"Jó napot kívánok, drogos vagyok, és terhes"

Aki gyereket vár, az nem iszik, nem dohányzik és legfőképpen nem drogozik. De mi van azokkal, akik mégis? Nekik, a szerhasználó és szociális, egészségügyi, anyagi gondokkal küzdő várandósoknak próbál segítséget nyújtani országszerte Budapest nyolcadik kerületéből, Józsefvárosból a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány és a Józan Babák Egyesület által 2006-ban életre hívott kezdeményezés, a Józan Babák Klub.  

A projekt vezetőjével, Oberth Józseffel a felújított Kálvária tér buszmegállója mellett, az új információs épületükben beszélgettünk. Az épületet csak nemrég vették át, odaérkezésünkkor is épp a berendezéssel foglalatoskodtak, közben pedig további két helyszínen próbáltak jelen lenni, az ügyfélszolgálatukon és egy közeli játszótéren.

Oberthék nemcsak a várandósoknak, hanem a kerületi lakosoknak is igyekeznek segítséget nyújtani, igaz, mint mondta, előbbire jóval több energiájuk megy el. És bár úgy tűnhet, nehéz feladat a droghasználó terhes nők segítése, ellátásuk szervezése, valójában mégsem nagy ördöngösség: Oberth szerint ugyanis hatalmas bennük a motiváció egy józanabb, kiegyensúlyozottabb életvitelre, az anyaság kiteljesítésére, és ennek eszközeként – akár súlyos függőségben is – a leszokásra.

Vásárlási utalvánnyal motiválnak

„Nem kell drogosnak lenni ahhoz, hogy a terhesség alatt új, nem is várt problémák merüljenek fel, legyenek azok egészségügyi, szociális vagy anyagi jellegűek. Ha pedig erre még rájön, hogy valaki eleve problémás, például injekciós droghasználó, akkor ő még nehezebb helyzetben van, mert gyakran nem is mer senkivel beszélni a gondjairól. Ha mégis megteszi az orvosi rendelőben vagy kórházban, vagy jól fogadják az őszinteségét, vagy megalázzák. Attól is tart, hogy elveszik tőle a gyereket, ha megszületik. Ezért aztán a többség inkább titkolózik, és valószínűleg nem megy be az orvoshoz azzal, hogy 'jó napot kívánok, drogos vagyok, és terhes'" – vezette le a Díványnak Oberth József, miért kerülnek be olyan nehezen az egészségügyi rendszerbe a droghasználó várandós nők.

Itt jönnek ők a képbe. „Már a környékbeli szerhasználókkal fenntartott kapcsolatok révén is jönnek hozzánk személyesen ilyen jellegű problémával, másrészt próbáljuk is motiválni a várandósokat arra, hogy jelentkezzenek. Például kiírjuk, hogy vásárlási utalvánnyal azonnali támogatást nyújtunk, ha egy droghasználó várandós nő eljön tanácsadásra. Nem várjuk tőle, hogy akarjon valamit, és ez fontos, mert már a várandósság önmagában is olyan állapot, amikor a teljesen egészséges ember valóságészlelése, kockázatbecslése is változik. Hát még, ha szerhasználó! Szóval bejön, és annyit kérünk tőle, hogy a vásárlási utalványért cserébe üljön ott hatvan percig egy csoportban vagy egy orvossal, jogásszal. Olyan pedig még nem volt, hogy csendben végigvárták volna a hatvan percet, mert mindenkinek vannak olyan pontok az életében, amiről szeretne beszélni. Ha pedig ez a párbeszéd elindult, akkor 96 százalékban be tudjuk őket vinni a szociális, egészségügyi ellátórendszerbe" – mondja Oberth.

És hogy kik tartoznak a maradék négy százalékba? Évente átlagosan két súlyos pszichiátriai kórképpel jellemezhető nő. Velük más a helyzet, az ő esetük kezelésére sem egy addiktológiai projektnek, sem a magyar egészségügynek nincsenek megfelelő eszközei. „Például egy pszichotikus nő esete jogilag is aggályos lehet. Ha indokolt, mentőt hívunk hozzá, amely kórházba szállítja, ott néhány napig ellátják, majd rendszerint hazaengedik, mert 'rendeződött' az állapota, vagy legalábbis, korábbi kezeléseken szerzett rutinjából adódóan el tudta játszani saját javulását.

Sokszor az orvosai is aggódnak ezután, és azt mondják, nem tudják, bent tarthatnák-e a születendő gyermek védelme érdekében. A gyakorlat azt mutatja, hogy hiányzik egy világos és közismert szabályozás, valamint olyan ellátó helyek, amelyek speciálisan felkészült szakmai személyzetet foglalkoztatnak. Minden évben van egy-két kritikus esetünk, amikor előre látható, hogy a majdani újszülött élete veszélybe kerülhet” – hívta fel a figyelmet a problémára a projekt vezetője.

"Egy nagyvárosban fekszik egy lány és baj van"

Oberth-ék a kilencvenes évek első felében jogsegélyszolgálatot nyitottak Józsefváros elmaradottabb részén, aztán a kétezres évek elején a környéken lakók problémái miatt tevékenységüket addiktológiai szolgáltatásokkal bővítették. 2006-tól kifejezetten várandós nőket is segítenek, pár hónappal ezelőtt pedig önálló krízisdiszpécser szolgáltatásukat is bejegyeztették. Ennek lényege, hogy e-mailen vagy telefonon az ország bármely pontjáról jelezhessenek droghasználó várandós nők, a rokonaik, a védőnők vagy a háziorvosok, ha segítségre van szükségük, és az egyesület munkatársai megpróbálják a megfelelő szakemberhez irányítani őket, a probléma jellegének megfelelően.

„Most például van egy olyan esetünk, amiről egyelőre összesen annyit tudunk, hogy az egyik nagyvárosban, egy lakásban fekszik egy leány (akinek még a terhességi hetét sem tudjuk pontosan), és "baj van". Ilyenkor próbáljuk szervezni az itteni ellátását, aztán pedig valószínűleg valaki elstartol innen, megpróbálja megtalálni, és ha sikerrel jár, telefonon leszervezzük a mentős szállítást, és azt a kórházi ágyat, ahol felkészülten és informáltan fogadják majd. Színtiszta logisztika az egész" – magyarázza a működésüket a szakember.

Nagy segítség a munkájukban, hogy februárban megállapodtak a Magyar Védőnők Egyesületével az együttműködésről, így az országban dolgozó ötezer védőnőből háromezerrel rögtön fel is tudják venni a kapcsolatot, ha szükséges. Oberth és csapata egyébként alapvetően nagy terveket tűzött ki maga elé: céljuk egy olyan, térképes formában áttekinthető hálózat, amiből egyértelműen kiderül, milyen esetben, mely városból, faluból hova, kihez kell irányítani a betegeket, az ottani stáb pedig felkészülten várja a droghasználó várandósokat.

Van, aki absztinens lesz, van, aki csökkenti az adagot

Az egyesületnél az elmúlt években átlagosan 20-25 aktuális (átlag 25 év körüli) új várandós nő bukkant fel, de amióta az országos krízisszolgáltatásukat is elindították, azóta csak idén már 40 körüli esetszámnál tartanak. A terhességek, amikkel ők találkoznak, szinte kivétel nélkül mind véletlenek, nem tervezettek. Gyakori, hogy a droghasználatból adódó tünetek miatt csak hónapok után veszi észre valaki, hogy egyáltalán állapotos, a legtöbb nő azonban innentől nagyon együttműködő – mondja Oberth.

„Van, aki absztinens lesz közben, van, aki csak csökkenti az adagot, de az tény, hogy mindannyian jelentős erőfeszítést tesznek, nehogy baja legyen a gyereknek. Ráadásul nálunk itt, a nyolcadik kerületben sokan roma származásúak, akik számára még inkább szent és sérthetetlen a gyerek. A gyermekvállalás hatására a többség jelentősen megváltoztatja életvitelét, legyen szó akár prostitúcióról vagy droghasználatról. Tehát nekünk elsősorban nem motiválnunk kell, hanem segíteni az egészségügyi és szociális ellátások igénybe vételét."

Nem tudni, hány nőt érint

Persze, mint mondta, a szerhasználattal óvatosan kell bánni, hiszen pontosan nem lehet tudni, mit okoz majd az egyes esetekben – különösen, ha az újabb és újabb dizájnerdrogokról van szó.

„Nem tudtuk, hogyan fog lecsapódni ez az egész őrület. Egy dolgot tehettünk: nagyon gyakran akartunk beszélni azokkal, akik napi szinten sokat szúrtak dizájnerdrogokat. És erre szükség is volt, mert nem egyszer kellett különböző lakásokból összeszednünk a teljesen szétesett alanyokat, akiket vagy már napok óta nem láttunk, ezért felhívtunk, vagy ők jeleztek be, hogy nem tudnak lábra állni. Szerencse, de ezekben az esetekben, amikor azt sem tudták, mit szúrnak, fejlődési rendellenességek nélkül születtek meg a gyerekek." Legalábbis, mostani állapotuk szerint egészségesek.

Ez ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy a drogok bármelyike veszélytelen, mivel a szerhasználat különböző emberekre más-más hatást gyakorolhat.

Mindenesetre a droghasználó várandós nők létszámát nem ismerjük, mivel ilyen adatgyűjtés Magyarországon nincs. De ha lenne is, csak töredéküket tudnák regisztrálni a jellegzetes titkolózás miatt. A függő várandósok számát korábban évi 50-100 főre becsülték az addiktológiai ellátásokban dolgozók, a dizájnerdrogok elterjedése óta azonban ez a szám jócskán emelkedhetett.

Ehhez fogható kockázattal jár a várandósság alatti alkoholfogyasztás is, ami akár ún. magzati alkohol szindrómát is okozhat, idegrendszeri és az általános fejlődési elmaradással, rendellenességekkel (ilyenek például a jellegzetesen deformált arc, látáskárosodás és más tünetek). Ugyanakkor ennek előfordulásáról sincsenek pontos adataink.

A gyógyszerező, az alkalmi kábítószerező vagy az alkoholfogyasztó várandósok száma nagyságrendileg ezres nagyságrendűre tehető, míg a dohányzó kismamák aránya egyes országrészekben a 25 százalékos arányt is eléri.