A tél valószínűleg nem a kisgyerekes anyukák kedvenc időszaka, hiszen ha a gyermek közösségbe jár, jó eséllyel egyik vírusfertőzést a másik után szenvedi el ilyenkor. Előfordul, hogy a fertőzés lázzal is jár, a láz elviselésében pedig mind a gyerekek, mind a szülők elég nagy változatosságot mutatnak.
Míg az egyik barátnőm kislánya már 37.8 C⁰-nál kókadozik, addig a másik kétéves kisfiú 40 fokos testhő felett is vígan szaladgálna. Az anyák idegrendszere is különbözik abban a tekintetben, hogy mikor kezdik el telenyomni a gyereket lázcsillapítókkal vagy betekerni a vizeslepedőbe – nálam valahol 39 fok körül van a lélektani határ, de ismerek olyan anyukát, aki még sosem adott lázcsillapítót ma ötéves gyerekének. De hogyan kell lázat csillapítani a korszerű orvosi ajánlások szerint? Meglepő, de valójában nem muszáj sehogy sem.
Nem a láz a betegség
A láz a fennálló betegség egy tünete, illetve még ez sem pontosan igaz, hiszen a láz annak a tünete, hogy a gyerek immunrendszere épp működésbe lépett a fennálló betegséggel szemben. Mivel a láz nem egyenlő a betegséggel, így attól, hogy a lázat csillapítjuk, a gyerek nem gyógyul meg, csak épp kevésbé lesz lázas. Amikor meg meggyógyul, akkor a láz is el fog múlni teljesen magától. A láz magassága és a betegség súlyossága sem mindig függ össze, vagyis jelentéktelen, három nap alatt elmúló vírusfertőzés is okozhat ijesztően magas testhőmérsékletet, míg számtalan súlyos kórkép csupán hőemelkedéssel vagy még azzal sem jár.
A csecsemők ritkán lázasodnak be, viszont esetükben ezt tényleg komolyan kell venni. Azaz orvoshoz kell fordulni, ha a 3 hónaposnál fiatalabb baba láza 38 fok felett van, vagy ha a 3-6 hónapos baba láza 39 fok felett van. Kivétel, ha mindez a védőoltásokat követően jelenik meg, hiszen ilyenkor némi átmeneti láz normál reakciónak tekinthető. Ez még mindig nem azt jelenti, hogy a csecsemő lázát azonnal csillapítani kell, hanem azt, hogy ha ilyen lázat észlelünk, akkor fontos megkeresni, mi lehet a láz hátterében – például tünetszegény tüdőgyulladás - és utána azt a betegséget célzottan meggyógyítani.
Ha az ember egy olyan rendszerben nőtt fel, ahol a lázat csillapítani szokás, és emellett naponta egynél több lázcsillapító-reklámmal találkozik a tévében, plakátokon és online, akkor nagyon nehéz magunkévá tenni azt a szemléletet, hogy a láz nem is olyan nagy baj. Azért igyekezzünk: nagyon rosszat nem teszünk a lázcsillapítással sem, de ha túl sok gyógyszert adunk túl gyakran, azzal feleslegesen terheljük meg a gyerek szervezetét.
Mindenki nyugodjon meg
A lázcsillapító gyógyszerek tehát elsősorban a gyermek (és a szülők) komfortérzetének, közérzetének javítására alkalmasak: megkönnyítik a lázas betegség elviselését. Ez azt jelenti, hogy ha a beteg gyermek lázas állapotban tökéletes közérzetnek örvend, akkor semmi ok nincs a lázcsillapító adására. Nincs a jelenlegi magyar és nemzetközi ajánlásokban olyan határ, amit ha meghalad a gyerek hője, akkor lázcsillapítani szükséges, ugyanakkor (természetesen a gyógyszerallergiát kivéve) nem is tilos.
Ha a gyógyszer mellett döntünk, érdemes arra figyelni, hogy ne adagoljuk túl, és egyszerre csak egyfélét adjunk (ha az nem használ, természetesen áttérhetünk másik szerre, csak a kombinációknak nincs értelme). A gyerekeknek ibuprofen és paracetamol tartalmú készítményeket szokás adni, szalicilátot (aszpirin) viszont tíz éves kor alatt tilos!
A lázcsillapító nem előzi meg a lázgörcsöt
A közhiedelemmel ellentétben a lázgörcs kivédésére a lázcsillapítók nem alkalmasak. A lázgörcs epilepsziás rohamra hasonlító, igen ijesztőnek tűnő állapot, amely a fél és hat éves közötti gyerekek 3 százalékánál előfordul.
Lázgörcs esetén fontos, hogy a görcs lezajlása alatt fordítsuk oldalra a gyereket, és távolítsunk el a közeléből minden olyasmit, amibe beütheti a fejét, de ezen kívül ne csináljunk semmit: semmiképp ne fogjuk le, és nagyon fontos, hogy ne akarjunk szájon át sem gyógyszert, sem vizet beleerőltetni!
A lázgörcs pár perc alatt lezajlik, ezután konzultáljunk orvossal – azaz hívjuk fel gyerekorvosunkat vagy az ügyeletet, és ők el fogják mondani, kell-e orvoshoz vinni a gyereket. Ha a lázgörcs nem múlik, a gyerek nem nyeri vissza eszméletét vagy a görcs után is kékek maradnak az ajkai, akkor ne csak telefonon kérjünk tanácsot, hanem a gyereket is vigyük az ügyeletre vagy hívjunk mentőt.
Így prizniceljen helyesen
A mai szülők gyermekkorában nagy népszerűségnek örvendett a priznic, azaz a fizikális lázcsillapítás: jelen cikk szerzőjét is betekerték párszor ovis korában a hideg vizes lepedőbe. A gyerekek nem igazán élvezik ezt a módszert, beteg gyereket meg minek kínozni, ezért az utóbbi időben kevésbé ajánlják. A jeges fürdő és a jéghideg lepedőbe csavarás valóban kerülendő, ugyanakkor a helyes hűtőfürdőzést nyugodtan meg lehet próbálni: vannak gyerekek, akik kifejezetten szeretik, kiválthatjuk vele a gyógyszer is, illetve magas láz esetén gyógyszerrel együtt alkalmazhatjuk.
Alapelv, hogy a gyereket nem kell kínozni, a didergést pedig el kell kerülni, mivel az már kifejezetten akadályozza a hőleadást. A helyes hűtőfürdőzés menete a következő: a gyereket nagyjából aktuális testhőmérsékletű vízbe tesszük – a normál fürdővíz 36-37 fokos, tehát körülbelül olyan vizet kell készíteni, mint egy normál fürdetéshez. A gyerek mellkasáig érjen a víz, ne a nyakáig. Ezután fokozatosan hideg vizet folyatunk a kádba és lassan, óvatosan hűtjük a vizet maximum 31 fokig. 31 fok alá nem hűtjük. Összehasonlításképpen: a hideg csapvíz lakástól és évszaktól függően 10 és 20 fok között van – ezt meg sem kell közelítenünk. Kékülés, didergés, vacogás esetén a gyereket vegyük ki a kádból, meg akkor is, ha a gyerek 38 fok alá hűlt, vagy ha ki akar jönni. Hűtőfürdő után sokan betakarják a gyerekeket, ez mindenképp kerülendő, különösen a vastag takarók, hiszen kifejezetten akadályozzák a hőleadást.
Mire figyeljünk a lázas gyereknél?
Arra, hogy sokat pihenjen és sok folyadékot igyon a gyerek! Láz esetén pici gyerekek esetében gyakori szövődmény a kiszáradás. Ezt elkerülendő, itassuk a gyereket rengeteg folyadékkal, ha szoptatott csecsemő, akkor pedig szoptassuk bátran a szokásosnál gyakrabban is. A kiszáradás tünetei - a száraz száj, cserepes nyelv, karikás szemek mellett - csecsemő esetében a besüppedt kutacs is.
A kiszáradás megbecsülhető a kapilláris újratelődés mérésével: ezt úgy kell, hogy megnyomjuk a baba körmét valamelyik kézujján annyira, hogy az elfehéredjen, majd megnézzük, mennyi idő alatt lesz újra rózsaszín. Normál esetben azonnal, kiszáradás esetén viszont 2-3 másodpercnél több idő is szükséges lehet hozzá. A kiszáradás nagyon veszélyes, ugyanakkor kórházban elképesztően könnyen kezelhető infúziós folyadék adásával, így ilyen esetben ne késlekedjünk, hanem forduljunk orvoshoz.
Emellett láz esetén orvoshoz kell fordulni, ha a lázas gyerek testén bőrvérzéseket látunk, ha görcsöl, aluszékony, nehezen ébreszthető. Szintén felkeresendő az orvos, ha a lázas állapot három napnál tovább tart, és természetesen akkor is, ha a gyerek állapota egyre rosszabbodik vagy ha a láz mellett egyéb, súlyos betegségre utaló tünetek – légszomj, tarkókötöttség - indokolják ezt.