Farfekvés esetén a tervezett császárra szavaznak a kutatók

Olvasási idő kb. 3 perc

Talán nem a legvidámabb hír, de a kutatások szerint farfekvésnél a programcsászár a biztonságos megoldás, természetes úton ötször annyi a szövődmény.

A természetes szülés, illetve a szülés körüli orvosi beavatkozások rengeteg vitatémát szolgáltatnak. A háborítatlan, beavatkozásmentes szülés hívei többnyire azzal érvelnek, hogy napjainkban létezik néhány olyan, rutinszerűen végzett orvosi beavatkozás, amely valószínűleg felesleges - és persze néhány olyan is, ami hasznos.

Arról, melyik beavatkozás indokolt, és melyiknek nincs kimutatható egészségügyi értelme, korábban mi is írtunk részletesen. A kérdést tovább árnyalja, hogy léteznek olyan, egészséges nők és babák körében is előforduló helyzetek, amelyek mégis nehezíthetik a szülés zökkenőmentes lefolyását: ilyenek például a magzat fekvési rendellenességei.

A farfekvéses esetek kezelése (és általában, a szülészeti gyakorlat) sokat változott az utóbbi évtizedekben: vannak, akik ilyen esetben is a hüvelyi szülést bátorítják, mások a vajúdás spontán megindulásakor javasolnak császármetszést, és vannak, akik ilyen esetben már eleve tervezett, időzített császármetszést ajánlanak. Egy új tanulmány az utóbbi nézetet támasztja alá: kiderült, hogy farfekvéses babák esetén a tervezett császár a legbiztonságosabb módszer.

A farfekvés különböző formái

Jobb a császár? Vagy mégsem? Vagy mégis?

Egy több mint ötvenezer esetet vizsgáló kutatás nemrégiben arra a következtetésre jutott, hogy jóval kevesebb anyai és magzati kockázattal kell számolni, ha a farfekvéses babákat császármetszéssel segítik a világra.

A probléma nem csak a közvéleményt osztotta meg: az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság 2000-ben kiadott szakmai protokollja farfekvés esetén még egyértelműen a császármetszést részesíti előnyben.

Csakhogy 2006-ban egy akkori kutatás arra a következtetésre jutott, hogy valójában a kimenetelt (a magzati megbetegedést és halálozási arányt illetően) nincs lényeges különbség a hüvelyi szülés és a császár között, tehát bátran meg lehet próbálni természetes úton világra segíteni ezeket a magzatokat (is).

Ennek hatására az amerikai és kanadai szakmai protokollokat is megváltoztatták, egy kicsit megengedőbbek lettek: azt javasolták, hogy ugyan farfekvés esetén a legjobb császározni, de ha az anya megérti a hüvelyi szülés kockázatait, akkor végül is annak sincs akadálya. Így aztán, nem meglepő módon az elmúlt években megnőtt az olyan esetek száma, amikor farfekvéses magzatok nem császárral, hanem hüvelyi úton születtek.

Négyszer-ötször nagyobb kockázat

Kanadában például a kevésbé szigorú szakmai ajánlások hatására 2,7 százalékról 3,9 százalékra nőtt a hüvelyi szülések aránya ezekben az esetekben. Ez még mindig nem nagyon nagy százalék, hiszen a farfekvéses babák többsége így is császárral született, ugyanakkor a nagyobb esetszámból több következtetést lehet levonni a módszer kockázatait, előnyeit és hátrányait illetően.

Azok pedig, mint kiderült, mégiscsak jelentősek: a tervezett császárral született babákhoz képest a hüvelyi úton született babák megbetegedési és halálozási kockázata 3,6-szorosára növekedett. Vagyis egész egyszerűen veszélyesebb volt számukra hüvelyi úton születni.

A kutatók csak a 37. terhességi héten vagy azután született babákat vizsgáltak, és a kockázat számításakor figyelembe vették az anya életkorát és korábbi terhességeinek számát, mivel ezek is befolyásolhatják a szülési szövődményeket. Ez nem minden: császármetszést ugyanis lehet végezni tervezetten, amikor az orvos kitűzi a műtétet jövő szerdára és kész, de meg lehet várni vele a vajúdás spontán beindulását és csak akkor operálni. Mindkét megközelítésnek vannak előnyei és hátrányai, de a jelen kutatás szerint farfekvéses babáknál a tervezett császár a jobb választás: lényegesen kevesebb szövődménnyel jár a vajúdáskor végzett császárhoz képest.

A számok még kifejezőbben voltak, ha csak a 40. terhességi hetet betöltött anyákat és gyerekeiket vizsgálták: esetükben a szövődmények (magzati megbetegedések és halálozás) kockázata több mint ötszörösére nőtt, ha a tervezett császár helyett hüvelyi szülést választottak. A tervezett császár előnyeit mutatta ki egy másik friss tanulmány is: a farfekvéses magzatok számára ez a legbiztonságosabb útja a világra jövetelnek.

Bár nálunk még nem elterjedt, de itt-ott a világban már létezik a gyengéd császármetszés (avagy: császárszülés) is, erről itt írtunk korábban.

Allergodil a család minden tagjának

Allergodil a család minden tagjának

A szénanátha és az egész éven át tartó allergiás nátha tüneti kezelésére az Allergodil orrspray 6 éves kortól adható. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás és orrnyálkahártya-gyulladás megelőzésére, tüneti kezelésére Allergodil szemcsepp használható 4 éves kortól. Hosszútávú segítség az allergiára.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.