A Halloween - kedvünkre van vagy sem - mára hazánkban is elterjedt, népszerű ünneppé vált. Mit szeretnek benne a gyerekek a csokin kívül? A jelmezt? Az átváltozást? Miért kell néha beöltözni, és nem csak mesét hallgatni? A Halloween az ijesztgetés ünnepe is. Miért teremtett az ember szörnyeket maga köré? Némi pszichológiai magyarázattal és egy könyvajánlóval szolgálunk Halloween előnapján.
Ünnep, jelmez, átváltozás
A hazai ünnepek közül a farsang a beöltözés időszaka, azonban egyre több helyen tartanak Halloween ideje alatt is ilyen jellegű mulatságokat. A gyerekek számára az átváltozás mindig egy nagyszerű lehetőség arra, hogy megéljenek egy másfajta szerepet. Az ő világukban a fantázia még nagyon fontos szerepet kap, talán nincs is olyan gyerek, aki ne látott volna szörnyet, vagy boszorkányt a sötétben. Ezek a varázslatos alakok egyébként kultúrától függetlenül megjelennek, Jung szerint az emberiség a kollektív tudattalanban hordozza az olyan archetípusokat, mint például a szörnyek, a bölcs öreg, óriás, varázsló, sárkány és a tündérek, amelyek valamilyen formában minden nép mese- és mondavilágában visszaköszönnek.
Ezek a lények varázslatos erővel bírnak, amelyet természetesen minden gyermek birtokolni szeretne annál is inkább, mert egy jól működő családban vannak számára korlátozások, vagyis nem ő rendelkezik a hatalommal.
Szereplők és szerepek
Ezért is olyan vonzó a gyerekek számára a mesék világa, ahol megélhetik, ahogy a főhős – aki általában nem véletlenül a legkisebb királyfi, vagy királylány – sikeresen küzd az őt körülvevő hatalmas erők ellen, és ügyességével, fondorlataival diadalmaskodik. A mesehallgatás során tehát szerepazonosulás segítségével újraélheti azokat az érzelmeket, feszültségeket, amelyeket mindennapjai során is átél, és katarzisként élheti meg a mesefigura győzelmét, hiszen a mese küzdelmének és a győzelemnek a helyszíne az ő lelke.
A könyvből olvasott, vagy felolvasott mese talán valamivel jobb, mint a filmek világa, hiszen sokkal tágabb teret nyújt a gyermek fantáziájának, ráadásul kisebb korban a szülő felolvasása egy fontos közös rituálé szerepét tölti be. A beöltözés lényege szintén hasonló, talán még elementárisabb élmény, mint a mesehallgatás közbeni beleélés: szörnyként, vagy óriásként a gyermek azonosulhat valamilyen hatalom hordozójával.
A modern jelmezek sokszor az „átváltozós mesék” mintájára építenek. Gondoljunk csak Pókemberre, aki egy teljesen hétköznapi fiú, de titokban mégis varázslatos képességeket birtokol, vagy Batmanre, aki hatalommal rendelkezik, és emellett szuperhős is. Az azonosulás és a győztes szerep kipróbálása tehát minden gyermek számára nagyon jó lehetőség, hiszen játékkal, mesehallgatással más bőrébe bújva átélheti a saját hétköznapi csatáit, kiadhatja feszültségeit, és megízlelheti, hogy milyen felülkerekedni a nehézségeken. Ehhez persze a szülő jelenléte is szükséges, hiszen az ő felelőssége, hogy a gyermek korának megfelelő olvasmányokkal és filmekkel találkozzon, ne pedig öncélú agresszióval.
Az együtt töltött idő, a közös mesehallgatás és jelmezkészítés, vagyis a gyerekek világának közös alakítása pedig minden tárgyi ajándéknál többet ér.
Bevezetés az egyetemes szörnytanba
Christopher Dell Szörnyek könyve avagy a képzelet állatkertje című műve, „az emberi fantázia minden képzeletet felülmúló fantasztikus és bizarr teremtények gyűjteménye” a Corvina Kiadónál jelent meg idén. Hátborzongatóan szép, igényes, a szemet és a képzeletet megigéző képekben gazdag (a világ minden táján és korszakában keletkezett alkotásokkal illusztrált) összefoglalása ez mindannak, amit a különböző típusú, eredetű szörnyekről, fantázialényekről tudni érdemes. 8 éves kortól bátran forgathatja minden érdeklődő.
Megtudhatjuk például, hogy szörnyek már az őskorban is „léteztek”, és a ma ismert legnépszerűbb rettenetek az ókorban is már ismertek voltak. A különböző kultúrák hagyományaiban rendre felbukkannak rémisztő alakok. Ennek magyarázata az egyetemes természetfeletti érzékben rejlik, abban az emberi igényben, hogy olyan lényeket teremtsünk a képzeletben, amelyek rácáfolnak a természeti törvényekre. De vajon hol „születtek”, honnan származnak a rémek? Hát a mitológiákból, vallási szövegekből és hagyományokból, a folklórból és a szépirodalomból, képzőművészetből.
A könyvből - többek között - megtudhatjuk, mi a közös a draugrokban, a ghulokban és a zombikban, és kiderül az is, hogy számos teremtmény, a legfélelmetesebbek zöme tulajdonképpen isteni alkotás...
A könyvet a ködös-borongós, töklámpással bevilágított őszi estékhez ajánlom!
