Számtalan dolog volt, ami elsőgyerekes anyukaként váratlanul ért, de talán a legnagyobb meglepetés számomra a fogzás kérdése. Persze, hallottam már róla, hogy a babáknak jön a foguk, és akkor nyűgösek meg nem alszanak pár napig.
Ezzel szemben a valóság? Nyűgös, ideges, mérges, mindent rágcsál, hasmenése van, néha kiütései. Máskor folyik az orra, köhög, arcát dörgöli, fülét húzgálja – mint megtudtam, az ínyből kiinduló fájdalom a fülekbe vagy arcba sugározhat a közös idegpályák miatt. Az étvágytalanság pedig talán enyhe kifejezés arra, amikor dühödten sírva kiveri a kezemből az utóbb falra kenődő sütőtökkrémes kanalat. És persze nem alszunk.
Mint kiderült, a „pár nap” is egy tévhit: a fogzás nagyjából 5 hónapos kortól folyamatosan tart mintegy három évig. A nyálzás már korábban megkezdődhet, a mi babánk konkrétan nyolchetes kora óta csorgatja a nyálát, az első foga pedig csak 8 hónaposan jelent meg. Ezután nyugodt, felhőtlen, fogzásmentes időszak köszöntött be, amely mintegy két napig tartott, hogy aztán újabb többhetes szenvedés kövesse a következő fog miatt. A fogak átlagosan négyhetente bújnak ki, és maga a fog áttörése valóban pár napig tart, de ezt megelőzően 2-3 hétig is fájhat, feszülhet az ínyben mozgolódó fogcsíra. Ezalatt kipróbáltam a gyermeken gyakorlatilag minden fellelhető vajákolást, többségében hasztalanul.
Borostyánlánc
A népi bölcsesség netovábbja a borostyánlánc, minden gyerek viseli, én is kaptam egyet ajándékba az egyik nagymamától. A néphit szerint a lánc fájdalomcsillapító, mivel a nyakban viselve illóolajok szabadulnak fel belőle, esetleg elektromágneses hatású.
A fogorvos szerint ez egy baromság: a borostyánkőben nincsenek illóolajak, az elektromágnesesség nem fájdalomcsillapító. Ettől még persze valamilyen, a tudomány számára még ismeretlen módon akár használhatna is, persze, egyetlen olyan randomizált, kontrollált vizsgálat sincs, amely a lánc hatásosságát, vagy akár a borostyánkő fájdalomcsillapító hatását igazolná.
A boltokban emellett a valódi, évezredek alatt megkeményedett, majd kibányászott borostyánkő helyett gyakran mesterségesen előállított műborostyán t árulnak. Pár napig azért rátettem a babámra, de semmi változást nem tapasztaltam, viszont idegesítette őt, olyankor levettem. A hatástalanság oka lehetett az is, hogy nem egyfolytában viselte a láncot a nyakában (csak ott hat, csuklón nem), esetleg nem valódi a borostyánunk, vagy tényleg átverés az egész.
Hűthető rágóka, fogzósnyaklánc
A hűthető rágóka igazán klassz találmány, a fájós, feszülő ínynek jót tesz a hűsítő rágcsálás. A rágókánk gyerekbarát műanyagból van, nem lyukad ki, hűtőszekrényben lehűthető, mosogatóban lemosható, kellemes, zöld színű, érdekes, csillag alakú. Kétnaponta megpróbálkozom vele, a baba tíz másodperces kóstolás után megvetően hajítja félre, és új rágcsálnivaló után néz.
Szeret veszélyesen élni, egyfolytában résen kell lennem, mert legszívesebben ezeket rágcsálja: a gumiszőnyege sarkát, az asztal lábát, a cipőfűzőmet, az elektromos vezetékeket, a babakocsi kerekét, és bármilyen könyvet vagy magazint, amiből kis, nyálas papírdarabokat lehet lenyelni.
Fogzós nyaklánc anyának
A fogzós nyaklánc, mint megtudtam, egy olyan lánc, aminek a medálját meg szabad rágni, a puha szilikon medál rágcsálása csillapítja az íny feszülését. Mármint, az az elképzelés, hogy anya viseli az ékszert, baba pedig rágcsálja azt. Így anya is megőrizheti a nőiességét, még akkor is, amikor síró, fogzó babát nyugtatgat egész nap. Erről nincs saját élményem: személy szerint el tudok képzelni nőiesebb jelenséget annál, mint amikor a nyakamban hordott műanyag vagy horgolt lánc vége egy nyálzó és rágcsáló kisbaba szájában végződik, dehát ízlések és pofonok.
Ecsetelők
Barátnőim és a gyermekorvos javaslatára kétféle kencét is vettem. A gyermekorvos figyelmeztetett, hogy túl nagy csodát ne várjak tőlük, nagyjából tíz percig hatnak, ha mázlim van és éjszaka bekenem, talán pont abban a tíz percben vissza tud aludni a baba.
Az egyik a Dentinox, ebben a kamillán kívül lidokain is van, elzsibbasztja az ínyt és a nyelvet, nem szabad sokat kenni belőle, illetve nem javasolt evés vagy szoptatás előtt adni, mert félrenyelhet a zsibbadt szájú baba. Egyszer kipróbáltuk, nem jött be, később nem erőltettem, nehogy félrenyeljen.
A másik a Dologel, simán gyógynövényes: kamilla, valeriána és propolisztartalmú, azaz elvileg fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású, de nem tartalmaz gyógyszernek minősülő hatóanyagot. Ebből akármennyit lehet kenni akármikor. Az éjszakai ébredéseknél nulla hatása volt, ugyanakkor nappal, amikor már nem tudtam mit kezdeni a nyűgösködő, rágcsálós babával, egy adag gél 1-2 percre elterelte a figyelmét. Meggyőződésem, hogy a pár percig tartó hatás nem a szer fájdalomcsillapító erejének, hanem a fura ízének tudható be, a baba annyira meglepődött, mit kentem a szájába, hogy abbahagyta a nyűgösködést. Egy-két percre. És a Dologel-es tubust is szereti rágcsálni.
Homeopátia
A homeopátiát sajnos kihagytuk az életünkből, ennek több oka is van, a legfőbb az, hogy nem hiszek benne. Illetve, a messzemenőkig hiszek a placebohatásban, rengeteg betegségre és állapotra kiválóan hat a placebo a depressziótól a hátfájáson keresztül. De akkor nem hat, ha nem hiszünk benne – szóval ha én placebot keresek, olyasvalamit kell választanom, aminek a hatásosságáról meg vagyok győződve. Ennek ellenére kétszer is próbáltam már homeopátiás szert, a szénanáthámra, majd a terhességi hányinger enyhítésére, de semennyire sem használtak. Ennek több oka lehet: lehet, hogy nem a megfelelő szert választottam, alkati szerre lett volna szükség, lehet, hogy a hitetlenségem miatt nem hatott, vagy lehet, hogy szimplán hatástalan.
Fogzás könnyítésére egyébként sokféle szert kínál a homeopátia, kúpok, golyócskák és oldatok formájában, és persze alkati szert is lehet készíttetni.
Akupresszúra
Az akupresszúrában és az akupunktúrában hiszek, itt más volt a probléma. Fogzás esetén az okos könyvem szerint három pontot kell naponta stimulálni a babán, ezek a kezén vagy a karján helyezkednek el, könnyű őket megtalálni. A stimulálás akupresszúra esetén azt jelenti, hogy valamilyen fém tárggyal (pl. gyűrű), vagy az ujjunkkal egy vagy két percig nyomkodjuk az adott pontot, először a jobb, majd a bal végtagon. Ez fémtárggyal összesen hat perc, ujjunk használata esetén tizenkét perc.
Magam is láttam már olyan babákat, akik hajlandóak ennyi ideig veszteg maradni, az enyém azonban körülbelül harminc másodpercig bírja a strapát, majd szabadulni igyekszik (a körmét levágni is nagy kaland). Kicsit tovább kibírja, ha közben mondókázunk, ha a tükörrel szemben ülünk, vagy ha be van kapcsolva a tévé. Az akupresszúrát is több napig kell alkalmazni, mire hatni kezd, nekünk nem hatott. Lehet, hogy azért, mert rosszul tapintottam ki a pontokat, szerintem leginkább azért, mert nem kellő ideig stimuláltam, esetleg hülyeség az egész.
Gyógyszerek
A legrosszabb napokon, amikor egész nap szenvedtünk, baba is és én is, estére elővettük a nyugati orvoslás csodáját, az ibuprofent (Nurofen). Az oldatot néha lenyeli, néha nem, a Nurofen kúp viszont könnyen a babába juttatható, és biztosan felszívódik. Előfordult, hogy jobban aludt,amikor este kapott egy kúpot, de olyan is volt, amikor annak ellenére óránként ébredt. Ez azért is lehet, mert a fogzáskor nem csak a fájdalom ébresztheti a babát, hanem egyébként is nyűgösebbek, nyugtalanabbak ilyenkor, a nyugtalanságra pedig nem használ az ibuprofen.
Idő, szerencse
Állítólag nem minden babát visel meg a fogzás ennyire: vannak, akiknek derűsen telnek a napjaik, míg egy napon kis, fehér fogacskába ütközik a kanál. Vannak, akiknek a fog áttörését megelőző 3-4 hét tünetmentes, és csak a célegyenesben szenvednek 2-3 napig. Továbbá a legjobban az első néhány fogért kell megszenvedni, körülbelül egyéves kor tájékán valamelyest javul a helyzet, kevésbé zavarja a babákat és több nyugodt időszak várható egy-egy fog áttörése között. Állítólag. Mi még nem tartunk itt, remélem, hogy igaz.
