A létminimum alatt élő családok babái már 7 hónapos korban mérhetően lemaradnak a nyelvi fejlődés terén a gazdag gyerekektől.
Nem meglepő, hogy a család anyagi lehetőségei befolyásolják a gyerekek fejlődését, köztük a nyelvi készségek fejlődését is. Ezt könnyű belátni, hiszen egy több diplomás, jobb anyagi körülmények között élő családban gyakran több a könyv, gazdagabb a szülők szókincse, és talán több idő is jut a gyerekkel való beszélgetésre, foglalkozásra, a (változatosabb) közös élményekre, mint a létminimum alatt tengődő közegben. A gazdagabb szülők drágább intézményekbe adhatják be gyerekeiket, és itt nem csak a Harvard tandíjára gondolunk, a mi környékünkön épp a kéttannyelvű bölcsődék váltak divatossá.
Egy friss felmérés szerint a gyermekek beszédkészségében található az egyik lényeges különbség: a szegényebb családból származó gyermekek nyelvi készségei elmaradnak a jómódú gyerekeké mögött. Ami a legérdekesebb a kutatás eredményei közül, az az, hogy már hihetetlenül korai életkorban, hét hónaposan megmutatkozik ez a különbség. Vagyis a szegény sorú héthónapos babák nyelvi készségei elmaradnak jómódú társaikétól. A kutatók meglepő eredményeiket az amerikai Gyermekgyógyászai Társaság 2015-ös kongresszusán prezentálták.
Enyhe lemaradás már héthónaposan
A vizsgálatban szereplő szegény családokban élő babák lemaradása nem érte el a valódi károsodás szintjét, vagyis ők is szépen haladtak a nyelvi fejlődés útján, csak valamivel lassabban. A kutatók mind a preverbális (beszédet megelőző) viselkedés, mind a nyelvi készségek terén különbségeket írtak le. Ugyanakkor sajnos a kutatást vezető szakemberek szerint ezek a hét hónaposan még viszonylag kis különbségek minden valószínűség szerint valódi lemaradássá válnak az évek során.
A kutatók a család bevételét és az anya iskolai végzettségét is vizsgálták. Ha a család egy főre eső bevétele a létminimum alá esett és az anya maximum érettségivel rendelkezett, akkor a család alacsony anyagi-társadalmi státuszú jelzőt kapott. Emellett az anyák intelligenciáját és szókincsét is megmérték IQ-teszttel. A hét hónapos gyerekek természetesen még nem beszélnek, de szerencsére már számukra is létezik kidolgozott, a nyelvi készségeket felmérő tesztcsomag - ezekkel mérték a babák nyelvi készségeit.
Kisebb szókincs, eltérő nevelési stílus
Nem meglepő módon már az anyák szintjén találtak különbséget: a szegényebb sorban élő anyák szókincse kisebb volt a jobb módú anyákéhoz hasonlítva. Az anya szókincse pedig összefüggést mutatott a baba hallás utáni szövegértésével - ez sem meglepő, hiszen a gazdag szókincsű anyuka csecsemője több szót hall, így nyilván több szót is ért meg féléves korára. Ugyanakkor nem ez volt a fő különbség, vagyis a szegénység nem kizárólag az anya szókincse révén rontotta a babák nyelvi készségeit.
A kutatók szerint a szegényebb sorban élő családok nevelési stílusa is különbözik, és ez is vezethet nemkívánatos különbségekhez. A vizsgálatot vezető egyik kutatónő, Dr. Betancourt megfigyelte, hogy a szegényebb sorú családok gyakran sokkal szigorúbban korlátozzák a gyerekeiket, ami a normál fejlődéshez szükséges felfedező viselkedés túlzott korlátozásához vezethet.
Mit jelent ez? A babák kúsznak-másznak, mindenfélét a szájukba vesznek, és többnyire nem viselkednek rendesen. A szegényebb anyák gyakran nagyon meg akarták védeni a gyereküket mindettől, azaz kevésbé engedték őket "felfedezni". Ennek természetesen egy bizonyos határon belül előnyei is lehetnek, nyilván ne vegyen mindent a szájába a gyerek, de a felfedező viselkedés túlzott korlátozása a szakemberek feltételezése szerint hozzájárulhat a fejlődésbeli különbségekhez. A szakemberek úgy gondolják, a téma további vizsgálatokat igényel.
Ez az első olyan kutatás, amely összefüggést mutatott ki a csecsemők nyelvi készségei és a család anyagi és társadalmi helyzete között. A további kutatások feladata lesz annak kiderítése, hogy pontosan milyen okok és tényezők hatására alakul ki ez az összefüggés: az anya szókincse és az eltérő nevelési stílus mellett még számtalan egyéb tényező is szerepet játszhat.
