Hozzátáplálás: tudás az anyatej mellé

Olvasási idő kb. 5 perc

Az előző részben Bejo lépésről lépésre elkezdte felépíteni egy hathónapos csecsemő hozzátáplálási rendjét. A zöldségpép-olaj-krumpli-hús megismertetése után itt vannak a következő lépések.

Fotó: Andrew Bardwell
Fotó: Andrew Bardwell

Csecsemőétrendünkben második étkezésként, délutánonként gabonás gyümölcspépet kínálunk a babának az anyatej vagy a tápszer mellé. Ha féléves korban kezdtük meg a hozzátáplálást, most az első húsos főzelék után, valahol a 7. hónap vége felé járhatunk. Az első hozzátáplálási hónap végén ebédre lassacskán annyit eszik a csecsemő, amekkora mennyiség kivált(hat)ja a déli szoptatást, ill. a tápszeradagot. Ez esetben ne felejtsünk el inni adni a babának a főzelék mellé!

1. lépés: Gyümölcspép

Az első gyümölcspépet jól tolerálható gyümölcsből készítsük, pl. alma, őszibarack, körte. A könnyebb emészthetőség és az allergén fehérjék semlegesítése miatt a gyümölcsöt meg is párolhatjuk.

Elkészítés: 10 dkg gyümölcsöt (= 1 kicsi alma) jól megmosunk, meghámozunk, majd igény szerint kevés vízben megpárolunk. Az ételt a főzőlével vagy hozzáadott vízzel pürésítjük. Pürésítés után egy teáskanálnyi olajjal gazdagíthatjuk.

2. lépés: Gabona(pehely)

Következő összetevőként 4 nap múlva keverhetünk a gyümölcshöz 1-2 evőkanál babáknak készült, teljes kiőrlésű, gluténmentes (pl. rizs, köles) vagy gluténtartalmú gabonapelyhet (pl. zab, tönköly, búzadara).

A gluténkóstoltatás időszakában se a gyümölcspép részeként, se összességében ne lépjük túl a napi ajánlott gluténmennyiséget!

Itt is törekedjünk a fokozatosságra, és kezdetben csak egyféle gabonából készült pelyhet válasszunk! Hogy a gabonát fel kell-e főzni (pl. gríz), ill. csak bele kell keverni a langyos pépbe (instant gabonapelyhek), az nagyban függ attól, milyen terméket vettünk le a polcról. Olvassuk el a csomagoláson lévő útmutatót!

Hogyan színesíthetjük az ebédet?

Az ebédre adott főzeléket sárgarépa, pasztinák, sütőtök és cukkini helyett készíthetjük kukoricával, zöldborsóval, brokkolival vagy karfiollal, vagy választhatunk olyan üveges bébiételt, ami ezeket tartalmazza. Nálunk a mélyhűtőben mindig volt egy csomag fagyasztott mexikói zöldségkeverék (akár saját mixelésű), hangulatom szerint néha egy kicsit több répát, vagy kicsit több borsót, miegymást piszkáltam a főzőedénybe, hozzáadtam egy krumplit, egy húskockát, megforgattam a varázspálcám, közben mondtam, hogy „csiribicsiribá”, és már kész is volt az ebéd.

A marhahús mellett felváltva kínálhatunk a babának szárnyasokat: pl. csirke- vagy pulykamellet. „Köretként” burgonya helyett keverhetünk az ételbe polentát (kukoricadara) vagy rizspelyhet.

Természetesen egyesével vezetjük be az új összetevőket, ügyelve a 4-7 nap távolságra.

Figyeljük a baba reakcióit, és ne feledjük: egy csecsemőnek még nincs szüksége sem óriási változatosságra, sem  fűszerekre!

Honnan ismerjük fel a táplálékallergiát?

Nem egyszerű az allergiát okozó élelmiszer és a reakció között az összefüggést megtalálni. A reakcióidő ugyanis allergiánként és élelmiszerenként változik. Van olyan táplálék, ami rögtön fogyasztás után azonnali tüneteket okoz, igen heves formában, azonban az is előfordulhat, hogy csak 72 óra elteltével észlelünk valami enyhébb panaszt. Sokat segíthet, ha rendszeresen felírjuk, milyen új összetevőt adtunk a babának, és hogy arra hogyan reagált.

A legjellemzőbb tünetek csecsemőkorban:

- emésztési zavarok: hasfájás, felfúvódás, hasmenés, hányás, szorulás
- bőrelváltozások: száraz, viszkető bőr, duzzanat akár a szájban, a nyelven és a nyakon
- légúti panaszok: köhögés, tüsszögés, orrnyálkahártya-duzzanat

Ne feltételezzük azonban kapásból, hogy minden emésztési zavar allergiás reakció, azt se, hogy minden egyes kiütést táplálékallergia okoz! Különösen az ekcéma hátterében gyakran egyáltalán nem táplálékallergia áll. Csak orvosi konzultáció és javaslat alapján korlátozzuk az élelmiszerválasztékot!

Aki érintettség okán bővebben szeretne tudni a témáról, annak a következő könyveket ajánlom olvasásra:
Dr. Réthy Lajos Attila: Csecsemőkori allergiaprevenció. Springmed Kiadó, 2010
Dr. Polgár Marianne: Gyermekkori táplálékallergiák. Springmed Kiadó, 2007 (Tartalma részben elavult, de sokat segíthet a táplálékallergia természetének megértésében.)

Tippek és trükkök

- Ha gyermekünk nehezen fogad el egy új ízt, pedig mást szívesen megeszik, megpróbálhatunk az arányokkal trükközni, úgy, hogy a „nemszeretem” összetevőt először jól elbújtatjuk a pépben, és  a hányadát lassacskán növeljük. Ezt a játékot nem lehet elég korán elkezdeni, fogunk mi még pizzán sajt alá zöldséget rejteni!

- Ha magunk főzünk, érdemes mindig idény szerinti zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, mivel a tápértékük ilyenkor a maximális. A döntésben segítségünkre lehet egy szezonnaptár.

- Télen kevésbé vagyunk elkényeztetve. Ha nem tudunk beszerezni megbízható minőségű friss árut, akkor nyugodtan készíthetjük a kicsi ételeit is fagyasztott növényekből, adhatunk üveges bébiételt, de konzervet ne használjunk!

bejo

Folyt. köv. az éjszakai megváltás ígéretével kecsegtető esti gabonás (anya)tejpéppel, és természetesen tovább színesítjük a baba ebédjét újabb zöldségekkel, az uzsonnát pedig gyümölcsökkel!

Forrás:
FKE Dortmund: Einführung von Beikost
Ingeborg Hanreich: Essen und Trinken im Säuglingsalter. IHV: Wien, 2010
Ingeborg Hanreich-Britta Macho: Rezepte und Tipps für Baby Beikost. IHV: Wien, 2010

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek