Ezúttal gyerekkönyveket ajánlunk, és ezt a karácsonyig hátralévő hetekben még többször megtesszük majd. Most öt (és fél) könyvet veszünk górcső alá, elsősorban újdonságokat (vagy legalábbis nem túl régiségeket). A "klasszikus" szerzők, és a régi slágerek kedvelői se keseredjenek el, karácsony előtt még sort kerítünk egy olyan óriásösszeállításra is, ahol Lázár Ervintől a Szent Johanna gimin át Benedek Elekig ajánlunk majd melléfogásbiztos köteteket minden korosztálynak.
Jöjjön tehát a mostani öt ajánlat!
Ovisoknak szól a Szutyoksári. Szerzője Annie M. G. Schmidt nálunk nagyjából ismeretlen, Hollandiában viszont az egyik leghíresebb meseíró, a mindig piszkos kislány, és mindig piszkos kutyájának története ott igazi klasszikus. A Szutyoksári mesék is "többrétegűek", a kicsiknek szóló, elsődleges viccek mellett akad bennük egy-egy abszurd csavar a felnőttek kedvéért is. A könyvbe itt bele is lehet lapozni, bár a könyben Sári és Koszmók ennél sokkal viccesebb kalamajkákba is keverednek.
Annie M. G. Schmitt újabb könyve jelent meg egyébként a napokban - ezt még nem olvastuk -, a kicsit nagyobbaknak (5-10 éveseknek) szóló Titi a toronyház tetején, amelyhez a Pagonyban egy rajzpályázat is kapcsolódik, melynek címe: A ház, ahol élni szeretnék. November 27-ig várják a rajzokat, a 3 és 10 év közöttiektől, részletek a linken.
Magyar vizekre evezve, bátor kislányoknak és fiúknak ajánljuk jó szívvel Erdős István könyvét, az Aprótörpe indiánokat. A nagyovisoknak-kisiskolásoknak szánt könyvet Pásztohy Panka illusztrálta, ami nekem plusz pont, mert nagyon szeretem a rajzait. A történetben a két kis indiángyereket, Táncoló Pitypangot (aki fiú), és Ásító Felhőt (aki viszont lány) kísérhetjük, akik számos kalandon mennek át együtt. Bár az én véleményem szerint igazi uniszex mese, talán mégis inkább fiúknak ajánlanám, mert nálunk egyik lány sem kattant rá - legnagyobb sajnálatomra. .
Még egy magyar szerző, Nyulász Péter következik, akinek Helka - a Burok völgy árnyai című könyvét az elsőolvasóknak (7-10 évesek) szokták ajánlani, de felolvasni is jó az önállóan még nem olvasó, de a történetet követni képes 6-7 éveseknek is. A könyv itt-ott kicsit fantasy, méghozzá a Balaton környékén játszódó, vicces fantasy, tündérekkel, kastélyokkal, hercegekkel és hercegkisasszonyokkal - és elfeledett balatoni legendákkal. Már csak azért is érdemes elolvasni, mert ezután más szemmel tekintünk majd Tihanyra, Tapolcára vagy Balatonfüredre.
Tavaly karácsonyra jelent meg, de talán sokaknak idén is jó ötlet lehet a gyönyörű Az elfeledett lények boltja. A meseválogatás szerzői a kortárs magyar gyerekirodalom színe-java, írók, költők vegyesen, köztük olyan kedvenceim, mint Lackfi János, akinek meghökkentő, sosem sablonos történeteiért együtt rajongunk a gyerekekkel. Helyet kaptak benne a kortárs "sztárok", mint Beg Judit, vagy Finy Petra, és a nagyon jó, de kicsit kevésbé ismert nevek, mint Boldizsár Ildikó, a szintén kedvenc Zalán Tibor, és még nagyon sokan mások. A különböző stílusú szövegek mellett az illusztrációk is izgalmasak, a könyvet négyen rajzolták, és az illusztrátorok is megadták a módját, a végeredmény kiemelkedően szép.
Bevallom, először kicsit sem voltam lelkes Julia Donaldson könyvére, a Tüköry Léda hercegkisasszonyra, amikor beleolvastam az egyik könyves oldalon. Aztán megkaptuk a könyvet, és esténként nem volt menekvés, fel kellett olvasni, mesénként. A véleményem ekkor változott meg, mert ez megint csak egy olyan könyv, amiből a legkevésbé szimpatikus részletet tették közzé lapozgatásra. A történet főhöse egy kislány, Adél, és az ő tükörben lakó, hercegkisasszony "párja" Léda. Míg Adél egy hétköznapi kislány, Léda vérbeli arisztokrata, aki bárhol képes egy perc alatt felfordulást csinálni. Felnőtt szemmel talán fura, hogy Adél nem akad ki azon, hogy Léda balhéit mindig ő viszi el, de a gyerekek ezen nem akadtak fent, a lányaim szerint ugyanis Lédával olyan buli az élet, hogy az igazán megér egy kis kellemetlenséget.
Mit olvastak mostanában a gyerekkel, ami nagyon jó volt?
