Csőtörés van egy orvos villájában. A doki telefonon hívja az ismerős csőszerelőt
- Azonnal ugorj kocsiba, csőtörés van nálunk, a pincében már minden úszik!
- Nem mehetek, tudod hogy ünnepelünk. Itt vannak a gyerekek, az egész rokonság, hívjál valaki mást.
- Bezzeg mikor beteg valaki a családodból, mindig engem hívsz, és én mindig szó nélkül indulok.
- Igazad van, már jövök is.
...
A csőszerelő megérkezik, kinyitja a pincébe vezető ajtót. A harmadik lépcsőfokról bedob a vízbe két aszpirint és így szól
- Ha hétfőig nem apad le, hívjál újra!
És nem véletlen jutott ez eszünkbe, de talán nem csak nekünk van olyan háziorvos ismerősünk, aki a biztonság és az évek során duzzadó kórtörténet követhetősége kedvéért minden betegséget ugyanazzal a gyógyszerrel kezel. Láz, meghűlés, végtagfájdalom, „Adjon, anyuka drága, egy fél aszpirint neki!”
Persze sokszor mi magunk nyúlunk automatikusan az aszpirin után, ha fáj valamink, vagy érezzük, hogy a hőemelkedésünk egyre jobban kezd megtréfálni. Azt mondják, ezzel nincs is nagy gond, de ha gyermekünkről van szó, akkor jól gondoljuk át, mivel csillapítjuk a lázát, fájdalmát, mert az aszpirinnel állítólag csak még súlyosabb állapotba sodorhatjuk. A Reye-szindróma kialakulása akár halálos is lehet.
4 és 12 éves kor között a legveszélyesebb
Egyes kutatók szerint egyenesen tilos 12 év alatti kisgyermeknek adni a gyógyszert, míg más kutatók 18 éves korra emelik az alsó korhatárát az acetilszalicilsavval (az aszpirin hatóanyagával) vagy ezzel rokon gyógyszerrel való lázcsillapításra. A két életkori adatban ugyan nincs komolyabb megegyezés, mindenesetre tény, hogy gyermekkorban elég valószínű az életveszélyes Reye-szindróma kialakulása, amely gyulladást és duzzanatot okoz az agyban, és elfajulást a májban. Főként 4 és 12 éves kor közötti gyermekekben fordul elő, késő ősszel és télen.
A Reye-szindróma oka ismeretlen, bár jellemző módon bizonyos vírusokkal, többek között az influenza vagy bárányhimlő vírusával történt fertőzés után fordul elő, különösen akkor, ha acetilszalicilsavat szedett a gyermek.
A Reye-szindróma vírusfertőzés, például felső légúti fertőzés, influenza vagy bárányhimlő tüneteivel kezdődik. 4-5 nap elteltével, amikor az alapbetegségből kezd kilábalni, a gyereknek hirtelen nagyon súlyos hányingere lesz és hány. Emellett a láza is elkezd felfelé kúszni. Ha ezt tapasztaljuk, nincs mese, azonnal hívjuk ki az ügyeletes orvost, addig pedig csak hűtőfürdővel csillapítsuk a gyermek lázát.
Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nem kap időben segítséget a gyerek, egy nap leforgása alatt zavarttá válik, amit tájékozódási képtelenség, nyugtalanság és olykor görcsrohamok, eszméletvesztés (kóma), legsúlyosabb esetben pedig halál követ. A májelfajulás véralvadási zavarhoz és vérzéshez vezethet.
Aki túléli, az tényleg örülhet
És nem csak azért, mert összességében a gyerek halálozási esélye körülbelül 20 százalék, bár ez 2 százalék alatti és 80 százalék feletti is lehet aszerint, hogy az enyhe betegségben vagy a mély eszméletlenséggel járó formában szenved. Hanem azért is, mert akik túlélik a betegség heveny szakát, általában teljesen gyógyulnak, és ha később aszpirint kapnak, nem alakul ki náluk újra ez a kór.
Akiknek súlyosabb tüneteik vannak, azokban később bizonyos mértékű agykárosodás, például szellemi visszamaradottság, görcshajlam, rendellenes izommozgások vagy egyes idegek károsodása mutatkozhat.
A Reye-szindrómának külön kezelése nem létezik, a gyermekeket intenzív osztályon helyezik el, és csak tüneti kezeléssel tudnak javítani az állapotukon, ezért fontos a megelőzése, illetve más típusú lázcsillapító alkalmazása.
Ti mit használtok lázcsillapításra?
