A gyermekkori étel – és légúti allergiák okainak hátterében már egész sok mindent kiderítettek a kutatók, így például tudjuk, hogy az anyatejes táplálásnak, de a lakásban tartott szőrös állatoknak is van szerepe a megelőzésben. Egy nemrégiben megjelent svéd tanulmány újabb összefüggést fedezett fel, eredményeik pedig sajnos rossz hírt jelentenek a modern anyák, az emancipált apák és a mosogatógép-gyártók számára: kézzel kell mosogatni. És piacra járni. Savanyú káposztáért.
A mosogatógéppel összehasonlítva a kézi mosogatás védőfaktort jelentett a gyermekkori allergiákkal szemben, azaz gyakrabban lettek allergiásak azok a gyerekek, akiknek családjában mosogatógép volt. Emellett a tanulmány egyéb életmódbeli tényezőket is azonosított: kiderült, hogy a termelőktől vásárolt élelmiszer és a sok savanyított és fermentált étel is véd az allergia ellen.
Bacik az edényen = kevesebb allergia
A kutatók összesen több mint ezer, 7 és 8 év közötti gyermeket és családjukat vonták be a vizsgálatba, és egy mindenre kiterjedő kérdőívet vettek fel a ház körüli, háztartással kapcsolatos szokásaikról. Az egyik meglepő eredmény a mosogatással kapcsolatos, vagyis a kézi mosogatás megelőzte az allergia kialakulását. Ehhez nem a gyerekeknek kellett kézzel mosogatni (sajnos), elég, ha a szüleik csinálják.
A szakemberek szerint akármilyen profik vagyunk, a kézi mosogatás sosem lesz olyan alapos, mint a gépi, azaz az edényeken mindig marad pár baktérium. Ennek részben az is az oka, hogy a gépI mosogatás gyakran a kézmelegnél forróbb vízzel történik. És bár a reklámokban hozzászoktunk, hogy baktériumoknak sehol sem szabadna lenni, ez sajnos egy tévhit: kifejezetten szükség van rájuk. Természetesen nem kell megenni napi egy kiló koszt, ugyanakkor az alapos kézi mosogatást követően az edényeken maradó néhány baci pont elég ahhoz, hogy előnyösen módosítsa az immunrendszerünk működését.
A túlságosan magas higiénés elvárások gyakran rontják az allergiás statisztikát: a kézzel mosogató családokban például a gyerekek 23 százaléka, míg a géppel mosogatóknál 38 százalékuk lett ekcémás. Ami a légúti allergiát illeti, itt még kifejezettebb az eltérés: a kézzel mosogató családok gyermekeinek 1,7 százaléka lett asztmás, míg a géppel mosogatóknál 7,3 százalékuk.
Kovászos uborkát a termelői piacról!
A kutatók a családok étkezési és vásárlási szokásait is felmérték, és ezen a téren is érdekes összefüggésekkel találkoztak. A probiotikumokban gazdag, fermentált ételek (savanyúkáposzta, kovászos uborka) fogyasztása, és a bolt helyett a piacon való vásárlás önmagában nem volt hatással az allergia kialakulására. De ha az étkezési szokásokat együtt nézték a mosogatási szokásokkal, akkor kiderült, hogy mégsem mindegy, hol és milyen ennivalót vesz a család. Az étkezési és kajavásárlási szokások ugyanis megtöbbszörözték a kézi mosogatás védő hatását – magyarul nem mindegy, mi az, amit nem mostunk le rendesen az edényről.
A gépi mosogató, boltban vásároló és savanyított tételeket nem fogyasztó családok gyermekeinek majdnem fele, 46 százaléka szenvedett valamilyen allergiában (többnyire bőr- vagy légúti tünetekkel). A kézi mosogató és piacra járó vagy savanyított ételeket rendszeresen fogyasztó családok gyerekeinek csak 19 százaléka volt allergiás, azaz ez az életmód a felénél is jobban lecsökkentette a betegség esélyét.
Vannak még nyitott kérdések
A szakemberek szerint ezek az érdekes eredmények további kutatásokat igényelnek majd: jó lenne például tudni, hogy a gyerekek esetében milyen életkorban fontosak ezek az életmódbeli faktorok, valamint, hogy pontosan melyek azok a baktériumok, amelyek esetében kifejezetten előnyös, ha rajtamaradnak az elmosott kanálon.
Az is lehet, hogy a fentiek mellett olyan tényezők is szerepet játszottak az allergia kialakulásában, amit a kutatók most épp nem mértek: például, hogy hány négyzetméteres lakásban hány ember él. Elképzelhető ugyanis, hogy azok mosogatnak kézzel, akiknek nincs pénzük mosogatógépre, és ugyanezek a családok kisebb lakásban laknak, közelebb egymáshoz, a szorosabb együttélés pedig szintén hatással van az ember immunrendszerére. A szakemberek szerint ugyanis nem csupán arról van szó, hogy meg kell enni évente egy kiló koszt: ehelyett az egészségünk érdekében olyan baktériumokkal lenne jó rendszeresen találkozni, amelyek az emberiséggel régóta élnek együtt viszonylagos harmóniában.
