Laura hamarosan beszélni kezd. Jaj nekünk.
Már Bencével is így voltunk különben: egyrészről alig vártuk, hogy megszólaljon, másrészről tudtuk, ha beszélni kezd, az maga lesz a földindulás. Így is lett: a srác dumál, dumál és dumál, és amióta beszélni kezdett, azóta rimánkodunk egy csendes percért:) Na jó, néha eszik meg olvas, de azt pontosan tudjátok, hogy bármelyiket lehet akár beszéd közben is művelni. Főleg a profiknak, mint Bence.
Ráadásul nem is akármi a duma
Nála ugye a kardinális kérdés a közlekedésszervezés (biztos Vitézy Dávid lesz ha megnő), nem is véletlen, ha az egyik első szava a sojompó volt. Ez már mondjuk az artikulálós időszakban, előtte az Apja napokig boldog volt, amikor a gyerek azt kiabálta, hogy Apa! Apa!, de aztán rájöttünk, az azt jelenti, telefon. Mostanra már durva a szókincs, de nem csak az: nincs három, de verseket farag (megérte Varró Danit olvasni neki), vagyishát rímelteti a szavakat, akár úgyis, hogy kifacsarja, ezzel gondolom menő lesz majd a bölcsészkaron, de egy elsős tanítónéni, vagy pláne később, nem egy magyartanár vesztét fogja majd ezzel okozni. Maradjunk annyiban, hogy nálunk koncepció volt, hogy a zombár egyenlő rozmár, és hogy a tejbegríz neve hivatalosan tejgeblíz. A közlekedészervezésre visszatérve pedig megjegyzendő, hogy a Kövér Ellenőr nálunk hónapokig Kövér Jenő volt.
De ez semmi Laurához képest
Ő tudniillik egy teljesen másik bolygóról érkezett. (Vagy Japánból.) És annak a helynek a nyelvét és dialektusait mindmáig beszéli, folyékonyan, gond nélkül, csak mi vagyunk hülyék, akik miatt most meg kell tanulnia ilyen lassan és furán beszélnie. A hozzáadott érték az itt megtanult nyelvben viszont az, hogy ha az ember ezen mondja a vadidegennek a mozgólépcsőn, hogy TÁTÁ és közben helyesen integet, a nénik-bácsik egymásra dőlnek és elalélnak, a piacon szőlőt adnak ajiba és egyáltalán, rettentő nagy a szó népszerűségfaktora. Laura ezt tehát nem marslakóul (vagy japánul) mondja. Minden mást igen.
Bügládintumnimidulálákvá
És ezt képes hosszasan tovább ragozni, elmagyarázva, hogy ő most akkor odamegy és kinyitja a mélyhűtő ajtaját, mert azt anyának még nem sikerült lehegesztenie (a ráncigált antik kisszekrényt bezzeg igen, arról viszont csak úgy lehet hibánkat némileg későn felismerve leszedni az ikeás szörnyeteget, hogy vele jön a politúr és a lamellák felső része). Ami a durva a dologban, hogy kiváló nyelvérzékük eredetéről tanúbizonyságot téve mostanra értem a Laura által beszélt nyelvet. (Vagy a japánt.)
Azt hiszem erről lesz még mit mesélni. Előre rettegek.
emm
U.i.: mint kiderült, egy háromévesnek gyönyörűen el lehet magyarázni, mit jelent az, hogy elment a Dédi. Amikor leértünk a nagyihoz, rutinból még megkérdezte, amit mindig szokott, hogy "hol a Mama?" de azután csodálatosan elmagyarázta a nagyinak, hogy a Mama elment a csillagokba és onnan néz le ránk. És hollétéről többet nem kérdezett... Tegnap viszont a még kiborulás közepette lévő nagyinak kifejtette, miszerint "a Mama a te anyukád volt nagyi, és elment és nem jön vissza többet. És ezért te most egyedül vagy. Hozok neked autót. Szeretlek." Tényleg mindent tud.
