Mostanában egyre többen kérdezgetik az enyémnél kisebb babát nevelő ismerőseim közül, hogy hogyan és mikor vezettem be a glutént a gyerek étrendjébe. A bevezetés időpontja azért nem egyértelmű, mert míg néhány évvel ezelőtt inkább halogatták a dolgot, manapság egy viszonylag új kutatás eredményeinek köszönhetően korábbra tolódott a kérdés – ezért aztán egyes védőnők még a régi ajánlást követik, mások az újat.
A glutén
A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke, a búzaszem fehérjetartalmának mintegy 80 százalékát teszi ki. A glutén teszi lehetővé, hogy egyes lisztekből rugalmas tésztát gyúrhatunk, míg ez gluténmentes (pl. kukorica vagy rizslisztből) nem lehetséges. Az Allergia Adatbank Alapítvány adatai szerint glutént tartalmaznak
- a búza,
- a rozs,
- az árpa,
- a tönköly, a kamut, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek,
- valamint a maláta és a malátakivonat is.
A gluténmentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék gyártása során a felsorolt anyagok egyike sem került a termékbe, és a gyártás és a csomagolás során a terméknek a fenti anyagokkal való szennyeződése is kizárható. A termékek olyan szójaszószt sem tartalmazhatnak, amelynek készítése során búzát vagy tönkölyt használtak. Ha a termékhez állományjavító adalékként módosított keményítőt adtak és a keményítő eredete nem tisztázott, a termék nem tekinthető biztonsággal gluténmentesnek. Gluténmentesnek minősülnek továbbá mindazok az élelmiszerek, amelyeket a KÉKI Biológiai Osztály Laboratóriumában végzett vizsgálat szakértői véleménye gluténmentesnek nyilvánít.
A gluténbevezetés „hogyanja” sem mindegy, hiszen nem mindenki szeretné háztartási keksszel tömni a négyhónapost. Ráadásul a különféle babatermékek között rengeteg olyan van, amelyik bár elvileg pici babának való, mégis tartalmaz tejport, tojást, szóját, cukrot és egy sor olyan dolgot, amit viszont még nem kéne.
Elmondjuk, mik a lehetőségek.
Mikor??
Kezdjük az időponttal. A jelenlegi ajánlások szerint a gluténtartalmú élelmiszereket kis mennyiségben kell bevezetni valamikor 3 és 7 hónapos kor között. Azaz megnő a gluténérzékenység kialakulásának kockázata, ha a glutént már 3 hónapos kor előtt adjuk a babának (gondolom, ez a ritkább, bár láttam már egészen pici csecsemőt is babapiskótával a kezében), de akkor is megnő a kockázat, ha 7 hónapos kor után találkozik csak az élelmiszerrel. Szintén növeli a kockázatot, ha rögtön nagy mennyiségű gluténnal indítunk, és naponta többször komplett étkezéseket akarunk kiváltani a gluténtartalmú gabonafélékkel.
A 3-4 hónapos babák persze többnyire még egyáltalán semmilyen szilárd táplálékot nem fogyasztanak, hiszen a WHO 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást javasol – persze, itt is fontos tudni, hogy minden baba más, és a 6 hónapot nem kell napra pontosan betartani minden esetben. Ha a babánk már öthónaposan ülni tud, nyelvkilökő reflexe elmúlt, azaz ügyesen eszik kanállal, megőrül, ha enni lát minket, és kinézi a szánkból a reszelt almát, akkor nyugodtan adhatunk neki. Ugyanakkor vannak babák, akik hathónaposan sem fogadnak el anyatejen kívül mást, nekik nyugodtan lehet picit több időt hagyni. Az Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) is ezt a megengedő nézetet követi: állásfoglalásuk szerint a kiegészítő táplálás semmiképpen se kezdődjön 17 hetes kor előtt és ne halasztódjon 26 hetes kor utánra.
Visszatérve a gluténre, három dologra érdemes tehát figyelnünk:
- 1. három és hét hónapos kor között kapjon a baba glutént,
- 2. de semmiképpen sem sokat, csak kis mennyiségűt,
- 3. ha lehet, a glutén bevezetésének időpontjában még anyatejet is kapjon.
- Kérdés lehet még, hogy mi számít „kis mennyiség”-nek? Mi ebben a kérdésben a gyermekorvosunk tanácsát követtük, ő heti három-négy alkalommal nagyjából egy kávéskanálnyi búzalisztnek vagy búzadarának megfelelő mennyiséget javasolt.
Mit adjunk a babának?
Glutén a búzában (és a fent, a keretesben megtalálható gabonákban) van, búza pedig gabonapelyhekben, lisztben, búzaliszttel készült péksüteményekben, kekszekben, és a gabonapépekben. Ezek közül gyakorlatilag bármelyiket választhatjuk. Érdemes ügyelni arra, hogy a választott étel cukormentes legyen, és hogy a baba el tudja rágni – sokan a darált háztartási kekszre esküsznek, csak sajnos abban elég sok cukor van.
Én az alábbiakkal szereztem tapasztalatokat, vagyis időrendben az alábbi lépcsőfokokat jártuk be:
Saját sütésű babakeksz
A babakekszet nem muszáj boltban vásárolnunk, ha otthon sütjük, akkor legalább kevesebb benne az adalékanyag és a cukor. Én almás babakekszet sütöttem meg, kevés sikerrel. Nem tudom, én rontottam-e el, de pont olyan lett az állaga, hogy a baba nem tudta megenni, ugyanis nem morzsálódott, viszont törött. Így mindig túl nagy darabokat vett a szájába, amiket aztán kicsit forgatott, nyalogatott, majd kiköpött, mi meg aggódtunk, nehogy félrenyelje. (Szilárd táplálékot csak ülni tudó babának és csak etetőszékben, felügyelet mellett szabad adni!) Egyébként finom volt, túlnyomórészt mi ettük meg a reggeli kávé mellé. Persze, kísérletezhettem volna tovább is, hátha sikerül eltalálnom a megfelelő állagot, de bevallom, az első kudarc után feladtam. Ha olvasóink ismernek könnyen elkészíthető, megfelelő állagú babakeksz-recepteket, ne habozzanak megosztani a kommentekben!
Bolti babakeksz
A bolti babakekszekkel az a probléma, hogy szinte mindegyikben van a cukor mellett tejpor is, a tehéntejet pedig még nem akarjuk négy-hét hónapos korban bevezetni. Mivel nálunk a családban egyébként is előfordul tehéntejfehérje-allergia, így még óvatosabb voltam ezzel a dologgal kapcsolatban.
Több babakekszet is végignéztem az ismert márkák közül, de szinte mindegyik összetevői között ott szerepelt a „sovány tejpor”, egyedül a rizskorongban és a kölesgolyóban nem volt, de ezekben glutén sincs.
A 6 hónapos kortól ajánlott Hipp babakeksz például az alábbiakat taralmazza: búzaliszt, cukor, búzakeményítő, növényi olajok, sovány tejpor, sütőpor, bourbon vanília kivonat, B-vitamin. A Holle Bio tönköly babakekszben szintén van tejtermék (tönkölyliszt, rizsszirup, vaj, teljes tejpor, B1 vitamin).
Állagát tekintve az Ovko babapiskóta volt a legszimpatikusabb, ebből biztosan csak morzsákat tud lefarigcsálni a baba. A felirat szerint hat hónapos kortól adható, csakhogy tojást tartalmaz, amit 10-12 hónapos kor előtt még allergiás előzmény hiányában sem javasolnak (összetevők: búzaliszt, cukor, tyúktojáslé, kukoricakeményítő, glükóz-fruktóz szirup, térfogatnövelő, aroma, kristályvanilin). Egyébként elég édes is, a klasszikus babapiskótára emlékeztet, felnőtteknek reggeli kávé mellé kitűnő.
A Detki babakekszben ugyan nincs tejpor, sem tojás, és bio is, de só, cukor és állományjavítók azért vannak benne (tönkölybúzaliszt, nádcukor, növényi zsír, térfogatnövelő szerek, tengeri só, természetes aromák, antioxidánsok, B-vitamin.) Ezek nem feltétlenül károsak és én sem vagyok elvakult biomami, de 6 hónaposan még nem akartam bevezetni a cukrot, a sütőport meg a sót a baba étrendjébe. Így a bolti babakekszek fogyasztását későbbre halasztottuk.
„Tejbegríz”
Helyettük inkább követtem W. Ungváry Renáta tanácsát és búzadarát főztem a babának. A recept rém egyszerű: „főzz meg mikróban egy kávéskanálnyi búzadarát körülbelül három teáskanálnyi vízben vagy százszázalékos almalében. Keverd a főtt darát a baba reszelt almájához vagy alma-banán pépjéhez”. Ennyi. A lányom szerette.
Liszt a főzelékben
Ha egyébként már eszik zöldségturmixokat, főzelékeket a baba, és ezt magunk készítjük, alternatív megoldásként egy kávéskanál lisztet keverhetünk a főzelékbe. A mi babánk még csak almát, sütőtököt és répát evett, a répapüréjébe egyszer kevertem egy kis lisztet főzéskor, zokszó nélkül megette.
Gabonapépek
Végül győzött a lustaságom, rájöttem ugyanis, hogy a kereskedelemben kapható gabonapépeket a búzadarával szemben még csak meg sem kell főzni, elég, ha egy kiskanállal belekeverek a baba aktuális ételébe (anyatejbe, vízbe, tápszerbe, zöldség- és gyümölcspürékbe is lehet keverni). A gabonapépek egy részében nincs glutén, ezért ha a glutén bevezetése a célunk, olyat válasszunk, ami tartalmaz búzát is.
A Holle Bio Tönkölykása csak tönkölybúza-lisztet és B1 vitamint tartalmaz, így van benne glutén, de nincs benne tej, cukor vagy só. A gyerekorvosunk a Milumil 7 Gabonás pépre szavazott, mivel azt vitaminokkal is dúsítják (összetevői rizs, árpa, kukorica, búza, zab, köles, rozs, kalciumkarbonát, vitaminok: C, Niacin, E, Pantoténsav, A, B1, B6, Folsav, D3, K, Biotin, B12, vas-pirofoszfát, kálium-jodid.). Az Alnatura-termékek valamivel olcsóbbak, a többféle gabonapépjük közül a Bio Bébi Müzli-ben van glutén is, a többiben nincs, de ez is tejmentes, nem tartalmaz hozzáadott aromákat, színezéket és tartósítószert sem.
A gabonapépek hátránya, hogy elég drágák, a felbontást követően egy hónapon belül el kell fogyasztani őket, ugyanakkor ilyen pici baba általában még nem eszik meg egy hónap alatt egy dobozzal – a maradékokat a saját banánturmixomban használtam fel.
Vizes zsömle
A baba mind közül ezt szerette a legjobban: eleve az ő ötlete volt, elkunyerált tőlem egy egész zsemlét, majd nyalogatni kezdte. Mivel foga még nem volt, ezért nagyjából fél óra alatt egy kávéskanálnyit nyammogott el jóízűen. Ha nem akarjuk, hogy a gyerek egyszerre sok összetevővel találkozzon, akkor maradjunk a klasszikus vizes zsömlénél, ne adjunk egyből teljes kiőrlésű olívás ciabattát a kezébe.
Minél szofisztikáltabb pékipari terméket választunk, annál valószínűbb ugyanis, hogy tejport, esetleg szójalisztet tartalmaz, amelyek allergén tulajdonságuk miatt ebben a korban még kerülendők. A vizes zsemle alapesetben csak lisztből, élesztőből és vízből van, esetleg pici sót tesznek bele – ha szeretnénk, a legtöbb pékségben megmondják a pontos összetevőket. A kiflit ugyan könnyebben kézbe fogják a babák, de a kifli a legtöbb helyen tejes kiflit takar, azaz tejport vagy tejet tartalmaz.
