Mario Vittone 1991-ben lépett be a parti őrséghez, négy évvel ezelőtti visszavonulásáig dolgozott helikopteres vízimentőként, oktatott és foglalkozott vizibalesetek kivizsgálásával is. Tapasztalatai alapján pedig egy cikkben foglalta össze, miért olyan gyakori az, hogy az emberek akkor sem veszik észre, hogy valaki fuldoklik, ha az eset mindössze néhány méterre tőlük történik. Egészen röviden az ok az: a fuldoklás nem néz ki úgy, mint a fuldoklás - ahogy azt mi elképzeljük.
Ez az egyik fő oka annak, hogy annyian megfulladnak: azt várjuk, egy fuldokló úgy viselkedjen, mint a tévében: kiabáljon, integessen, drámai módon csapkodja maga körül a vizet. Csakhogy a fuldokló semmi ilyesmit nem tesz, a viselkedésük a szerző szerint az "ösztönös fuldoklási reakció" által meghatározott, vagyis minden ember nagyjából ugyanúgy viselkedik, amikor vízbefúlás veszélye fenyegeti.
Szülők, figyelem, érdemes elolvasni, és megnézni a videót a strandszezon előtt, ebben egyébként happy end van, de tanulságos, hogy a fuldokló fiú közvetlen közelében mennyien vannak, és egyiküknek sem tűnik fel, hogy mi történik éppen.
1. Néhány ritka kivételtől eltekintve, a fulladozó emberek nem képesek segítségért kiabálni. A légzőrendszerünk légzésre lett kitalálva, a beszéd csupán egy másodlagos funkciója. Először lélegezni kell, a beszéd csak ezután következhet.
2. A fuldokló emberek szája hol a víz szintje alá süllyed, hol afölé emelkedik, de nincs a víz fölött elég ideig ahhoz, hogy kilélegezzenek, belélegezzenek és még segítségért is kiáltsanak. Amikor épp a víz fölé kerül a szájuk, gyorsan kilélegeznek és belélegeznek, mielőtt még újra a víz alá süllyedne.
3. A fulladozó ember segítségért integetni sem tud. Természetes ösztön alapján a kezüket oldalra nyújták, és próbálják a vizet lefelé tolni. Ez a lefelé toló mozgás segít abban, hogy a test ne süllyedjen el, és képesek legyenek a szájukat a víz fölé emelni, hogy levegőt vehessenek.
4. Az ösztönös fuldoklási reakció következtében a fuldokló nem lépes tudatosan kontrollálni a kar mozgását. A fulladozó ember, aki azért küzd, hogy a víz felszínén maradjon, nem képes szünetet tartani a fuldoklásban, és olyan tudatos tevékenységbe fogni, mint segítségért integetni, a vizimentő/úszómester/lifeguard irányába indulni, vagy odanyúlni egy mentőeszközért.
5. Az ösztönös fuldoklási reakció teljes időtartama alatt a test a vízben függőlegesen áll, a lábak nem taposnak. Ha nem mentik meg őket, az ilyen fuldoklók átlagosan 20-60 másodpercig képesek a víz felszínén maradni, mielőtt elsüllyednek.
Mario Vittone szerint gyanús helyzetben mindig érdemes megkérdezni az illetőt, minden rendben van-e. Ha válaszol, nagy valószínűség szerint tényleg minden rendben van. De ha nem kapunk választ, akkor menjünk oda, és ellenőrizzük a helyzetet.
Hogy néz ki egy fuldokló ember?
- Fej alacsonyan a vízben, száj a víz szintjén
- Fej hátrahajtva, száj kitátva
- Szemek üvegesek, üresek, és képtelenek fokuszálni
- Szemek csukva
- Haj a homlokra vagy a szemek elé lóg
- Lábait függőleges helyzetben nem használja
- Kapkodja a levegőt vagy liheg
- Próbál egy meghatározott irányba úszni, de semmit sem halad
- Próbál a hátára fordulni
- Úgy néz ki, mintha egy láthatatlan létrán próbálja felkapaszkodni
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy aki a vizet csapkodva segítségért kiabál, az nincsen bajban. Vittone ezt az állapotot "vizi kiakadásnak" (aquatic distress) nevezi. A vizi kiakadás nem mindig előzi meg a tényleges fuldoklást, de ha jelen van, ez az állapot sem tart túl sokáig. Abban különbözik az ösztönös fuldoklási reakciótól, hogy itt még képes az illető valamennyit tenni magáért, például elkapni a neki dobott kötelet vagy mentőövet.
