Számos aktuális példával lehetne alátámasztani, miért lenne feltétlenül szükséges, hogy a diákok legaláb alapszinten tisztában legyenek a pénzügyi fogalmakkal és összefüggésekkel. Egyelőre ez a korosztály nem sokat tud a témáról, pedig néhány éven belül saját lábukra állnak majd, és elvileg legkésőbb akkor el kellene kezdeniük átgondolt és felelős döntéseket hozni. De ettől a mai diákok legalább annyira távol vannak, mint a mostani felnőttek többsége.
Számunkra egyelőre teljes rejtély, hogy ki, és milyen mélységben fogja tanulni a kerettantervek által meglebegtetett Pénzügyi és gazdasági kultúra, a Vállalkozzunk, az Etikus vállalkozói ismeretek és a Munkapiac tantárgyakat, de érdeklődve figyelünk.
Utoljára két éve készült átfogó felmérés a középiskolások pénzügyi tudásáról. Ebből az derült ki, hogy az érettségi előtt álló, majd hamarosan önálló életet kezdő korosztály jelentős része nincs tisztában a nyugdíjakkal, az adókkal, a hitelkártyákkal kapcsolatos kérdésekkel, de az ország államadósságának nagyságát sem tudják megbecsülni.
Eddig kétszer, 2006-ban és 2011-en készült reprezentatív kutatás Magyarországon, amiben a 14-18 évesek pénzügyekkel kapcsolatos tudását mérték fel. A legutóbbi, a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja által készített anyag szerint a középiskolások 78-88 százaléka tudja, mi volt a forint előtti pénzünk, vagy, hogy a sérült bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank váltja be, ugyanakkor a megkérdezettek 40 százaléka se tudott pontos választ adni a nyugdíjjal, hitelkártyával, adóval, tőzsdével kapcsolatos kérdésekre.
A felmérés során megkérdezett közel 6000 diák átlagosan a kérdések 54 százalékát tudta helyesen megválaszolni, ami nem túl jó arány. A fiúk valamivel jobb eredményt értek el, mint a lányok, a 14-16 évesek tudása - érthető módon - elmaradt a 16-18 évesekétől.
A mindennapi élet elengedhetetlen része a pénzügyi döntések meghozása is, amihez bizonyos alapfogalmakkal tisztában kell lenni. Az érettségi előtt álló korosztály várhatóan néhány éven belül megkezdi az önálló életet, elhelyezkednek, háztartást vezetnek, családot alapítanak, erre fel kell készülniük. K&H Bank negyedévenként frissülő ifjúsági jóléti indexe ugyanakkor azt mutatja, hogy a fiatalok igyekeznek minél későbbre tolni az önálló életkezdést, és minél tovább együtt élnek a szüleikkel, valamint a felsőfokú tanulmányok elvégzése is egyre későbbre tolódik.
A diákokat megkérdezték családjuk anyagi helyzetéről is. 34 százalék válaszolta azt, hogy a család az összes bevételét elkölti, 31 százalékuknál a család túlköltekezett, és csak 28 százalék esetében volt a bevétel több, mint a kiadás. Öt százaléknyi gyerek semmit se tudott a család bevételeiről és kiadásairól.
Az általános iskolásoknak még elég, ha a zsebpénzükkel való okos gazdálkodást megtanulják, a középiskolásoknak ugyanakkor már készülniük kell a későbbi munkavállalásra is. Ehhez nem csupán a tantárgyi anyagokat kell elsajátítani, de tudni kell(ene), milyen pénzügyi összefüggésekre kell figyelni a mindennapi életben: a fizetésből adót, járulékot kell fizetni, a nettó bevételt pedig okosan be kell osztani, hogy a kiadások ne haladják meg a bevételeket. Emellett időről időre szükséges takarékoskodni, félretenni, lekötni, vagy befektetni a pénzt.
„Fontos, hogy az emberek minél tudatosabban, az előzetes információkat mérlegelve, illetve az esetleges kockázatokat is figyelembe véve hozzák meg a pénzügyekkel kapcsolatos döntéseiket. Értelemszerűen ehhez szükség van a pénzügyi ismeretterjesztésre is. Ezt minél korábban, már 10-12 éves kortól szükséges és érdemes is elkezdeni” – mondta Szalay György, a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs és Protokoll Főosztályának vezetője, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő döntős zsűrijének tagja.
