A játszótér pompás hely: a gyerek itt kezd el szocializálódni, itt szerzi első barátait, fejlődik a mozgáskoordinációja, és megfelelő mennyiségű rohangálás és ugrálás után elég fáradt lesz ahhoz, hogy a nap hátralévő részében kezelhető legyen. Anyukaként is jó ide kijárni, mert végre emberek között lehetünk, ráadásul olyanok között, akik hasonló cipőben járnak, hasonló problémákkal néznek szembe. Más anyukákkal – és néha apukákkal is – megbeszélhetjük, melyik a környék legjobb a bölcsődéje, hol van leértékelés, hasznos információkat és kuponokat cserélhetünk.
Amikor viszont egy nagyobb fiú fejbe rúgja a másfél éves kislányom, mert nem csúszott le elég gyorsan a csúszdán, majd az anyja velünk ordítozott, kicsit elgondolkodtam ezen az egész játszótéri etiketten.
Biztonság
Jó környéken lakunk, több jól felszerelt játszótér közül választhatunk, és csak az egyikbe járnak esténként fiatalok bulizni, de az üvegcserepek nagy részét ott is összeszedik reggel. Tajtrészeg apukát is csak egyszer láttam a játszó bejáratánál hányni, de láttam kislányt kirepülni a hintából, két kétéves kisfiút egymást ököllel püfölni, mert összevesztek egy harmadik gyerek játékán, és a nyitva hagyott kapun át az úttest felé kiiramodó kissrácot, és már egyik játszótér sem tűnt annyira idilli helynek. Mire érdemes figyelni?
- A kaput mindig csukjuk be! (Vannak játszók, például a máltaiak, ahol ez nem fog menni, ott szabály a nyitott kapu. Ezek közül válasszunk olyat, ami lehetőleg nem úttest felé néz)
- Lehet, hogy jó ötletnek tűnik stramm fém kerti szerszámot vinni a homokozóba, de nem az
- Minden kisgyerek megkóstolja a homokot és a kavicsot – a mi dolgunk az, hogy legalább ne nyelje le.Vagy ne túl sokat.
- Nekünk, szülőknek kell tudnunk, a gyerek hol és hogyan játszhat. A gyerek soha ne keveredjen a lengő hinta elé vagy mögé, ennek veszélyességét vele is értessük meg. Ne engedjünk egy totyogó babát oda, ahol a nagyobbak futkároznak vagy bicikliznek, mert ha belefeledkeznek a játékba, akkor nem figyelnek – a nagyobb gyereknek viszont újra és újra mondjuk el, hogy vigyázzon a kicsikre.
- És nem minden játék való a kicsiknek: figyeljünk, hol tudja segítség nélkül is megtartani magát hintán, mászókán vagy csúszdán, és hol nincs útban a nála már ügyesebben mozgó, gyorsabb, erősebb gyerekeknek. Eltart egy ideig, de végül képesek leszünk egyszerre figyelni minden veszélyre, és vidáman beszélgetni más anyukákkal.
Higiénia
- Az egyik legfontosabb dolog a praktikus és koszolható öltözék; könnyen tudjon a baba mozogni benne, és ne melegedjen ki vagy fázzon benne intenzív mozgás közben, és nekünk se fájjon a fejünk, ha fű, sár vagy egyéb foltokat szerez. Ha egy távolabbi játszóteret keresünk fel, kisebb babáknál érdemes váltóruhát is csomagolni, hogy egy-egy ruhabaleset miatt ne kelljen repülőrajtot venni hazafelé.
- A menetfelszerelés alapvető része a kicsiknél legalább két plusz pelenka, és jó, ha van nálunk egy eldobható alátét, amire a babát fektetjük pelenkázás közben.
- A nedves törlőkendő a kisgyerekes anyukák legjobb barátja; a popsitörlésen kívül számos dolog tisztítására alkalmas.
- A használt pelust tegyük külön zacskóba, főleg, ha valami nagyobb dolog van benne. A magyar játszóterek többsége nincs felszerelve vécével illetve mosdóval, van azonban bokor, amelynek jótékony takarásában elintézheti gyermekünk kisebb-nagyobb szükségleteit – jó, ha nem vagyunk finnyásak, mert a nagycsomagot illik összeszedni, kutyásoknak ebben már van külön gyakorlata, és ki akarja, hogy bújócskázó gyereke kakis lábbal kerüljön elő.
- Jó, ha van néhány ragtapasz is nálunk – reméljük sosem lesz rá szükség.
- A játszótéri csomag másik fontos felszerelése az enni-és innivaló. A játszótéren még az a gyerek is eszik, aki otthon nem akar, legyen tehát nálunk mindig egy jól záródó dobozban gyümölcs, ha több időt töltünk kint, csomagoljunk szendvicset, kekszet. Legyen mindig mindenből egy kicsivel több: gyakran jelenik meg egy éhes kis pofi a doboz előtt, de előbb kérdezzük meg a szülőt, megkínálhatjuk-e, hiszen nem tudhatjuk, hogy éppen mire allergiás a gyerek, vagy éppen próbálják-e leszoktatni a „kunyerálásról”.
Konfliktuskezelés
- A játékok közös használata a tanulási folyamat része: ne szóljuk rá gyerekünkre, ha fel akar ülni más szabadon hagyott játékmotorjára, de ne engedjük, hogy erőszakoskodjon azzal, aki éppen használja. A szabadon hagyott játék szabad préda, ha valami drágább dolgot viszünk ki, amire vigyázni akarunk, tegyük el, ha a gyerekünk nem használja. De még jobb, ha játszóra nem viszünk ilyesmit.
- Mindent nyugodtan, higgadtan kell megbeszélni – a saját gyerekünkkel, a másik gyerekkel, és annak szüleivel, ha szükség van rá. Minden gyerek csinál butaságot, a sajátunk is. Ha megüti a másikat, homokot szór rá, elveszi a játékát, rá kell szólni, de el is kell magyarázni neki, miért nem jó, amit tett. „Neked is fájna, ha megütnének” vagy „Most az a kisgyerek szeretne játszani a vödörrel, majd később visszaadja”.
- Ha indokolt, szóljunk rá a más gyerekére is, ha nincs a szülő a közelben, de inkább kérjük meg szépen, hogy ne harapja meg a másikat, vagy ne törje össze a játékait. Ha a szülő ott van, de nem csinál semmit, legyünk diplomatikusak, álljunk kedélyesen a kérdéshez, akkor is, ha felment bennünk a pumpa. Mondjuk, hogy „Zénó kicsit túl van pörögve ma” – garantáltan többet érünk el, mint azzal, hogy „Igazán rászólhatna már a fiára!”
- Utolsó lépésként a bocsánatkérés nagyon fontos, ez segít elsimítani a legtöbb konfliktust, és megtanulni a különbséget a helyes és helytelen között.
