A HVG 2016-os felsőoktatási rangsorát idén is a Semmelweis Egyetem vezeti, a második helyezett továbbra is az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, harmadik helyre viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem került.
A HVG Diploma 2016 című kiadványban tíz képzésterület több mint negyven szakát rangsorolták. A különszámában a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján rangsorolták az intézményeket. Az intézményi összesített rangsor összeállításakor figyelembe vették a nappali alap- és osztatlan képzésekre első helyen jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a B2-es vagy C1-es nyelvvizsgával felvett hallgatók átlagát, a középiskolai tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést elért elsőévesek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók számát, valamint az MTA-címekkel rendelkező oktatók arányát - írja az Eduline.
A lista első tíz intézménye adja az összhallgatói létszám háromnegyedét, ami bizonyítja ezeknek a képzési központoknak a magyarországi felsőoktatási szférában betöltött meghatározó súlyát.
Az idei toplista a következő:
- Semmelweis Egyetem (SE)
- Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE)
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
- Szegeti Tudományegyetem (SZTE)
- Pécsi Tudományegyetem (PTE)
- Pannon Egyetem (PE)
- Testnevelési Egyetem (TE)
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
- Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)
- Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
A világ legjobb egyetemei, és azon belül a hazaiak
A Semmelweis vezető helye a magyar intézmények között összecseng a Times idei nemzetközi felsőoktatási toplistájával, amely a 800 legjobb felsőoktatási intézményét rangsorolja. Azon a listán csak olyan intézmények szerepelnek, amelyek alapképzéseket is indítanak, és több képzési területen oktatnak. A 2015/2016-os listára hat magyar egyetem került fel. A Semmelweis Egyetem a 501-600-as helyre került, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem pedig a 601-800. helyezés közé jutott be.
A nemzetközi rangsort a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Az első három szempont 30-30 százalékos, a piaci bevétel 2,5 százalékos, a nemzetköziség pedig 7,5 százalékos súllyal számít bele a végső pontszámba.
Ezt a listát a Caltech (California Institute of Technology) vezeti, a második Oxford, a harmadik a Stanford, a negyedik Cambridge, az ötödik pedig az MIT (Massachussets Institute of Technology) lett, a Harvard a hatodik helyre került.
A másik jelentős nemzetközi rangsort a University Ranking by Academic Performance listát (ebből 2014-es a legfrissebb) a 2013-ban publikált, a Web of Science indexen szereplő tudományos cikkek száma, a 2011 és 2013 közötti cikkekre való hivatkozások száma, a tudományos tevékenység (konferencia-előadások, beszélgetések stb.), és a külföldi egyetemekkel együttműködésben született tudományos publikációk száma alapján állítják össze.
Itt a Harvard vezet, második a University of Toronto, harmadik Oxford, negyedik a John Hopkins, ötödik pedig Cambridge. Ezen a legjobb magyar intézmény az ELTE lett 513. helyével, a Debreceni Egyetem az 522, a Semmelweis pedig az 591. lett.
