Úgy tűnik, az iskolák államosítása nem egy sikertörténet az intézmények számítástechnikai eszközökkel való ellátottsága szempontjából. (Sem). Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet már ötödik éve méri, hogy hogyan alakul az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használata. Eszerint az iskolák technikai eszközpark szempontjából rosszabbul állnak most, mint 2011-ben.
Az eLEMÉR névre keresztelt komplex online felmérést 2011-ben kezdték alkalmazni, legkorábbi adatai tehát ebből az évből valók. Az iskolák önbevallása alapján a kutatók azt tapasztalták, hogy 2011-ről 2012-re az informatikai infrastruktúra állapota jelentősen fejlődött, a következő évben stagnálni kezdett, most pedig már ott tartanak, hogy második éve egyre gyorsul a romlás.
A legnagyobb problémát az elavult technikai eszközök cseréje jelenti, a hibás eszközök javításának az esélye zuhan, a meglévő eszközök pedig egyre kevésbé felelnek meg az iskola céljainak és feladatainak. A tantermek felszereltsége, berendezése sem igazán alkalmas arra, hogy korszerű módszereket vessenek be a tanárok a tanításra. Az iskola belső hálózata sem fejlődik, sok helyen nem támogatja a pedagógiai munkát.
Ennek pedig az az oka, hogy a fenntartó nem biztosítja a tervszerű eszközfejlesztés feltételeit – áll a felmérés eredményeiről szóló tanulmányban. Az adatok ugyan vegyesen jöttek az állami (KLIK-es), és más fenntartásban lévő iskolákból, de azért gondoljuk csak át: a stagnálás, illetve a visszaesés 2013-ban kezdődött, és véletlenül pont ebben az évben államosították az önkormányzati iskolákat.
De mi a helyzet akkor, ha otthon jól el vagyunk látva informatikai eszközökkel, és szülőként figyelemmel követnénk, hogy hogyan alakulnak a gyerek dolgai az iskolában. Nos, akkor be lehet fáradni az intézménybe, mert neten keresztül nem fogunk választ kapni a kérdéseinkre.
A tanulmány szerint legtöbb iskolában a vezetés nem teremtette meg annak a feltételét, hogy a tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, hiányzást, eredményeket otthonról is elérjék a tanárok, a diákok és a szülők. A fenntartó, valamint az oktatási kormányzat egyre kevésbé biztosítja ugyanis a feltételeket az ilyen célú fejlesztésekhez.
A kialakult helyzetre az egyes intézmények a lehetőségeik alapján reagálnak. Egyik kolleganőnk elsős gyerekének osztályában a szülők próbálnak összekaparni egy-két használt gépet vagy laptopot az osztály számára. Ezeket a pedagógusok az órákon is szeretnék használni, de úgy gondolják, azok számára is nagyon sokat jelentenének, akik némi extra fejlesztésre szorulnak valamelyik tárgyból.
"Rengeteg szuper fejlesztő feladatot tudnánk csinálni, ha lenne néhány gép, ráadásul a gyerekek is sokkal szívesebben foglalkoznának ezekkel, ha más lenne a kontextus, és nem ugyanazokat a feladatokat csinálnánk, papíron, ceruzával. De nem csak a fejlesztésről van szó. Például minden környezetórán a fogamat csikorgatom, hogy ott van az rémes tankönyv, nagyjából 20 éve ugyanaz, csak a képeket cserélték le színesre, miközben az egészet annyira érdekes, és nekik is sokkal izgalmasabbá, informatívabbá tudnám tenni, ha lenne gép, ha lenne internet." - magyarázza az elsős tanárnő.
Magához a felméréshez online is cinikus és dühös kommentárokat is fűztek az érintettek: „Azzal meg senki nincs tisztában, hogy az összes interaktív tábla (országos szinten) már le van halva, izzót meg senki nem vesz bele. Ide-oda tologatják a KLIK+az önkormányzatok között a problémát.”.
Egy másik kommentelő szerint „A KLIK amióta létezik már háromszor mérte fel milyen informatika fejlesztésre lenne szükségünk. De egy egeret vagy billentyűzetet sem kaptunk…”. „Az összes informatikai beszerzés le van tiltva nálunk évek óta, pedig minisztérium alá tartozó iskola vagyunk!” „Interaktív tábla? Nálunk egyetlen értelmes óra nem ment le rajta, és az összes ismerős iskola közül egyről hallottam, hogy használják néha.”
De például volt olyan iskolai rendszergazda, aki az online kérdőív nyomtatható PDF verzióját kereste, hogy szebb legyen kitöltéskor.
Persze jó hírek is vannak. A felmérés a tanulók motivációját, eredményességét, és a tanárok informatikai eszköz-használatát is méri, és ezek mind fejlődést mutatnak – bár ezek után gyanítható, hogy nem az iskolai eszközökön fejlesztik magukat.
