Nagy Britanniában engedélyezték a "háromszülős" mesterséges megtermékenyítési eljárásokat, a modell az Egyesült Államokban egyelőre kísérleti fázisban van. A kezelés lényege, hogy genetikailag módosított sejteket ültetnek be a lombikeljárás során, amellyel elkerülhetőek bizonyos örökletes, a szülő mitokondriális DNS-ében hordozott (később megmagyarázzuk) igen súlyos genetikai betegségek.
A mitokondriumot egy egyszerű hasonlat szerint úgy érdemes elképzelni, hogy a sejt a távirányító, a mitokondrium pedig benne az elem. A módszer arra szolgál, hogy a nem működő elemet egy jól működőre cseréljék.
A mitokondrium a sejten belül található, feladata olyan kémiai folyamatok végrehajtása, amelyekre a "nagy" sejt működéséhez szükség van. Ez úgy történik, hogy ehhez a feladathoz nem a sejt maga gyárt folyamatosan rengeteg DNS-t, hanem a mitokondrium használja a sajátjait.
Az elméletek szerint a mitokondrium kétmilliárd évvel ezelőtt alakult ki, amikor egy ragadozó egysejtű megevett egy baktériumot, amelyet aztán rabszolgasorba fogott. Az együttműködés mára odáig jutott, hogy a sejt nem élhet mitokondrium nélkül, de a mitokondrium sem életképes sejt nélkül.
A mitokondriumnak sok-sok saját DNS-e van, amely különbözik a sejt DNS-étől. Bár a mitokondriális DNS az egyes emberekben nem teljesen azonos, valamennyiünkben ugyanazokat a folyamatokat hajtják végre. Ha ez a DNS-állomány valamiért sérült, az számtalan, az élettel hosszútávon nem összeegyeztethető betegség formájában jelentkezik.
A háromszülős lombikra két módszer létezik. Az elsőben az anyai sejt mitokondriális DNS-ét egy donorsejt DNS-ére cserélik.
Így a megtermékenyülő sejtnek tulajdonképpen három szülője lesz. A fantasztikus az egészben az, hogy a bébi így a "nagy sejt" szintjén a szüleire fog hasonlítani, vagyis szeme színe, haja, bőre, magassága, vonásai a szülőket idézik majd, azok mitokondriális betegségei nélkül.
A második módszer szerint DNS-t cserélnek két, megtermékenyített sejt között. Ez utóbbi több aggályt is felvet, az abortuszellenesek erősen kritizálják a módszert, mások pedig attól tartanak, az eljárás "dizájnerbébik" gyártásához vezet majd. Azonban az emberi sejtben található mintegy 20 ezer gén közül az eljárás összesen a 37 mitokondriális gént érinti, és pont nincs semmilyen befolyással arra, hogy az utód szőke, kékszemű, sudár termetű lesz-e. Hogy szintén egy egyszerű hasonlattal éljünk: attól, hogy a Volvónk gyújtógyertyáit utángyártottra cseréljük, nem lesz az autó Honda.
Az eljárás során megtartják az anyai és az apai sejt DNS-ét, de a mitokondriális DNS-t egy egészséges donortól veszik át.
Kiknek segíthet ez az eljárás? Például az olyan nőknek, mint Sharon Bernardi, aki hét gyermeknek adott életet, azonban végül mind a heten meghaltak, hárman közvetlenül a születés után, legtovább élő gyermeke pedig 21 éves korában. Az orvosok kiderítették, hogy Sharon mitokondriális DNS-e sérült, ezért mind a hét gyerekénél egy ritka, a központi idegrendszert érintő genetikai betegség alakult ki.
