Bevallom őszintén, rendszeresen kint hagyom az utcán a babakocsit. A társasházunk lépcsőházában is otthagyom lezáratlanul, meg az orvosi rendelő előtt, meg a cukrászda előtt, és a használt gyerekruhákat árusító kisbolt előtt is. Van egy barátnőm, aki még ennél is durvábban nyomja, ő a társasház kertjében hagyja a kocsit úgy, hogy benne alszik a gyerek. Jó, az első emeleti ablakuk alatt, de akkor is. És van olyan barátnőm, aki kivétel nélkül mindenhova beviszi: alapból a lakásban tárolja, az orvosi rendelőben nem csak az előtérbe tolja be, hanem közvetlenül személyesen a gyerekorvosig, és abba a fagyizóba, ahova nem fér be a kocsi, ők nem jönnek be velünk.
A babakocsikat ugyanis ellopják. Tőlem nem loptak még el egyet sem, és a közvetlen ismerőseimtől sem, de ettől még ez egy létező probléma. A babakocsilopás remek bűntény: a babakocsiknak nincs rendszáma, rengeteg hever belőlük szanaszét különféle lépcsőházakban és parkokban, és a biciklikkel ellentétben nem igazán divat őket lezárni.
A használt gyerekholmiknak kiváló felvevőpiaca van, mindig kellenek. Ráadásul egy babakocsi nem olcsó mulatság: bár az egyik legismertebb babaholmi-áruház honlapján már 6990 Ft-ért hozzájuthatunk egy márkátlan esernyőre csukhatóhoz, a legdrágább ugyanitt 399 990 Ft-ba kerül. És természetesen vehetünk kézzel készített luxuskocsit is 800 ezerért, de gondolom, ez utóbbira mindenhol két főállású biztonsági őr plusz műholdas követőrendszer felügyel, így nem témája cikkünknek.
A babakocsijuktól megfosztott anyák tehát egyrészt mérhető anyagi veszteséggel néznek szembe, még akkor is, ha nem a négyszázezres verziót hagyták kinn a közért előtt, másrészt jelentős kényelmetlenséggel. Kimegy az ember az orvosi rendelőből kezében két táskával meg két lepkehimlős nyolchónapossal, az ikerkocsi meg sehol. És persze, felháborító, hiszen ki az, aki babáktól lop?
Porontyos berkekben volt példa hasonlóra, de ott nem bűntény történt, és végül jóra fordult az eset. "A férjem egyszer elindult a gyerekkel boltba, és útközben megálltak a pár faluval arrébb lévő szelektív hulladékos szigetnél kirakni az odavaló szemetet. A babakocsi váza a zacskók tetején volt, ezt szépen leemelte,és félrerakta, amíg elrendezi a szelektívet. Aztán ott is felejtette, ahogy kell. A bolt parkolójában eszmélt, de mire visszamentek, már nem volt ott a váz. Kiplakátoltuk a környéken, hogy elvezett, keressük, és visszavásárolnánk. Vicces véletlenek egybeesése folytán az üzenet végül eljutott ahhoz az alapvetően jószándékú, a saját falunkban lakó alkesz bácsihoz, aki megtalálta, - és mivel a kukák mellett volt, - teljesen jogosan gondolta, hogy szabad préda. Utólag azt mesélte, nagyon megörült neki, mert egyből felismerte, kis átalakítással milyen remek gázpalack-hordozót tud majd belőle készíteni. Kifizettük neki a beígért 10 ezer jutalmat, és tényleg boldog voltam, mert a vázat 150 euróért pótolta volna a gyár."
De nem mindenki ilyen szerencsés.
Aki látta, értesítsen!
A babakocsijuktól megfosztott anyák hirdetéseibe vagy panaszaiba sok helyen belefuthatunk, Facebook-tól a lakóközösségi fórumokon át az ismert baba-mama oldalakig.
„Szerda reggel feltehetően 8 és 9 óra között a Szegedi út egyik házából, a lakás előtti folyosóról lopták el a képen látható két babakocsit. Aki esetleg lát a környéken hasonló kocsi(ka)t, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a babakocsik tulajdonosával.” – írták a 13. kerületből.
Nem csak a fővárosban ismerős a jelenség. „Július 2-án szerdán, Orosházán (...) 13.00 és 13.30 között ellopták a babakocsinkat! Az elkövető/k valószínűleg 14-16 év körüli fiatalember/ek, akik a lépcsőházba csellel - papírgyűjtésre hivatkozva - jutottak be, becsengetve és megtévesztve lakótársaimat. A babakocsit jó állapotában, teljesen felszerelve tulajdonították el. Tartalmazott többek között: 2 db vékony takarót (1 kék és 1 sárga színűt, mindkettőn egy maci látható), esővédőt, rovarhálót, 1 db sötétkék színű vadonatúj poncsót M-es méretben, 1 db 25-ös méretű fiú félcipőt, esernyőt. Kérek mindenkit, aki látja a képen szereplő babakocsit, vagy esetleg eladásra kínálták neki, értesítsen minket (...). Egy 6 hónapos csecsemőt loptak meg ilyen galád módon!!”
A zárt lépcsőház tehát nem jelent egyértelmű védettséget. Sem az, ha a babakocsi viseletes: „Hétvégén a zárt lépcsőházból ellopták az ikres babakocsinkat (igaz nem volt a korláthoz láncolva), de már egy rozoga, koszos, de még használható darab volt. Nem tudtuk eltenni, és felhozni sem lehetett volna, így lent tároltuk a lépcső mellett. És igen, mondhatni naiv voltam, de én úgy gondoltam, hogy egy használt ikres babakocsit csak nem visz el senki (nem csak azért nem, mert bőven semmi értéke nincs, hanem azért sem, mivel akinek gyereke van, az tudja, hogy babakocsi nélkül két gyerekkel egyedül bárhova menni, szívás). De látszólag ezt rosszul gondoltam, mert valaki volt olyan csúszómászó, hogy megfújta.”
Rendőrségi ügy?
Az idézeteket még sokáig folytathatnánk. A netet bújva csak egyetlen olyan beszámolóra bukkantunk, ahol a sértett rendőrségi feljelentést is tett, de ez nem járt eredménnyel, a kocsi nem lett meg. Első pillantásra talán furcsának hangzik rendőrt hívni lopott babakocsihoz, ugyanakkor ha ellopnák a körülbelül kétszázezer forintot érő használt autómat, vagy akár a harmincezret érő használt biciklimet, vélhetően feljelentést tennék.
Az Országos Rendőrfőkapitányság Kommunikációs Szolgálatát is megkérdeztük a dologról: kíváncsiak voltunk, évente hány feljelentés érkezik hozzájuk babakocsilopás miatt (esetleg területenként lebontva, hogy tudjuk, hol vannak a veszélyesebb környékek), de tájékoztatásuk szerint nem vezetnek kimutatást a babakocsilopások számára vonatkozólag.
Ezzel nem vagyunk lemaradva a fejlett nyugattól: a New York Times újságírója a helyi rendőrségtől hasonló kérdésére hasonló, csak kissé lekezelőbb választ kapott, miszerint „nincsen lopottbabakocsi-osztagunk”.
Előzzük meg!
A babakocsilopás tehát napjainkban nem tűnik rendőrségi horderejű ügynek, nem olvastunk olyan esetet, amikor a lopott babakocsit akár a rendőrség révén, akár egyéb úton sikeresen visszaszerezte a károsult. A megelőzésért viszont tehetünk, és nem csak annyit, hogy mi magunk nem lopunk babakocsikat.
Az egyik, sokat hangoztatott tipp, hogy ha kinn is hagyjuk valahol a kocsinkat, igyekezzünk úgy rendezni, hogy az ne legyen hívogató: ne legyenek benne egyéb holmik, ne merülhessen fel a tolvajban, hogy még további értékeket találhat benne. Nem akarjuk azt tanácsolni, hogy legyenek koszosak, szakadtak és igénytelenek, de tény, hogy egy viseltes állapotú kocsi kevésbé vonzza a tolvajokat a vadiújnál.
Ha gyönyörű, új kocsinkat kényszerülünk átmenetileg őrizetlenül hagyni, leteríthetjük egy e célra magunkkal vitt viseltesebb takaróval – ettől még nem lesz biztonságban, de talán csökkenthető a kockázat.
A megelőzés lehetőségei közé tartozik a babakocsi lezárása, amelyet a legtöbb márka esetében egy egyszerű biciklizárral is megtehetünk. Profi tolvaj persze a láncot is át tudja vágni néhány perc alatt, de a lelkes amatőröket távol tarthatjuk így. A biciklizárat abban az esetben tudjuk használni, ha olyan, használható tereptárgyra bukkanunk (például lépcsőkorlát), amihez oda tudjuk láncolni a kocsinkat. Hazánkban még nem igazán terjedtek el, de külföldön kaphatóak és online is megrendelhetőek a különféle babakocsi-zárak: ezek között vannak erősebbek és gyengébbek, vannak, amik gyakorlatilag semmiben sem különböznek egy biciklizártól és vannak kifejezetten babakocsira tervezettek. A legnépszerűbb verziókat gyűjtötték össze a Made For Mum oldalán.
A babakocsi lezárását illetően egyébként érdekes ellentmondásba futottunk: egy, a babakocsiját lezáró fővárosi anyuka panaszolta, hogy a többi ovis szülő rendszeresen hülyének nézi, amiért a lezárással vacakol. Holott a babakocsi, amire a gondos anya biciklizárat szokott szerelni, kétszer annyiba került, mint a saját biciklije. Amit szintén lezár, de ezt senki nem furcsállja.
Önnek lopták már el babakocsiját? Hogyan vigyáz rá? Kinn szokta hagyni a bolt előtt? Lezárja? Letakarja? Hozzáköti a kutyát? Ennél is jobb tippjei vannak? Meséljen!
