Nem verem a babát, ez csak mongolfolt

Olvasási idő kb. 3 perc

Mielőtt valaki ránkhívja a gyámügyet, utánanéztem, miért van a lányomon nagy, el nem múló kék folt. Nem betegség, nem sérülés, ez bizony mongolfolt.

Kátyának köszönhetően új kifejezéssel találkoztunk a napokban: a mongolfolttal. Másfél hónapos lányom keresztcsont-tájékán ugyanis egy eltűnni nem akaró, elmosódott határú, kékes-lilás folt okozott némi aggodalmat a családi körben. A sérülési nyomnak tűnő foltra nem sokkal a születése után azt hittem, talán annak az eredménye, hogy a bába rosszul fogta meg, amikor kicuppant belőlem, úgyhogy ennek akkor nem is tulajdonítottunk nagy jelentőséget.

Ám a dolog csak nem halványodott, hétvégén pedig anyámban az a gyanú is felmerült, hogy talán a babahordozó töri fel a gyerek fenekét. Úgyhogy még mielőtt az a vád ért volna egy idegentől, mondjuk a védőnőtől, hogy bántalmazzuk a kislányt, az interneten kerestem rá arra, mi okozhat (talán egyfajta betegség?!) ilyen nyomokat egy babán. 

A magyarázat meglepő, hiszen mindamellett, hogy soha életemben nem hallottam még a mongolfoltról, a babás-mamás magazinok nem is foglalkoztak vele, a fellelhető pár cikk szerint ez nem is olyan ritka jelenség Magyarországon. 

A mongolfolt (más néven mongol kék folt) egy veleszületett melanocitózis, egy szabálytalan alakú, halvány szélű, jóindulatú jelenség, amelyet nem betegség okoz. Erwin Bälztól kapta a nevét, aki úgy gondolta, ez a folt csak a mongoloid rassz jellemzője. Az elszíneződések 3-5 éves korra általában eltűnnek, de pubertáskorra szinte mindenkinél. A színe leggyakrabban kék, de lehet kékesszürke, kékesfekete és barna színű is. 

A mongolfoltok általában a keresztcsontnál találhatók, de háton, arcon és végtagokon is fordultak már elő. A jelenséget a melanocitákban található melanin okozza, amik beszorulnak az irhába. 

Mongolfolt

Előfordulásuk 90-95 és 80-85 százalékos a kelet-ázsiai és az indián csecsemők esetében, míg a kaukázusiak mindössze 5-10 százaléka rendelkezik mongolfolttal. Egy Coria del Río nevű spanyol kisvárosban szintén gyakran születnek mongolfolttal rendelkező gyerekek, ezt pedig azzal magyarázzák, hogy itt volt japán első hivatalos spanyol követsége a 17. század elején. 

Háziorvosunk szerint Magyarországon se ritka, bár nem tudta megmondani, hogy milyen gyakori az előfordulása, erről ugyanis eddig még nem készült statisztikai adat. Ráadásul, mivel a magyar szaklapok nem sokat foglalkoznak a jelenséggel, a legtöbb esetben sérülésnek tulajdonítják a szülők, nem foglalkoznak vele, vagy csak észre sem veszik.

Bälz nézete alapján, ha ezek a foltok a mongolok rasszjellegei közé tartoznak és más népnél is előfordulnak, mongol beolvadásra vagy keveredésre vallanak. Mások viszont csökevényes, visszafejlődésben lévő jellegnek tartják, ami arra utal, hogy az ember bőre egykor sokkal festékdúsabb volt. 

A téma rendesen megosztja az internetezőket, elég volt csak a hoxa.hu fórumára bekukkantanom, máris éles vitát olvashattam az eredetét illetően. 

"Mária Terézia idejében kitalálták a finnugor elméletet, azóta a világban sajnos általános nézetként terjedt el, hogy Mongólia környékéről származunk. Korábban ez a nézet nem létezett, mesterségesen lett kitalálva. Viszont azóta szokás mongol leszármazottaknak tekinteni minket a világban, innen a kifejezés. Kétségtelenül kimutatható a rokonság, ám tőlük származtatni minket olyan, mintha azt mondanánk: a nővérem az anyám, pusztán arra a megfigyelésre alapozva, hogy arcvonásai hasonlítanak az enyémekre. Tény viszont, hogy a mongolfolt jelenség MAGYAR származásra utal, olyan gyermekeken figyelhető meg, akikben MAGYAR vér csörgedezik. Lehet ettől függetlenül benne cigány, sváb, szuahéli, bantu, kínai vér is, de a jelenség nem ehhez köthető, hanem a MAGYAR származáshoz" - írta az egyik fórumozó, míg mások arra esküsznek, hogy a mongolfolt csak színtiszta magyar felmenőkkel rendelkező csecsemőknél fordul elő, egyesek pedig azt írják, tudomásuk szerint a jelenség félvéreknél gyakoribb. 

A vita szerintem teljesen felesleges, már csak az hiányozna, hogy valaki kirakja az asszonyt otthonról, mert az mongolfoltos gyereket szült, vagy épp nem szült olyat - ki-ki teóriájához igazodva. Mindenesetre jó tudni, hogy saját gyerekünk esetében nem kell megijedni, ha felfedezzük a múlni nem akaró foltot, és a gyámhatóságot sem kell feltétlenül egyből hívni, ha hasonlót veszünk észre a szomszéd kertben nyáron meztelenül szaladgáló kiskölykön. Nálatok van/volt ilyen? 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?