az iskolákban odafigyelnek a gyerekek egyéni szükségleteire, személyiségére, és a csoportigényekre is. Sőt, gyakran úgy állítják össze a csoportokat, hogy a tagjai megfelelően együtt tudjanak működni. Ezzel párhuzamosan a tanárkép általában nem tekintélyelvű, hanem inkább partneri, aminek persze vannak különböző fokozatai. Módszertanukat tekintve az alternatív iskolák építenek a gyerekek érdeklődésére és a már meglévő tudására.
Állami fenntartású alternatív iskolák, Montessori, Zsolnai, Meixner
Állami fenntartású, saját alternatív kerettantervű általános iskola összesen kettő van az egész országban, mindkettő Budán. Az egyik az újbudai Kincskereső Iskola, ami a Bethlen Gábor Általános Iskola tagiskolája, a másik pedig a II. kerületi Gyermekek Háza.
Alternatív kerettantervvel működnek még az Értékközvetítő- és Képességfejlesztő Programmal (Zsolnai) működő iskolák, ezek között több szintén állami fenntartású, vagyis ingyenes, érdemes ezek között is keresgélni.
Az országban többfelé is vannak Montessori módszertannal dolgozó iskolák és óvodák, melyek között szintén vannak állami fenntartásúak, itt van a lista az ingyenes intézményekről, bár ebben a listában nem szerepel például a Batthyány, amelynek szintén vannak Montessori osztályai.
De alternatívnak számít például a a veszprémi Báthory István iskola Kék Madár programja, vagy a Hejőkeresztúri Iskolában működő Komplex Instrukciós Program, amely főleg a hátrányos helyzetű gyerekek képességeinek kibontakoztatásában erős. Ez utóbbi programot országosan egyre több iskola próbálja átvenni.
Szintén ide sorolható még a Meixner módszer, amelynek mintaiskolája a 15. kerületben van, de Meixner módszerű írás- és olvasástanítást találhatunk más, Klik-es fenntartású intézményekben is.
És persze vannak olyan iskolák is, amelyek egy-egy osztályban, főleg az alsóbb évfolyamokon valamilyen alternatív módszer szerint tanítanak, Ezek segíthetik a kisgyerek átilleszkedését az óvodából az általános iskolába, érdemes azonban figyelembe venni, hogy ha nincs a dolognak folytatása, vagyis felsőben már a hagyományos módszerek szerint folyik az oktatás, az okozhat bonyodalmakat. Érdemes tehát beszélgetni a tapasztalatokról az adott osztályokba járó gyerekek szüleivel, illetve ha vannak, olyanokkal, akik már régebben jártak oda.
Alapítványi, egyesületi alternatívok
A kezdet kezdetén a legtöbb alapítványi fenntartású alternatív iskola egyáltalán nem, vagy csak jelképes anyagi támogatást kért a szülőktől. Ahogy azonban az állami finanszírozás változott, egyre nagyobb szükségük lett a szülői anyagi támogatására, vagyis ma már szinte mindenhol van egyesületi/alapítványi hozzájárulás. A Waldorf iskolákban viszont alapelv, hogy szociális helyzete miatt senkit sem utasítanak el, a tandíj pedig iskolánként (sőt, családonként) eltérő. Lehet próbálkozni, hátha sikerül kialkudni egy mindenki számára megfelelő megoldást.
Kimondottan hátrányos helyzetű gyerekeknek
Vannak olyan alternatív iskolák is, amelyeket kimondottan hátrányos helyzetű gyerekeknek hoztak létre. Természetesen ezeknél is erős a földrajzi meghatározottság. Jó példa erre a Burattino Általános, Közép- és Szakképző Iskola, Gyermekotthon, ahol kizárólag rászoruló gyerekekkel foglalkoznak. Ezek természetesen ingyenesek, a szükséges pénzt az alapítvány teremti elő innen-onnan, pályázatokból, közösségi gyűjtésből.
Otthontanulás, és otthontanulásnak álcázott alternatív iskolák
Egyre népszerűbb menekülési útvonal az állami oktatásból az otthontanulás, ami persze nem kevés idő és energiaáldozatot követel a szülőktől, sőt, egy bizonyos szint fölött már anyagit is, hiszen ember legyen a talpán, aki a kémiát ugyanúgy el tudja magyarázni a nyolcadikos gyerekének, mint a földrajzot.
Akik viszont ezt vállalják, azok a családok általában hamar megismerik egymást és összetartanak – így szerveződhetnek a különböző tanulócsoportok. Egy kis szerencsével, és a feladatok családok közti megosztásával sokat lehet spórolni, de sajnos reálisan itt is számolni kell azzal, hogy előbb-utóbb szükség lesz fizetett tanárokra. A költségeket viszont szét lehet teríteni több család között.
Ezt a problémát már többen felismerték, így Waldorf módszerű "iskola" is van, amely szervezetileg ugyan egy csapat magántanulót egyesít, de velük képzett pedagógus foglalkozott, és ugyanígy, a prezisek által alapított Budapest Schoolban (amiket bár iskolaként kommunikálnak, valójában magántanulói tanulócsoportok) is ez a rendszer, ahol havi 110 ezer forint a tandíj, de fenntartanak egy ingyenes helyet is, melyet kisorsolnak a rászoruló jelentkezők között.
