Orvos vagyok, otthon szültem

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hogyan lesz egy orvosból az otthonszülést támogató nő? Clemetis saját élményét osztja meg velünk.

Az alábbi cikkben egy orvos végzettségű olvasónk osztja meg otthonszüléssel kapcsolatos tapasztalatait. Továbbra is várjuk a témával kapcsolatos véleményeket, esetleírásokat!

Amit az orvosin tanultam a terhességről, szülésről és az azt követő időszakról egy logikus rendszerbe volt foglalva, kerek és egyértelmű volt. Számomra az is természetesnek tűnt, hogy a nők kórházban szülnek, mert ott akarnak szülni, mert az nekik és a babának is jó, biztonságos. Borzalmasak lehettek azok az idők – gondoltam –, amikor még nem volt kórház, és hogy létezik néhány olyan szerencsétlen nő, aki nem ér be időben... – mindezt elképzelni is szörnyű volt.

Szerencsés vagyok, hogy orvos vagyok, mert tudom mi történik egy szülés során, hallottam, tanultam, és nem egyszer láttam is. A kapcsolódó „belsős” poénokat is jól ismerem. Azt is megtanultam már medika koromban, hogy nem illik üvölteni, nyögni, elkergetni a medikus csoportot, akarni bármit is. Azt gondoltam, hogy a szülés nyilvánvalóan egy életveszélyes vállalkozás, ezért érdemes kompromisszumot kötni, bolond, aki nem így tesz.

A szülés számomra olyannyira egyenlő volt a kórházi szüléssel, hogy szinte azon is csodálkoztam, hogy a kutyákat miért nem viszik be fialni az Állatorvosi Egyetemre, de hogy még állatorvost sem hívnak az eseményhez, az már végképp felelőtlenségnek tűnt.

Aztán a barátnőm elmesélte, hogy a harmadik gyereke otthon született. Sajnáltam őket. Mondta, hogy ezt ő akarta így. Nem értettem, felelőtlennek tartottam, talán még meg is mondtam neki.

Amikor első terhességemet kimutatta a teszt, elmentem a nőgyógyászomhoz, aki egyébként nagyon jó barátom. Ő mindent megtett, ami szakmailag megtehető azért, hogy a gyermekem és én boldog és egészséges párosként hagyjuk el a kórházat. Mivel túléltük a szülést, én sikeresnek könyveltem el az ő igyekezetét.

Szépen lassan azonban összeállt a kép. A rajtam elvégzett beavatkozások sorozata azért vált szükségessé, mert az elsőt végrehajtották. A biztonságunk érdekében megalkotott protokollok megakadályoztak engem abban, hogy szüljek, a babát abban, hogy szülessen. Ahelyett, hogy segítettek volna, inkább az orvos számára egyszerűbb császármetszés felé sodortak, amit pedig én nem akartam. Nagyon csalódott voltam, mert az orvosin felépített, a szülészem által továbbfejlesztett logikai szisztéma egyszercsak összeomlott, mint egy kártyavár. Úgy éreztem, becsaptak.

A második szülést szerettem volna háborítatlanul megélni egy kórházban. Aztán rájöttem, hogy a kórház maga zárja ki a háborítatlanság lehetőségét. Utánajártam, hogy a nemzetközi vizsgálatok mit mondanak az otthonszülés veszélyeiről, és meglepve olvastam, hogy milyen kedvezőek a statisztikák. Megdöbbentő volt orvosként és anyaként, szülés előtt álló nőként szembesülni azzal a ténnyel, hogy vannak a világon országok, ahol támogatják az otthonszülést, holott ezekben az országokban a kórházak többsége is olyan, mint egy otthonos szanatórium. 

Elmentem a születésházba is, hallottam a bábák érveit, nagyon szép logikai láncolatot építettek fel, én azonban még sokáig nagyon féltem elhinni, hogy mindez ilyen egyszerű lehet. Féltem a csalódástól.

A második babám mégis itthon született. Akkor sírt előszőr, amikor a gyermekorvos fél nappal a születése után megvizsgálta. A logikai láncolat kiállta a próbát, tényleg minden olyan egyszerű volt és olyan biztonságos, hogy meg mertem őt szülni a saját otthonomban.

Ma a tényeken alapuló orvoslás korát éljük, amikor egy gyógymód elfogadottsága számokon, statisztikai adatokon múlik, és nem érzelmeken, indulatokon. Időszerű lenne a az otthonszülés ügyét tisztázni szigorúan szakmai alapon, mert széles társadalmi igény mutatkozik arra, hogy a szülő nők maguk választhassák meg, hol kívánják világra hozni gyermeküket. Ha pedig végre a számszerű tények alapján ítélnék meg az otthonszülést Magyarországon is, akkor esetleg az egészségbiztosító támogatná, és nem a rendőrség üldözné, ahogy azt ma – még – teszi.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

libelula montana
libelula montana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.