Míg Magyarországon a védőoltások előnyeiről hírlevelekben, szórólapokon, plakátokon jellemzően kielégítő „hivatalos” tájékoztatást kapunk, úgy érzem, a jogos szkepticizmus egy kézlegyintéssel el van intézve. Ezért is örültem, amikor a Német Egészségügyi Felvilágosító Központ gyermekegészségügyi kérdésekkel foglalkozó weboldalán egy olyan összefoglalóra akadtam, ami ugyan a védőoltások fontosságát hangsúlyozza, és a szkeptikuson ellenérveit cáfolni igyekszik, de az ellenérzéseket komolyan veszi. A (vélt vagy valós) káros hatásairól rengeteg információ kering az interneten és a játszótereken, azok konkrét kritikáját eddig még sehol sem láttam így összegyűjtve.
Németországban nem kötelező egy védőoltás sem, ennek ellenére csak a szülők 3-5%-a utasítja el teljesen, hogy gyermekét beoltassa. Az elutasítás mögött a legkülönbözőbb okok bújnak meg (pl. vallás, a homeopátiával való összeférhetetlenség, antropozófiai világnézet, a gyógyszeripar anyagi érdekeltsége). Az ott ajánlott védőoltások listája - a BCG kivételével, amit töröltek róla - gyakorlatilag megegyezik a Magyarországon is elérhető részben kötelező, részben költségtérítés ellenében választható oltásokéval (persze a „márkák” nem feleltethetők meg egy az egyben egymásnak). A szabadság ára, hogy a szülőknek joguk és kötelességük a tájékozódás, az oltási rendszer fenntartóinak pedig az átfogó tájékoztatás. Így a bizonytalanok táborába tartozóknak lehetőségük van, hogy mérlegeljék az érveket és ellenérveket, a védőoltás be nem adásának kockázatát a mellékhatások kockázatával szemben, és meghozhassák a gyermekük számára legjobb döntést.
1. A védőoltások és bizonyos betegségek fellépése között nem bizonyítható az összefüggés
A védőoltások ellenzői újra és újra összefüggéseket vélnek felfedezni az oltások és a sclerosis mulitplex, az 1-es típusú diabetes mellitus vagy az autizmus között. A számos tanulmányban, melyet ennek a kérdésnek szenteltek, nem találtak összefüggést az oltások és a betegségek kialakulása között. Az oltóanyaggyártók azonban azon iparkodnak, hogy folyamatosan javítsák vakcináikat, elsősorban úgy, hogy az adalékanyagokat (kísérőanyagokat) csökkentik. Utóbbit nem azért teszik, mert a jelenlegi vakcinák veszélyesek, céljuk inkább az, hogy az emberekben kialakult bizonytalanságnak elejét vegyék.
Jó például szolgálnak erre az oltóanyagokban konzerválószerként jelen lévő higanyvegyületek (tiomersal). Ismeretes, hogy a higanyvegyületek bizonyos koncentrációban károsíthatják az idegrendszert. A védőoltások ellenzői állítják, hogy összefüggés van az autizmus kialakulása és a vakcinákban található higanyvegyületek között. Kivétel nélkül az összes Európában és Amerikában végzett tanulmány egyhangúan arra az eredményre jutott, hogy az oltóanyagokban szokásosan alkalmazott koncentrációban a higanyvegyületek és az autizmus kialakulása között nincs kapcsolat.
Andrew Wakefield brit orvost, annak a tanulmánynak a fő szerzőjét, amely 1998-ban az összefüggést „felfedezni” és bizonyítani vélte, 2010 májusában Nagy-Britanniában eltiltották hivatásától. A brit orvosi kamara ezt megelőzően bizonyítékokat talált rá, hogy az orvos etikátlan kutatási módszereket alkalmazott. A kutatási eredmények bemutatását többek között a „félrevezetőnek”, „erkölcstelennek” és „felelőtlennek” ítélték. Az elismert „The Lancet” szakfolyóirat, amely annak idején a tanulmányt megjelentette, 2010 februárjában teljes terjedelmében visszavonta azt.
Egészségügyi szempontból tehát egyáltalán nem volt szükség az oltóanyagok összetételének megváltoztatására. Ennek ellenére javasolták, hogy a gyártók ne használjanak a gyermekoltóanyagokban tiomersalt, így szerették volna elejét venni, hogy a szülők esetleg bizonytalanságból ne oltassák be gyermekeiket. A ma (Németországban) kapható gyermekoltóanyagok nem tartalmaznak higanyvegyületeket.
2. A súlyos betegségek megterhelik a gyermek szervezetét
Az oltások ellenzői gyakran hangoztatják, hogy a betegségekre a gyermeknek bizonyos érési folyamatok miatt szüksége van. Mivel az oltások megakadályozzák a betegség kialakulását, az elmélet képviselői a fejlődést gátló tényezőként tekintenek a vakcinációra. Elsősorban az antropozófiai világnézetű emberek vannak ezen az állásponton.
Abból indulnak ki, hogy az a gyermek, aki természetes közegben nő fel és optimális táplálékot kap, védelmet élvez a súlyos megbetegedésekkel szemben. Nézetük részét képezi az a meggyőződés is, hogy a betegségeket pusztán természetgyógyászati módszerekkel lehet kezelni, így a kezelésből származó káros hatások kiküszöbölhetők.
3. Az oltottak csak igen kis részénél nem alakul ki a várt immunvédelem
Az emberek valamivel több mint 5 %-a nem reagál az oltóanyagokra kielégítő antitest képződéssel, ezért náluk nem alakul ki védőhatás. Ennek különböző okai lehetnek. Pl. a nem megfelelő tárolás vagy szállítás ronthatják az oltóanyag minőségét. Hasonlóképpen néhány betegség (pl. immungyengeség) is megakadályozhatja a kielégítő immunválaszt. Így hát előfordulhat, hogy bizonyos kórokozók ellen oltott emberek megbetegszenek az adott kórokozótól. Ebből nem szerencsés azt a következtetést levonni, hogy a védőoltások általában véve hatástalanok. Az embereknek csak nagyon kis részénél nem alakul ki a oltás után a kívánt védettség.
4. Számos súlyos fertőző betegség terjedését csak a védőoltások bevezetése akadályozta meg
Az oltások ellenzői gyakran felvetik, hogy bizonyos fertőző betegségek még az védőoltás bevezetése előtt visszahúzódtak. Az oltások kritikusai az okot mindenek előtt a higiéniás körülmények javulásában látják.
A higiéniás körülmények valóban kulcsszerepet játszanak bizonyos fertőző betegségek terjedésében. Jó példája ennek a fertőző májgyulladás (hepatitis A), amely jellemzően tisztítatlan ivóvízzel és fertőzött élelmiszerrel terjed. A higiéniás helyzet javulása ebben az esetben valóban a fertőzések számának csökkenését jelentette Németországban. Egyéb betegségek, mint a kanyaró, a mumpsz vagy a szamárköhögés terjedése azonban még gondos higiéniás intézkedések mellett sem akadályozható meg.
5. A homeopátia és a védőoltás nem összeegyeztethetetlen fogalmak
A 19. század elején Samuel Hahnemann által alapított homeopátia Németországban az alternatív gyógyászati módszerek között állandó helyet kapott. Vannak olyan, a védőoltásokkal szemben kritikus szülők , akik az oltást a homeopátiával való összeférhetetlensége miatt utasítják el. Egy felmérés azonban kimutatta, hogy a homeopátiás orvosoknak is csak szűken egynegyede utasítja el teljesen a védőoltásokat.
Saumel Hahnemannt rendszeresen összefüggésbe hozzák a védőoltások kritikájával, alaptalanul. Ez az 1925-ből származó idézet épp erre mutat rá: "Vajon mit ártottak a káros ellenérvek a tehénhimlő elleni oltásnak? Semmit, de semmit! Inkább hozzájárultak, hogy őkelmét még alaposabban megvizsgáljuk és megértsük." (P. Lehrke, Impfkonzepte in der Homöopathie. 1998). A kritikus hozzáállás tulajdonképpen Hahnemann egyik tanítványára, Constantin Heringre (1800-1880) vezethető vissza. Ő hivatkozott a himlő elleni védőoltásokra, melyek a kifejlesztés kezdeti időszakában gyakran súlyos mellékhatásokat okoztak. Az elutasító magatartás azzal is magyarázható, hogy törekedtek a homeopátiás oltóanyagok létrehozására, ill. a betegegek tisztán homeopátiás módszerekkel akarták gyógyítani.
A német Homeopátiás Orvosok Egyesületének állásfoglalása
A homeopátiás orvosok egyesülete 2001. október 1-jei állásfoglalásában kifejezetten óva int attól, hogy a szükséges védőoltásokat homeopátiás szerek bevételével helyettesítsük. Éppen ilyen világosan utalnak rá, hogy nem léteznek homeopátiás védőoltások, és a homeopátiás szerek alkalmazásakor nem jön létre kimutatható immunizáció.
