Elveszett kismacskától a lekakilt vakondig

Olvasási idő kb. 4 perc

Öt gyerekkönyv áprilisra. Nem csak azt tudjuk meg, ki tojt a vakond fejére, végre magyarul olvashatjuk Julia Donaldson zseniális seprűs bosziját is.

Az április 18-án, csütörtökön kezdődő XX. Nemzetközi Könyvfesztivál előtt összegyűjtöttünk egy csomó gyerekkönyvet, és választottunk ötöt, amit jónak találtunk. A fesztiválra persze a gyerekkönyv-kiadók (sőt, a felnőttkönyv-kiadók is) számos újdonsággal rukkolnak elő, az esemény idén is a Millenárison zajlik, jó program lehet a hétvégére – az időjósok amúgy is felhőt és esőt ígérnek.

Jill Tomlinson: A cica, aki haza akart menni (illusztrálta: Anna Laura Cantone)

Szuzi kiscica, aki Franciaországban lakik és vidáman tölti idejét egy halászfaluban – ami macskák számára ideális hely. A háta fekete csíkos, a hasa viszont pöttyös (felülről tigris, alulról leopárd - állapítja meg róla nyolcéves gazdája. Szereti kergetni a pillangókat, és szereti, ha visszafelé simogatják. Szuzi egyetlen dolgot nem szeret: eltévedni...

Ám egy nap elalszik egy légballon kosarában, és átrepül Angliába. Hogy tud egy kismacska hazajutni a gazdáihoz a tengeren át? Szuzi mindent megpróbál: gumicsónakra és szörfdeszkára száll, úszik és hajózik, míg végre hazatalál. Jill Tomlinson meséjében Szuzi, a kismacska legyőzi a nagy vizet és megmutatja, hogy egy macska is ragaszkodhat a gazdájához.

Jill Tomlinson előző könyve a Bagoly, aki félt a sötétben volt, azt is szerettük. A felépítésében hasonló Szuzi kalandjait olyan gyerekeknek ajánljuk, akik már egy-egy hosszabb történtet is meg tudnak jegyezni esteről estére.

Pagony Kiadó, 84 oldal, 2490 Ft

Goda Kriszitna: Berti a rózsaszín birka (illusztrálta:  Udvardi Jenő)

Goda Krisztina neve eddig filmrendezőként volt ismerős mindannyiunknak, most viszont gyerekkönyvet írt, méghozzá nem is rosszat. A kicsit túlságosan is bárgyú borító ellenére a történetnek van mélysége, és a gyerekek számára is fogyaszthatóan. A nyelvezet szerencsére nem bugyuta, nem édibédi, a szülő számára sem kínszenvedés. A sztori olyan kérdéseket boncolgat, mint a másság, az elfogadás. Goda Kriszta képeskönyve egyszerre szól a beilleszkedésről, a szülői elfogadásról és a szeretetről, ami képes összetartani a családot.

A történet szerint egy napon a gyanútlanul legelésző családfő, Bégető Bernát családjába megérkezik a hetedik poronty, Berti. Aki kedves, mindenki szereti, csak van vele valami fura. A legifjabb Bégetőfiú gyapja ugyanis megdöbbentő módon a család többi tagjától eltérően nem fehér, hanem rózsaszín. Mit kezd ezzel a család? Mit szólnak vajon a bölcsek? Megtűrik majd Bertit a nyájban? A furcsa helyzet megoldására a könyvben először a borbély tanácsára fehérre festik Berti bundáját, de mindenki elég hamar rájön, hogy ez így mégsem teljesen oké.

Kolibri Kiadó, 48 oldal, 2490 Ft

Julia Donaldson: Boszi seprűnyélen (illusztrálta: Axel Scheffler)

Julia Donaldson meséjének címe eredetileg Room on the Broom volt, ez a vicc sajnos áldozatul esett a fordításnak. Az angol anyanyelvű gyerekek között régóta az egyik legnagyobb, rongyosra olvasott sláger, amit most Papp Gábor Zsigmond élvezetes fordításában olvashatunk. A könyvön az első tíz alkalommal hangosan röhögtem, és harmincadjára sem lett unalmas.

A sztoriban a boszi útra kel, de az egyre vadabbul fújó szél hol a kalapját, hol a masniját sodorja le. Szerencsére mindig akad egy állat, aki segít neki megtalálni a holmijait, és cserébe vele tarthat a seprűjén. A mocsárban rettenetes szörnyeteg támadja meg a boszit – még szerencse, hogy az állatoknak helyén van a szíve, és csellel legyőzik a szörnyet. Kicsiknek, és kicsit nagyobbaknak is jó szívvel ajánlható.

Pagony Kiadó, 24 oldal, 2250 Ft

Werner Holzwarth: A vakond, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére (illusztrálta: Wolf Erlbruch)

A vakond kidugja a fejét a föld alól reggel – és valaki a fejére kakil! Ez a történet már az előtt megtalálta az utat a magyar szülőkhöz, hogy megjelen volna a könyv, nem emlékszem melyik gyerekes blog - ha tudják, jöjjön a link kommentben - már lefordította, ha jól emlékszem, valamilyen szláv nyelvű kiadását. Bár a téma elsőre furcsának tűnik, az igényes rajzok és a vicces keresősdi ezt gyorsan feledteti, ráadásul könnyen beláthatjuk, amit minden szülő tud, akinek másfél- éves gyereke már állt döbbenten bámulva a wc-be hajolva: a kaki érdekes!

De vajon ki lehetett az, aki a vakond fejére csinált? A galamb? A kecske? A ló? A tanácstalan vakond végül a kaki-szakértő legyektől kér segítséget, hogy útmutatásukkal kiderítse, ki kikilt a fejére. A vakonddal együtt a gyerekek végigjárhatják az ismerős háziállatokat, és megnézhetik, ki milyet kakil – ráadásul szép hasonlatokkal, és még szebb, művészi képekkel övezve, és nevethetnek a mogorva vakondon. Kicsiknek ajánljuk.

Pagony Kiadó, 32 oldal, 1650 Ft

Varró Dániel: Nem, nem hanem (illusztrálta: Agócs Írisz)

Már-már klasszikusnak számító Varró-rímekkel ismerkedhet a költő fiával egy ütemben növő, egyre nagyobb olvasó. Ezúttal olyan, szintén klasszikus kérdésekre keresi a választ Varró Dani, mint, hogy hány keze van anyunak, vagy hogyan érkezik a nagymama. Ahogy azt Varró Danitól megszokhattuk, a kötet nem csak a gyerekeknek élvezetes, a kérdezz-felelek a szülőnek is jó móka. Kicsiknek, és nem túl kicsiknek ajánljuk.

Az Akinek a lába hatos, és az Akinek a foga kijött után következő Nem, nem, hanem egyetlen hosszú vers, ami a gyerekek folytonkérdező korszakáról szól. Például így: Hogy jön a nagymama mihozzánk által? / Elefántháton? Vagy rénszarvas-szánnal? / Vagy (mivel a gyaloglást nem bírja szusszal) / helikopterrel? / Nem, nem, hanem busszal.

Manó Könyvek, 40 oldal, 2490 Ft

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rigoberta
Rigoberta
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.